Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"89c3e345-59af-487a-8b6e-8bc228ad49d6","c_author":"Hamvay Péter","category":"360","description":"Negyedmilliárd forintot áldozott a Demeter Szilárd vezette Petőfi Kulturális Ügynökség egy angol nyelvű irodalmi folyóiratra – tudta meg a HVG. Az áttörés elmaradt, noha a 2021–2023-ban mindössze hét számot megélt lapra, a The Continental Literary Magazine-ra elment a művészeti folyóiratok egyéves támogatása. Közérdekű adatigénylésünk nyomán választ kaptunk arra, hogy pontosan mire mennyit költöttek, de kiderült az is, miként értékeli a lapot a volt főszerkesztő, és miért hallgat Demeter Szilárd.","shortLead":"Negyedmilliárd forintot áldozott a Demeter Szilárd vezette Petőfi Kulturális Ügynökség egy angol nyelvű irodalmi...","id":"20250529_hvg-irodalmi-kiserlet-amerikai-kudarc-demeter-muvek-pazarlas-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/89c3e345-59af-487a-8b6e-8bc228ad49d6.jpg","index":0,"item":"b659afbc-0019-41ff-a9c4-db9b19a5b9af","keywords":null,"link":"/360/20250529_hvg-irodalmi-kiserlet-amerikai-kudarc-demeter-muvek-pazarlas-ebx","timestamp":"2025. május. 29. 06:30","title":"Így süllyedt el és vitt magával százmilliókat Demeter Szilárdék angol nyelvű irodalmi folyóirata, amellyel Amerika meghódítására indultak","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"de233e66-021e-4ce3-8cfa-f80b13c7f7f8","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Telefonjaink jelszavai a PIN-kódok, és ezek is feltörhetők. Hogy ezt mennyire könnyen tehetik meg azok, akik hozzáférnek az eszközünkhöz, az rajtunk is múlik. Vannak ugyanis olyan PIN-kódok, amelyeket érdemes elkerülni.","shortLead":"Telefonjaink jelszavai a PIN-kódok, és ezek is feltörhetők. Hogy ezt mennyire könnyen tehetik meg azok, akik...","id":"20250529_rossz-veszelyes-pin-kodok-tanacsok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/de233e66-021e-4ce3-8cfa-f80b13c7f7f8.jpg","index":0,"item":"dc4b1806-3092-4500-9473-0b0f3aaa1f34","keywords":null,"link":"/tudomany/20250529_rossz-veszelyes-pin-kodok-tanacsok","timestamp":"2025. május. 29. 08:03","title":"Semmiképp ne használja ezeket a PIN-kódokat","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"efa75100-901d-44a5-8670-bbab7661f14f","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Májustól mesterséges intelligencia, a Magenta AI generálja a válaszokat az ügyfelek kérdéseire és kéréseire a Telekom-alkalmazásban.","shortLead":"Májustól mesterséges intelligencia, a Magenta AI generálja a válaszokat az ügyfelek kérdéseire és kéréseire...","id":"20250529_telekom-alkalmazas-magenta-ai-mesterseges-intelligencia","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/efa75100-901d-44a5-8670-bbab7661f14f.jpg","index":0,"item":"b2bd5d56-d0e8-43e1-93dd-25ae73fb765a","keywords":null,"link":"/tudomany/20250529_telekom-alkalmazas-magenta-ai-mesterseges-intelligencia","timestamp":"2025. május. 29. 09:44","title":"Minden Telekom-ügyfél kap ingyen egy ügyes újdonságot, csak meg kell hozzá nyitni az appot","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"e3988686-4cb3-4744-a4c5-0af91ca10da9","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"Az Audi S5 Avant jelen formájában alig gyengébb, mint a kifutó RS4 Avant.","shortLead":"Az Audi S5 Avant jelen formájában alig gyengébb, mint a kifutó RS4 Avant.","id":"20250529_szemrevalo-igen-eros-uj-abt-audi-s5-avant-sportkombi","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/e3988686-4cb3-4744-a4c5-0af91ca10da9.jpg","index":0,"item":"f170f1c2-2b6e-45df-908e-aae799049ec3","keywords":null,"link":"/cegauto/20250529_szemrevalo-igen-eros-uj-abt-audi-s5-avant-sportkombi","timestamp":"2025. május. 29. 08:41","title":"Szemrevaló és igen erős új Audi sportkombi érkezett","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"fc88fcc6-0c94-45ee-bb5f-c6df3559226d","c_author":"hvg360","category":"360","description":"Szélesre nyílik Európa kapuja a szegedi BYD-gyárral és a cég budapesti központjával.","shortLead":"Szélesre nyílik Európa kapuja a szegedi BYD-gyárral és a cég budapesti központjával.","id":"20250529_Daily-Telegraph-cikk-Az-EU-paria-Magyarorszag-segit-Kinanak-meginditani-az-elektromos-autok-invaziojat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/fc88fcc6-0c94-45ee-bb5f-c6df3559226d.jpg","index":0,"item":"886f2843-364f-4b6b-9cc5-ff0bb43f7ff7","keywords":null,"link":"/360/20250529_Daily-Telegraph-cikk-Az-EU-paria-Magyarorszag-segit-Kinanak-meginditani-az-elektromos-autok-invaziojat","timestamp":"2025. május. 29. 07:30","title":"The Daily Telegraph-cikk: Az EU-pária Magyarország segít Kínának megindítani az elektromos autók invázióját","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b030679b-cf90-4b47-9cc0-66d34f20e68d","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Összesen csaknem 17 millió forintot bukott az a férfi, aki egy befektetési csalás áldozata lett. Mutatjuk, hogyan néz ki az átverés, és mire kell figyelnie.","shortLead":"Összesen csaknem 17 millió forintot bukott az a férfi, aki egy befektetési csalás áldozata lett. Mutatjuk, hogyan néz...","id":"20250530_hamis-befektetes-rendorseg-figyelmeztetes-csalas-telefon","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b030679b-cf90-4b47-9cc0-66d34f20e68d.jpg","index":0,"item":"1ce3fb8c-b33e-4e19-b6e9-00f3f30bd0ec","keywords":null,"link":"/tudomany/20250530_hamis-befektetes-rendorseg-figyelmeztetes-csalas-telefon","timestamp":"2025. május. 30. 15:44","title":"Ha ilyen számról hívják, fel se vegye – aki megtette, attól 17 millió forintot loptak el","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"fc6a9249-143f-4636-adac-7bd1dd3fa37f","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Az idei évre szánt bérkiegészítést a Facebookon jelentette be a miniszter.","shortLead":"Az idei évre szánt bérkiegészítést a Facebookon jelentette be a miniszter.","id":"20250529_lazar-janos-mav-50-ezer-forint-berkiegeszites-bejelentes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/fc6a9249-143f-4636-adac-7bd1dd3fa37f.jpg","index":0,"item":"c500e246-7daa-40f6-8d4a-c6b1802418b8","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250529_lazar-janos-mav-50-ezer-forint-berkiegeszites-bejelentes","timestamp":"2025. május. 29. 18:22","title":"Egyszeri 50 ezer forinttal becsüli meg a vasutasok munkáját Lázár János","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d1e29869-2f06-4395-8ec3-690f159f3f6f","c_author":"Fülöp István","category":"360","description":"Az őszibarack-, a kajszi- és a cseresznyetermés 80-90 százaléka odalett Magyarországon, de könnyen lehet, hogy almából is nettó importra szorul az ország, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Nemcsak a klímaváltozás csap oda a magyar gyümölcstermesztőknek, maguk alatt is vágják a fát. Érdemi állami segítségnyújtás nélkül kérdésessé vált az ágazat magyarországi jövője. ","shortLead":"Az őszibarack-, a kajszi- és a cseresznyetermés 80-90 százaléka odalett Magyarországon, de könnyen lehet, hogy almából...","id":"20250530_hvg-majd-ha-fag-katasztrofalis-karok-fagy-gyumolcs-termesztes-arak-klimavaltozas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d1e29869-2f06-4395-8ec3-690f159f3f6f.jpg","index":0,"item":"01d488a6-2083-463e-bf1e-1b719704d871","keywords":null,"link":"/360/20250530_hvg-majd-ha-fag-katasztrofalis-karok-fagy-gyumolcs-termesztes-arak-klimavaltozas","timestamp":"2025. május. 30. 14:35","title":"„Inkább vennék lottót ebből a pénzből” – katasztrófa sújtotta területté vált a magyar gyümölcstermesztés","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Oktatási rendszerükben gyakorlatilag nincs szóbeli feleltetés, kevesebb a bemagolandó tananyag, és mégis, a finn gyerekek rendre lekörözik magyar társaikat a PISA-felméréseken. A "finn csoda" titka, hogy a gyerekek minden lehetséges segítséget megkapnak, hogy igényeiknek megfelelően haladjanak a tanulásban. A világszínvonalú technikai felszereltség sem csak az elitintézmények kiváltsága, még a legeldugottabb iskolákban is alapértelmezett például, hogy van wifi.
A finn oktatási rendszer kulcsszava a bizalom. A szülő bízik a tanárban, az intézményvezető és a fenntartó is bízik a tanárban, hogy mindenféle ellenőrzés nélkül is megfelelően végzi munkáját, a pedagógustársadalom pedig bízik a kormányban, hogy a változások az ő és a diákok érdekeit szolgálják
– meséli Presér Ágnes Judit, a budapesti Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola angoltanára, aki nemrég finnországi tanulmányúton vett részt a BME szervezésében.
A magyar pedagógustársadalomban él egy nagyon erős kép a finn oktatási rendszerről: mintaszerűnek és irányadónak tekintik, de csak keveseknek van lehetőségük, hogy testközelből figyelhessék meg, hogyan is működik az itthon annyira irigyelt „finn csoda”. Presér Ágnesnek viszont megadatott, hogy eljusson a tamperei Sammon Keskuslukio nevű gimnáziumba és a helyi egyetem gyakorlóiskolájába (Tampereen yliopisto normaalikoulu), tapasztalatairól beszámolt a hvg.hu-nak is.
A legmellbevágóbb különbségekkel az osztálytermekbe belépve szembesül a hazai állapotokhoz szokott tanár. Szinte sci-fibe illő, de a digitális tábla, a projektor és laptop minden korosztályban és tanteremben alapvető kellék. A középiskolás diákoknál okostelefon van, a tanár által az internetre feltett feladatokat a diákok saját mobiltelefonjuk használatával oldják meg közösen.
Helsingin yliopisto / Ari Aalto
A minden igényt kielégítő felszereltség azonban nemcsak egy-egy elitiskolára jellemző. Még a legkisebb, legeldugottabb település tanintézményében is ugyanolyan felszereltséggel találkozhatunk, mint az egyetemek gyakorlóiskoláiban, így például mindenhol van ingyenes wifi. (Finnországban elsőként került bele az alapdokumentumokba, hogy az internethez való hozzáférés alapvető emberi jog).
Hogy ez mennyire nem csak hangzatos lózung, azt jól mutatja, hogy a szabad iskolaválasztás ellenére a szülők nem próbálják meg elitintézményekbe íratni gyermeküket: az országos statisztikák szerint mindig a lakóhelyhez legközelebb eső iskolát választják.
„Kevesebb teszt, több tanulás”
A világszínvonalú technikai feltételeken túl a finnek szemléletmódja, vagyis a „taníts kevesebbet, tanulj többet” és a „kevesebb teszt, több tanulás” elve volt az, ami a legjobban lenyűgözte a kilátogató tanárokat. Finnországban például szinte egyáltalán nincs szóbeli számonkérés, már kisgyerekkortól kezdve az írásbeliségre, a szövegértésre koncentrálnak.
AFP / Olivier Morin
Továbbá az érettségi előtt nincs semmilyen országos szintű mérés, ami azért hasznos, mert így a tanárok nem célirányosan az egy adott vizsgálatra vagy kompetenciamérésre készítik fel diákjaikat. A meglehetősen tradicionális és ismeretközpontú magyar oktatási rendszerben szocializálódott tanároknak első hallásra ez furcsa lehet, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a kevesebb számonkérés nagyobb motivációt és részvételt produkál. Igaz, ez a szemlélet szükségszerűen kevesebb átadott tananyagot és lexikális tudást jelent, csakhogy „a finnek azt tanítják meg a gyerekeknek, hogy a forrásokat megbízható oldalakról, könyvekből szerezzék meg és kritikával kezeljék, valamint tudjanak szelektálni értékes és érdektelen, irreleváns információ között”.
Az a különleges, ha valakinek nincs szüksége segítségre
Az irigylésre méltó PISA-eredményeket azzal magyarázzák a finnek, hogy kora gyermekkortól kezdve nagy hangsúlyt fektetnek a lemaradók felzárkóztatására; a legapróbb nehézség vagy lemaradás láttán azonnal próbálnak segíteni a gyerekeknek. Finn kollégáik ezt úgy fogalmazták meg, hogy:
valójában az a diák különleges, akinek soha semmilyen segítségre, támogatásra nem volt szüksége tanulmányai során.
A támogatásban, a special need (Magyarországon: SNI, vagyis speciális nevelési igény) kezelésében hatalmas szerepük van az úgynevezett pedagógiai asszisztenseknek, akik ugyanúgy bent vannak az órákon, mint a „rendes tanárok”, és gyakorlatilag második tanárként foglalkoznak a lemaradókkal. Ha az egyik diák elakadt az anyagban vagy csak elkalandozott a figyelme, akkor a pedagógus-asszisztens feladata, hogy odamenjen hozzá és segítse őt. Az asszisztens folyamatosan mozog az osztályteremben, mindig ott van, ahol szükség van rá, így a tanár zavartalanul foglalkozhat a normál tempóban haladókkal.
AFP / Olivier Morin
Ha ez a pluszfigyelem mégsem lenne elég, akkor a tanár külön megbeszélést tart (félévente egyébként is tartanak „családi fogadóórát”) a szülőkkel, ahol közösen kidolgoznak egy személyre szabott tanulási tervet, hogy a gyerek a maga tempójában tudja ledolgozni lemaradását.
A gyerekek hozzáállására sem lehet panasz; óralátogatásokon azt látszott, hogy a finn gyerekek maximális fegyelmezettséggel, a tanárokkal és osztálytársaikkal együttműködve oldották meg a kapott feladatokat.
Megbíznak a kormányban
Magyarországról nézve szinte felfoghatatlannak tűnik, de a finn pedagógusoknak az égvilágon semmi problémájuk sincs azzal, hogy ősztől változik a nemzeti alaptantervük, egész egyszerűen azért, mert „annak minden szavát el tudják fogadni”.
Amikor a magyarok hangot adtak megdöbbenésüknek, kiderült, hogy ez azért van így, mert a változtatás elemeit négy év alatt maguk a tanárok dolgozták ki. Először regionális szinten, kisebb csoportokban, majd egy-egy képviselő került be a nagyobb, országos bizottságba.
Vagyis a finneknél minden változtatás tisztán pedagógiai megfontolásból, gyakorló tanárok elképzelése alapján kerül bevezetésre, míg nálunk a hatalom szájízének megfelelően, mindenféle szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül szabták át az oktatási rendszert.
Van presztízse a tanári hivatásnak
Az sem elhanyagolható tényező, hogy a finneknél valóban van presztízse a tanári hivatásnak. A tanárképző egyetemekre minden évben tízszeres a túljelentkezés, vagyis csak a legkiválóbbak juthatnak be. A megbecsültség a piszkos anyagiakban is tetten érthető. A tanári átlagfizetés 2600 euró körül mozog, ami a munkában eltöltött idő függvényében változik. Mindemellett nincsenek agyonhajszolva; egy átlag középiskolai tanár kb. 12-15 75 perces órát tart hetente, ami átszámítva 20-25 magyar tanórának felel meg, de nem kell napestig a Kliknek gyártott papírmunkával foglalkozniuk, vagyis gyakorlatilag nincsenek adminisztrációs terheik.
Museum of Finnish Architecture
Amikor finn tanároknak meséltek a magyar rendszerről, nagyon meglepte őket a minősítő eljárás gondolata, első hallásra nem is értették azt. Finnországban ugyanis a tanár óráját csak akkor ellenőrzi az iskolaigazgató, ha a tanárra szülői panasz érkezik, ami viszont rettentően ritka: a tanár-szülő kapcsolatot ugyanis kölcsönös tisztelet jellemzi, a felmerülő problémákat megbeszélik, nincs szükség külső beavatkozásra. Az óralátogatás azért is felesleges, mert mindenki tisztában van vele, hogy bárki bármikor meg tud tartani 1-1 órát mintaszerűen, még akkor is, ha nem ez a bevett gyakorlata.
Más kérdés, hogy rendszerszintű változások és technikai fejlesztések híján mindezekből mit tud átvenni egy magyar tanár: elsősorban és maximum saját hozzáállásukban tudják kamatoztatni a Finnországban látottakat. Például azzal, hogy nagyobb felelősséget tesznek a gyerekek vállára, hogy gyakrabban kelljen saját munkájuk befektetésével tanulniuk, ezen keresztül sajátítva el az információszerzés technikáját.
Ahol nem a miniszterelnök „tudja”, hogy milyen a jó oktatás
A finnek sem a semmiből hozták létre az eredményes és hatékony oktatási rendszerüket. Ott is kőkemény szakmai viták mentek arról, hogy „Kell-e különválasztani a tehetségeket és külön fejleszteni őket?”, „Jobb-e az, ha a gyengébben teljesítőket különvesszük és számukra extra szolgáltatásokat nyújtunk?”, „Eredményesebb-e, hogy integráltan oktatjuk a gyerekeket?”.
Még a reform kezdeti szakaszában is sokan bírálták az együttnevelési gyakorlatot. Maga az akkori finn miniszterelnök is azzal érvelt, „hogy a posztindusztriális gazdaság átalakulása tudásalapúvá csak úgy lehetséges, ha a jó képességű és tehetséges diákoknak megadják a lehetőséget, hogy szabadon haladjanak, és ne 'várjanak a közepes tanulókra', különösen a matematika és természettudományok területén”.
A 2001 decemberében nyilvánosságra hozott első PISA-eredmények aztán elhallgattatták a kritikus hangokat: a 15 évesek körében felvett mérésen Finnország jobban teljesített az olvasás, a matematika és természettudományok területén, mint bármely más OECD-ország.