Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A legnagyobb létszámnövekedés 2021 januárja óta
Valószínűleg senki nem fog a szívéhez kapni a meglepetésről, hogy az elmúlt egy évben a legtöbb új dolgozó a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén állt munkába. 2021 elején, amikor a szálláshelyek jelentős része vendéget sem fogadott, és éttermekbe sem nagyon lehetett járni, 95 ezren dolgoztak ezeken a helyeken, idén januárban már közel 113 ezren. Az sem meglepetés, hogy a listán a harmadik a kereskedelem, arra viszont valószínűleg kevesebben tippeltek volna, hogy a második az adminisztráció. Pedig ott is volt egy jelentősebb visszaesés 2020-ban, ahonnan aztán visszatért a régi növekvő pályára a szektor. Ez a három munkakör, valamint az építőipar az, ahol 10 ezer fölött nőtt a dolgozók létszáma tavaly és idén január között.
Ha nem abszolút értékben, hanem százalékosan nézzük, a szálláshely-szolgáltatás, az építőipar és az adminisztráció akkor is ott van az öt legjobban növekvő listáján. Mellettük a villamosenergia-szektor, valamint szintén a lezárások feloldása után a művészet, szórakoztatóipar mutatott látványos létszámnövekedést.
Azt viszont valószínűleg nem találnák el sokan, hogy melyik volt a szektor, amely arányaiban a legnagyobb létszámveszteséget szenvedte el 2021 januárja óta:
a bányászat.
Igaz, ez alig 300, az ágazatot elhagyó dolgozót jelent, de mivel már eredetileg is csak 4200-an dolgoztak bányászként, valójában az ágazat munkásainak 7,1 százaléka távozott.
A legnagyobb létszámveszteséget a bányászat szenvedte el
Túry Gergely
| Miért éppen január? |
| Összeállításunkban a Központi Statisztikai Hivatal adataival dolgoztunk, méghozzá a 2022. januári számokat hasonlítottuk össze a 2021. januáriakkal és a 2020. januáriakkal. Ennek az egyik fő oka az, hogy a szektorokra lebontott számokból idén februáriakat még nem ismerünk, de ugyanilyen fontos az, hogy 2020 első hónapja még pont a válság előtti békeidő vége volt, 2021 januárjában egy köztes mélyponton voltunk több lezárással, és azért is jók a januári számok összehasonlítási alapnak, mert azokon nem látszik a karácsonyhatás, ahogy decemberben mindig felbolydul a munkaerőpiac. |
A 2020-ban legnagyobbat zuhanók sorsa
Azt, hogy nagyrészt igencsak gyors volt a lezárások és a válság vége utáni visszarendeződés, a legjobban az mutatja, hogy a 2020-ban legtöbb dolgozót vesztő szektorok és a 2021-ben legtöbb új dolgozót alkalmazók listájának élbolya szinte teljesen megegyezik. A legvadabb ingadozást természetesen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás mutatta be – 2020-ban közel 21 ezer dolgozót elküldtek, 2021-ben majdnem 18 ezret visszavettek -, de a kereskedelemben és az adminisztrációban is hasonló a helyzet, azzal a nagyon fontos különbséggel, hogy ez utóbbi kettőnél már pluszban is van a létszám 2020 elejéhez képest. A 2020-ban sok dolgozót vesztő szektorok között ott van viszont a szociális szféra is, ahol ennél sokkal szomorúbb a trend, ezt a munkakört 2021 és 2022 januárja között szinte pontosan ugyanannyian hagyták ott, mint egy éve.
Ahol még mindig nem sikerült visszatérni a 2020 eleji szintre
Öt olyan ágazata van a gazdaságunknak, ahol két egymást követő évben csökkent a dolgozók létszáma. A már említett szociális ellátás szenvedte a legnagyobb károkat ilyen szempontból, ott gyakorlatilag folyamatos volt az elvándorlás, előbb 5832, majd 5836 dolgozó távozott egy év alatt. A vízellátás és hulladékgazdálkodás területén 2021-ben volt egy nagyobb kilépési hullám, a mezőgazdaságban, az egyéb szolgáltatások területén és a bányászatban pedig folyamatos volt a lemorzsolódás.
Ezeken kívül a logisztika, az ingatlanügyletek, valamint a vendéglátás az a három ágazat, ahol még mindig nincs annyi dolgozó, mint a válság előtt voltak. Mindhármat megütötte a járvány miatti lezárások és leállások sorozata, és mindháromnál erős visszarendeződést láttunk azóta, de még nem eléggé erőset.
A logisztikai ágazatban is munkaerőhiány van
Túry Gergely
De van még egy olyan része a magyar gazdaságnak, ahol hatalmas volt a munkaerő-veszteség, ráadásul rögtön az egyik legfontosabb: a járműgyártás.
Ez azért nem látszik az eddig bemutatott számokon, mert a szektor adatai békésen belesimulnak a feldolgozóipar számaiba. Részletesebb bontásban negyedévi számokat tesz közzé a KSH, ezekből azt tudjuk, hogy 2019 és 2020 negyedik negyedéve között 20 200-zal csökkent a dolgozók létszáma, majd 2021 utolsó negyedévéig további 18 800-zal. Ezt az ágazatot rendkívül keményen megütötte előbb a válság, majd amikor abból már kilábalt volna, eljött a globális félvezetőhiány és a logisztika világszintű akadozásának időszaka, és tart még most is.
(Ha valahol nem látnak számokat az ábrán, az egeret a diagram fölé vihetik, vagy a telefonon rákattinthatnak, hogy megkapják a pontos adatokat.)
Ahol folyamatos volt a növekedés
2020 nem volt egy sikersztori a magyar gazdaságban, mégis volt négy olyan ágazat, amely akkor is több dolgozót vonzott, mint ahányat elveszített, és 2021-ben is folytatódott a növekedés. A leginkább válságálló munkakör ezek alapján az információs, kommunikációs szakma, de a tudományos, műszaki munkákban, a pénzügyi, biztosítási munkakörökben és az oktatásban is folyamatos volt a növekedés.
Ezek közül azonban csak kettő – a kommunikációs és a tudományos, műszaki munka – került be a 2020 és 2022 januárja között öt legnagyobb növekedést felmutató ágazatok közé. Az építőiparban, az adminisztrációban és a kereskedelemben annyian tértek vissza dolgozni az elmúlt egy évben, hogy az egy összesítésben is nagyon komoly visszapattanást jelentett, bár egész biztos, hogy ezekben a szektorokban a cégek tulajdonosai szívesebben vették volna, ha inkább csak egy kisebb, de folyamatos növekedést látnak.
A legnagyobb és a legkisebb fizetésemelések
Az átlagkereset 2020 és 2022 első hónapja között a legnagyobb mértékben az egészségügyben nőtt, az állami bérrendezés hatására a tavalyelőtti 262 ezerről 429 ezer forintra ugrott az ottani nettó átlagkereset. A tudományos és a kommunikációs munkák mellett a logisztikában dolgozók fizetése nőtt még jelentősebben – látszik, hogy a szállítmányozó cégek bármit megtesznek, csak legyen, aki dolgozzon nekik. Itt már tisztán kivehető annak a hatása, hogy visszatért a jól ismert problémája a magyar munkaerőpiacnak: újra munkaerőhiány van több ágazatban.
A béremelések listájának végén pedig nem meglepő módon azok az ágazatok vannak, ahonnan az elvándorlás is nagy.
A legrosszabbul fizetett munkakör azért még így is változatlanul a szociális ellátás – hiába emelkedett két év alatt 43 ezer forinttal az ottani nettó átlagkereset, még így is csak 162 ezer forint havonta. Annál furcsább, hogy mi a második legrosszabbul fizető ágazat, ahol ráadásul alig nőttek a bérek az elmúlt két évben: a vendéglátás. Ez teljesen logikátlannak tűnik, amikor folyamatosan érkeznek a panaszok arról, mekkora fizetéseket kell adni, hogy jöjjön bárki oda dolgozni. A magyarázatot valószínűleg ott érdemes keresni, hogy a statisztikába a legalább 5 főt foglalkoztató cégek 8 órás munkára bejelentett dolgozói számítanak, márpedig a vendéglátásban sokan nem így dolgoznak. Másrészt pedig ott 2020 annyira rossz év volt, hogy még csökkent is az átlagkereset, ahhoz képest 2021-ben volt már némi visszarendeződés.
A legrosszabbul fizetett munkakör a szociális ellátás
Stiller Ákos
Mit hozhat a jövő?
Ugyan a szomszédban épp háború folyik, ami a magyar gazdaság számára is súlyos károkat okozhat, az eddig beérkezett elemzői vélemények szerint nem valószínű, hogy ez a munkaerőpiacon is érződni fog - bőven elég lesz nekünk, hogy az infláción, az ipari termelésen és a GDP-növekedésen viszont igen. A GKI nemrég kiadott elemzése érdekes kettősséget fogalmazott meg: szinte minden iparágban biztosak a cégvezetők abban, hogy baj lesz a háború miatt náluk is, egyelőre ennek nem látják konkrét jelét.
