Akármilyen gazdag vagy szegény legyen egy ország, és akármit is mondjanak a politikusai a nemi egyenlőségről, a nők nagy átlagban kevesebb fizetést kapnak a férfiaknál. Sok közgazdász keresi a választ a nagyon egyszerűnek tűnő kérdésre: miért? Sok összetevője van a problémának, és egyáltalán nem megnyugtatóak a következtetések.
Olyan bért kínálna a Foodpanda a futároknak, amelytől azt remélik, hogy sokan vállalják a munkát azután is, hogy már nem katázhatnak.
Az elmúlt 15 évben most emelkedtek a legjobban a fizetések, ám még ez sem volt elég ahhoz, hogy a bérnövekedés százalékpontjai utolérjék az inflációt.
Az elmúlt néhány hónapban többet drágultak az élelmiszerek, mint a 2010-es években összességében. De ez azt is jelenti, hogy többet is kell dolgozni azért, hogy megvásároljuk őket? Visszamentünk egészen 1989-ig, hogy megnézzük, az elmúlt 33 évben a fizetések növekedése mennyivel tette egyszerűbbé az élelmiszerek vásárlását.
A tíz legjobban fizetett labdarúgó listájára heti 350 ezer font, nagyjából 160 millió forint a belépő. A listavezető francia futballista egy hét alatt annyit keres, mint egy magyar pedagógus 60 év alatt.
A hivatalos adatok szerint 15,9 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset egy év alatt.
Az igazgatósági elnök és a felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíját a jelenleg 10 százalék körüli inflációt bőven meghaladó mértékben emelte meg az állami tulajdonos.
Nem mintha eddig nem lettek volna azok. Az új kormánynak nem ismerjük még minden tagját, de már így is legalább 3,7 milliárdba kerülnének egy évben – és akkor még Orbán nem nyúlt a fizetésükhöz.
Kétnapos ülést tart a héten az Országgyűlés, hétfőn interpellációk, azonnali kérdések és kérdések is elhangzanak a Házban.
A rendelkezésre álló pénzeszközöknek van egy prioritása és van egy végessége - magyarázta Semjén Zsolt, amikor arról kérdezték, ha nő a gazdaság teljesítménye, miért nem kapnak piaci szintű béremelést a pedagógusok.
Finoman fogalmazva is izgalmas munkaerőpiaci folyamatokat láttunk az elmúlt két évben, bár ezeknek az izgalmaknak a nagy részéről örömmel lemondtunk volna. 2020 tavaszán gyakorlatilag leállt a gazdaság, majd a felpörgés után 2020-21 fordulóján újra leállítottak néhány szektort, az azt követő visszarendeződést alaposan megnehezítette az ellátási láncok világszintű akadozása. E közben pedig nagyot nőttek a bérek, már persze azoknak, akik megtartották az állásukat, most pedig újabb válságtól félhetünk, miközben újra itt van a korábbi évekből jól ismert munkaerőhiány. Megnéztük, melyik munkakörök és iparágak szenvedték meg a legjobban az elmúlt két évet, és melyek bírták ki egészen könnyedén.
Nem panaszkodhatnak azok, akik az ország legsikeresebb vállalatainak vezérkarában ülnek.
Ár-bér spirál felé sodródik a világ és Magyarország is, vagy már épp ott is van – figyelmeztetnek egyre gyakrabban. Amikor a növekvő bérek és az elszálló árak egymást húzzák, az egy különleges időszak a gazdaságban, és olyan, amire nehéz jó megoldást találni. Ennek a hátterét járjuk körbe a közgazdasági elméleteket bemutató cikksorozatunk mostani részében.
Megemelkedtek a képviselői fizetések, alapból több mint 100 ezer forinttal, de különféle szorzóknak köszönhetően sokan ennél jóval nagyobb emelésnek örülhetnek a parlamentben.
Miközben az év eleji fizetésemelések és a minimálbér-emelés, valamint a rendkívüli munkaerőhiány miatt óriásit ugrott az átlagkereset, a reálkereset csak 5,4 százalékkal magasabb, mint amilyen tavaly ilyenkor volt.
Főként az állami alkalmazottak béremelései miatt nagyot nőtt az átlagkereset, de az infláció miatt a reálkereset nem sokkal lett magasabb.
Legalább 177 olyan oktató van, aki dolgozhatna magasabb beosztásban is a hazai felsőoktatási intézményekben.
