#Finnország





Egy ország, ahol a tanárok megbíznak a kormányban

Oktatási rendszerükben gyakorlatilag nincs szóbeli feleltetés, kevesebb a bemagolandó tananyag, és mégis, a finn gyerekek rendre lekörözik magyar társaikat a PISA-felméréseken. A "finn csoda" titka, hogy a gyerekek minden lehetséges segítséget megkapnak, hogy igényeiknek megfelelően haladjanak a tanulásban. A világszínvonalú technikai felszereltség sem csak az elitintézmények kiváltsága, még a legeldugottabb iskolákban is alapértelmezett például, hogy van wifi.


Itt vannak a levelei, most pedig kérem a fűnyírót!

Fűnyírást is vállalnak a finn postások a jövőben a hagyományos postai küldemények kézbesítésén kívül. A finn állami posta, a Posti erre a nyárra vezeti be kísérletképpen a fűnyírást, amelyet önként vállalnak a munkahelyükért aggódó kézbesítők.


Ingyenlazac és okostábla – nézze, ilyen egy finn iskola!

Projektor a tantermekben, számítógép a gyerekeknek – ez a rögvalóság a finn közoktatásban. Viszont kréta az ottani iskolákban sincs, mert a tanárok már egy ideje okostáblákon szemléltetik az aktuális tananyagot. Rövid képriport a finn csodáról.


Nem nálunk foglalták törvénybe 250 éve a sajtószabadságot

A világ első sajtószabadságról szóló jogszabálya 1766-ban Svédországban született, de a 250 éves évfordulót Finnországgal együtt ünneplik idén. A budapesti finn nagykövetség szemináriumán nemcsak olyan északiakról esett szó, akik megelőzték a klasszikus angol liberálisokat, hanem a legaktuálisabb problémákról: bevándorlásról, illetve a kormányzati adatokhoz való hozzáférésről.


Az állam akarja megmondani, mit együnk-igyunk

Magyarország az ötödik helyen áll Európában abból a szempontból, hogy az állam mennyire avatkozik bele a polgárok evéssel, ivással és dohányzással kapcsolatos döntéseibe, hétköznapi életébe. Kétes dicsőség? Meg fog döbbenni, hogy a felmérésen melyik uniós ország lett a legliberálisabb és melyik a leginkább illiberális.



Rejtélyes sugárzást mértek Helsinkiben

A cézium-137-es izotóp normális sugárzási értékének ezerszeresét mérték Helsinki felett március 3-án és 4-én – közölte kedden a finn Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Központ. Emberi élet nem volt veszélyben, de egyelőre csak találgatnak, mi állhat a háttérben.