szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

És szép lassan a lengyelek is lehagyták Magyarországot.

Húsz évre vagyunk Ausztriától, és ezen alig képes változtatni az ország – ez derül ki a Tárki Társadalmi Riport 2018 felzárkózásról szóló elemzéséből. Kolosi Tamás és Szivós Péter többek között az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) vásárlóerő-egységben számolt értékeit vetették össze, magyarul azt nézték, mekkora az egy főre jutó vásárlóerő az egyes országokban. Az összehasonlításból kiderül, hogy Ausztria éppen ott tartott a rendszerváltás idején, ahol Magyarország 2008-ban, nyugati szomszédunk 1998-as fejlettségi szintje pedig megfelel a 2015-ös magyar szintnek.

Van azonban valami, amire büszkék lehetünk: amíg az osztrákok egy főre jutó nemzeti jövedelme a 2,5-szeresére nőtt a rendszerváltás után eltelt 25 évben, a magyaroké a háromszorosára. Arra már nem lehetünk ennyire büszkék, hogy a lengyelek életszínvonala a 4,6-szorosára emelkedett, és 2015-re le is hagyta a magyarokét. Ha a 2015-ös adatokat hasonlítjuk össze, az osztrákok vásárlóereje (49160) a duplája a miénknek (25220), és majdnem a kétszerese a lengyelekének is (25870).

Nagyjából ezt látjuk, ha az egy főre jutó GDP-t nézzük. Amíg az osztrákok 2016-ban az EU-átlag 117,6 százalékánál álltak, a magyarok 62,7 százaléknál. 1991-ben ugyanez a két adat 111,9 százalék és 44,7 százalék volt.

Ha az életkörülményeket vetik össze, még szomorúbb a kép. A szegénységi kockázat 2013-ban Ausztriában a lakosság 18,3 százalékát érintette, nálunk 28,2 százalékát. Az anyagi deprivációval érintett (például fizetési nehézségekkel küzdő, fűteni nehezen képes) háztartások aránya szomszédunknál 4,5 százalék volt, nálunk ennek több mint a négyszerese, 19,1 százalék. A lakásdepriváció, vagyis a nem megfelelő lakhatás Ausztriában a háztartások 4,2 százalékánál volt probléma, Magyarországon 15,1 százaléknál. Az ezer lakosra jutó gépkocsik száma pedig ott 609 volt, nálunk pedig 377.

A Tárki kutatói más mutatók alapján is összevetették az országokat. Kiderült például az, hogy amíg az osztrák növekedés kiegyensúlyozott volt, Magyarországon már világos különbségek látszanak az egyes kormányzati ciklusok között. A legnagyobb növekedés a vásárlóerőben az első Orbán-kormány idején, 1998–2002 között ment végbe, négy év alatt 40 százalékkal nőtt a mutató. A legalacsonyabb növekedés pedig az Antall-kormány idején volt látható (1990–1994 között mindössze 2 százalék).

És hogy elérhető-e így Orbán Viktor álma, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb Európa ország közé kerüljön, vagy az a vágy, hogy utolérjük Ausztriát? A kutatók szerint Magyarországnak arra van esélye, hogy 8-10 éven belül utolérje a legkevésbé fejlett nyugat-európai országokat, Ausztria azonban őrzi történelmi előnyét, ami Magyarországgal szemben ma is 20-25 évre tehető.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Máté Gábor marad a Katona József Színház élén

Máté Gábor marad a Katona József Színház élén

Egyházi kézbe szervezné ki a kormány a tanítóképzés nagyobb részét

Egyházi kézbe szervezné ki a kormány a tanítóképzés nagyobb részét

Furcsa hiba: egy kedvezmény miatt maradnak ki szállásadók ezrei az állami kártérítésből

Furcsa hiba: egy kedvezmény miatt maradnak ki szállásadók ezrei az állami kártérítésből