Miért keresnek a nők rosszabbul a férfiaknál? Itt vannak a tudósok válaszai

Gazdasági károkat okoz, ha a fiús tulajdonságok kibontakozása hátrányt szenved, a nők túlreprezentáltsága a felsőoktatásban pedig demográfiai problémákhoz is vezethet, hát még a pedagógus szakma elnőiesedése – az elmúlt napokban alaposan szétcincálták az Állami Számvevőszék tudományos alapúnak nem igazán nevezhető elemzését, amelyben ezek a „megállapítások” szerepeltek.

Könnyen kimutatható, hogy a szexista sztereotípiák jelentős része egész egyszerűen nem igaz, van viszont a problémakörnek olyan része, amivel valóban érdemes foglalkozni. Sőt, ami elég komoly kihívás elé állítja a téma kutatóit. Mégpedig az a kérdés: miért van az, hogy a nők nagy átlagban mindenhol kevesebb fizetést kapnak a férfiaknál, teljesen függetlenül attól, hogy melyik országról van szó, és majdnem teljesen függetlenül attól, hogy milyen szakmáról?

Kezdjük az alapszámokkal! Azt nem csak érzés alapján mondhatjuk, hogy a nők rosszabbul keresnek: a friss kereseti adatok alapján jelenleg nincs a világon olyan ország, ahol a nők átlagfizetése elérné a férfiakét. Az Eurostat számítása szerint – az átlagos órabérrel kalkulálva – az egyenlőséghez Luxemburg áll a legközelebb, ott már a férfiak átlagkeresetének 99,3 százalékát elérték a női fizetések, az EU-n és egyben az OECD-n belül a második legjobb pedig, 97,6 százalékos mutatóval kicsit váratlan módon Románia.

És rögtön itt látszik a számok egyik legnagyobb furcsasága: hogy az egyenlőségnek semmi köze nincs ahhoz, gazdag-e egy ország vagy szegény. Az OECD összesítésében (itt 2019 és 2021 közötti adatok váltakoznak) a legjobban teljesítők között ott vannak egészen gazdag, ráadásul a politikai szólamokban a nemi egyenlőségre is kényes országok, mint például Norvégia vagy Dánia, de szegényebb helyek is, mint Románia, Bulgária, Kolumbia vagy épp Mexikó. A listájuk végén Dél-Korea (68,9 százalék), Izrael (75,7), és a legrosszabb EU-tagállamként Lettország (76,8) állnak.

Az EU-n belül az öt legnagyobb különbséget felmutató ország között ott van három szegényebb hely – Lettország mellett Észtország és Magyarország –, valamint két kimondottan jómódú, Németország és Ausztria. Sőt, ha az EU-n kívülre nézünk, látjuk, hogy a svájci és az amerikai adat is rosszabb a magyarnál. Tehát úgy tűnik, nincs kimutatható összefüggés az ország gazdagsága és a nemek közötti fizetési szakadék között. (A legfrissebb, júniusi magyar adatok szerint a férfiak átlagkeresete bruttó 554 700 forint, a nőké bruttó 456 100, és ebbe a részmunkaidősöket még nem is számolták bele, pedig közöttük elsöprő többségben vannak a nők.)