Világtrend lett a zöldfelülettel borított toronyházak építése, amely a fenntarthatóság mellett a lég- és zajszennyezés, valamint a nagyvárosi stressz csökkentését ígéri. A látványos építészeti megoldásnak azonban több buktatója is lehet.
Az eddig állami kézben lévő területet az Egyesült Arab Emirátusokból érkezett üzletember, a Burdzs Kalifa tulajdonosa, Mohamed Alabbar tervezi megvásárolni.
Néhány metropolisznak köszönhetően az ezredforduló óta látványosan nőtt Európában a felhőkarcolók száma. Építésükről ott is vitáznak, ahol engedélyezik őket.
Látványban is felveszik a versenyt a vasbeton felhőkarcolókkal, de nem ez a legfőbb jó bennük.
A panelprogram esetében jól vizsgáztak a tetőn elhelyezett napelemek, azonban egy felhőkarcoló esetében aligha nyernének jelentős energiát a limitált terület miatt, hacsak nem az üvegbe burkolt épület ablakait tudnák hasznosítani.
Elszántak vagy őrültek? Egy biztos, nem sokan vállalkoznak arra, hogy megmásszák a világ legmagasabb építményeit, viszont ha már ott vannak, videót is készítenek – ami legalább olyan szédítő élményt nyújt a nézőknek, mint a résztvevőknek.
A Barclay's egyik indexe szerint a nagy építési boomok, főleg a rekordokat döntögető felhőkarcolók építései egybeesnek a gazdasági visszaesésekkel. Az index azt is sugallja, hogy minél magasabb épületeket emelnek, annál nagyobb lehet a gazdasági zuhanás.
Ma avatják fel, de csak jövőre nyitja meg kapuit Londonban Európa legmagasabb felhőkarcolója: a The Shard (Üvegszilánk) névre keresztelt üvegtorony. A Temze déli partján épülő hotelben luxusirodák és egy kétszáz szobás, ötcsillagos szálloda is lesz.
Milyen lenne ma Budapest sziluettje, ha a Belgrád-rakparton megépült volna a 130 méter magas Magyar Történelem Tornya? Lenne-e az Erzsébet téren Gödör, ha a második világháború nem akasztja meg az ide tervezett 80 méter magas felhőkarcolók építését? A Falanszter blog összegyűjtötte és bemutatja a meg nem épített felhőkarcolókat.
