Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Finoman fogalmazva is izgalmas munkaerőpiaci folyamatokat láttunk az elmúlt két évben, bár ezeknek az izgalmaknak a nagy részéről örömmel lemondtunk volna. 2020 tavaszán gyakorlatilag leállt a gazdaság, majd a felpörgés után 2020-21 fordulóján újra leállítottak néhány szektort, az azt követő visszarendeződést alaposan megnehezítette az ellátási láncok világszintű akadozása. E közben pedig nagyot nőttek a bérek, már persze azoknak, akik megtartották az állásukat, most pedig újabb válságtól félhetünk, miközben újra itt van a korábbi évekből jól ismert munkaerőhiány. Megnéztük, melyik munkakörök és iparágak szenvedték meg a legjobban az elmúlt két évet, és melyek bírták ki egészen könnyedén.
A legnagyobb létszámnövekedés 2021 januárja óta
Valószínűleg senki nem fog a szívéhez kapni a meglepetésről, hogy az elmúlt egy évben a legtöbb új dolgozó a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén állt munkába. 2021 elején, amikor a szálláshelyek jelentős része vendéget sem fogadott, és éttermekbe sem nagyon lehetett járni, 95 ezren dolgoztak ezeken a helyeken, idén januárban már közel 113 ezren. Az sem meglepetés, hogy a listán a harmadik a kereskedelem, arra viszont valószínűleg kevesebben tippeltek volna, hogy a második az adminisztráció. Pedig ott is volt egy jelentősebb visszaesés 2020-ban, ahonnan aztán visszatért a régi növekvő pályára a szektor. Ez a három munkakör, valamint az építőipar az, ahol 10 ezer fölött nőtt a dolgozók létszáma tavaly és idén január között.
Ha nem abszolút értékben, hanem százalékosan nézzük, a szálláshely-szolgáltatás, az építőipar és az adminisztráció akkor is ott van az öt legjobban növekvő listáján. Mellettük a villamosenergia-szektor, valamint szintén a lezárások feloldása után a művészet, szórakoztatóipar mutatott látványos létszámnövekedést.
Azt viszont valószínűleg nem találnák el sokan, hogy melyik volt a szektor, amely arányaiban a legnagyobb létszámveszteséget szenvedte el 2021 januárja óta:
a bányászat.
Igaz, ez alig 300, az ágazatot elhagyó dolgozót jelent, de mivel már eredetileg is csak 4200-an dolgoztak bányászként, valójában az ágazat munkásainak 7,1 százaléka távozott.
Miért éppen január? |
Összeállításunkban a Központi Statisztikai Hivatal adataival dolgoztunk, méghozzá a 2022. januári számokat hasonlítottuk össze a 2021. januáriakkal és a 2020. januáriakkal. Ennek az egyik fő oka az, hogy a szektorokra lebontott számokból idén februáriakat még nem ismerünk, de ugyanilyen fontos az, hogy 2020 első hónapja még pont a válság előtti békeidő vége volt, 2021 januárjában egy köztes mélyponton voltunk több lezárással, és azért is jók a januári számok összehasonlítási alapnak, mert azokon nem látszik a karácsonyhatás, ahogy decemberben mindig felbolydul a munkaerőpiac. |
A 2020-ban legnagyobbat zuhanók sorsa
Azt, hogy nagyrészt igencsak gyors volt a lezárások és a válság vége utáni visszarendeződés, a legjobban az mutatja, hogy a 2020-ban legtöbb dolgozót vesztő szektorok és a 2021-ben legtöbb új dolgozót alkalmazók listájának élbolya szinte teljesen megegyezik. A legvadabb ingadozást természetesen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás mutatta be – 2020-ban közel 21 ezer dolgozót elküldtek, 2021-ben majdnem 18 ezret visszavettek -, de a kereskedelemben és az adminisztrációban is hasonló a helyzet, azzal a nagyon fontos különbséggel, hogy ez utóbbi kettőnél már pluszban is van a létszám 2020 elejéhez képest. A 2020-ban sok dolgozót vesztő szektorok között ott van viszont a szociális szféra is, ahol ennél sokkal szomorúbb a trend, ezt a munkakört 2021 és 2022 januárja között szinte pontosan ugyanannyian hagyták ott, mint egy éve.
Ahol még mindig nem sikerült visszatérni a 2020 eleji szintre
Öt olyan ágazata van a gazdaságunknak, ahol két egymást követő évben csökkent a dolgozók létszáma. A már említett szociális ellátás szenvedte a legnagyobb károkat ilyen szempontból, ott gyakorlatilag folyamatos volt az elvándorlás, előbb 5832, majd 5836 dolgozó távozott egy év alatt. A vízellátás és hulladékgazdálkodás területén 2021-ben volt egy nagyobb kilépési hullám, a mezőgazdaságban, az egyéb szolgáltatások területén és a bányászatban pedig folyamatos volt a lemorzsolódás.
Ezeken kívül a logisztika, az ingatlanügyletek, valamint a vendéglátás az a három ágazat, ahol még mindig nincs annyi dolgozó, mint a válság előtt voltak. Mindhármat megütötte a járvány miatti lezárások és leállások sorozata, és mindháromnál erős visszarendeződést láttunk azóta, de még nem eléggé erőset.
De van még egy olyan része a magyar gazdaságnak, ahol hatalmas volt a munkaerő-veszteség, ráadásul rögtön az egyik legfontosabb: a járműgyártás.
Ez azért nem látszik az eddig bemutatott számokon, mert a szektor adatai békésen belesimulnak a feldolgozóipar számaiba. Részletesebb bontásban negyedévi számokat tesz közzé a KSH, ezekből azt tudjuk, hogy 2019 és 2020 negyedik negyedéve között 20 200-zal csökkent a dolgozók létszáma, majd 2021 utolsó negyedévéig további 18 800-zal. Ezt az ágazatot rendkívül keményen megütötte előbb a válság, majd amikor abból már kilábalt volna, eljött a globális félvezetőhiány és a logisztika világszintű akadozásának időszaka, és tart még most is.
(Ha valahol nem látnak számokat az ábrán, az egeret a diagram fölé vihetik, vagy a telefonon rákattinthatnak, hogy megkapják a pontos adatokat.)
Ahol folyamatos volt a növekedés
2020 nem volt egy sikersztori a magyar gazdaságban, mégis volt négy olyan ágazat, amely akkor is több dolgozót vonzott, mint ahányat elveszített, és 2021-ben is folytatódott a növekedés. A leginkább válságálló munkakör ezek alapján az információs, kommunikációs szakma, de a tudományos, műszaki munkákban, a pénzügyi, biztosítási munkakörökben és az oktatásban is folyamatos volt a növekedés.
Ezek közül azonban csak kettő – a kommunikációs és a tudományos, műszaki munka – került be a 2020 és 2022 januárja között öt legnagyobb növekedést felmutató ágazatok közé. Az építőiparban, az adminisztrációban és a kereskedelemben annyian tértek vissza dolgozni az elmúlt egy évben, hogy az egy összesítésben is nagyon komoly visszapattanást jelentett, bár egész biztos, hogy ezekben a szektorokban a cégek tulajdonosai szívesebben vették volna, ha inkább csak egy kisebb, de folyamatos növekedést látnak.
A legnagyobb és a legkisebb fizetésemelések
Az átlagkereset 2020 és 2022 első hónapja között a legnagyobb mértékben az egészségügyben nőtt, az állami bérrendezés hatására a tavalyelőtti 262 ezerről 429 ezer forintra ugrott az ottani nettó átlagkereset. A tudományos és a kommunikációs munkák mellett a logisztikában dolgozók fizetése nőtt még jelentősebben – látszik, hogy a szállítmányozó cégek bármit megtesznek, csak legyen, aki dolgozzon nekik. Itt már tisztán kivehető annak a hatása, hogy visszatért a jól ismert problémája a magyar munkaerőpiacnak: újra munkaerőhiány van több ágazatban.
A béremelések listájának végén pedig nem meglepő módon azok az ágazatok vannak, ahonnan az elvándorlás is nagy.
A legrosszabbul fizetett munkakör azért még így is változatlanul a szociális ellátás – hiába emelkedett két év alatt 43 ezer forinttal az ottani nettó átlagkereset, még így is csak 162 ezer forint havonta. Annál furcsább, hogy mi a második legrosszabbul fizető ágazat, ahol ráadásul alig nőttek a bérek az elmúlt két évben: a vendéglátás. Ez teljesen logikátlannak tűnik, amikor folyamatosan érkeznek a panaszok arról, mekkora fizetéseket kell adni, hogy jöjjön bárki oda dolgozni. A magyarázatot valószínűleg ott érdemes keresni, hogy a statisztikába a legalább 5 főt foglalkoztató cégek 8 órás munkára bejelentett dolgozói számítanak, márpedig a vendéglátásban sokan nem így dolgoznak. Másrészt pedig ott 2020 annyira rossz év volt, hogy még csökkent is az átlagkereset, ahhoz képest 2021-ben volt már némi visszarendeződés.
Mit hozhat a jövő?
Ugyan a szomszédban épp háború folyik, ami a magyar gazdaság számára is súlyos károkat okozhat, az eddig beérkezett elemzői vélemények szerint nem valószínű, hogy ez a munkaerőpiacon is érződni fog - bőven elég lesz nekünk, hogy az infláción, az ipari termelésen és a GDP-növekedésen viszont igen. A GKI nemrég kiadott elemzése érdekes kettősséget fogalmazott meg: szinte minden iparágban biztosak a cégvezetők abban, hogy baj lesz a háború miatt náluk is, egyelőre ennek nem látják konkrét jelét.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Évtizedek után kapta vissza árterét a Duna Románia egyik félreeső sarkában. A 400 hektárnyi nádas ugyanakkor önmagában elenyésző ahhoz a hatalmas területhez képest, amit a fejlődés nevében elraboltunk a folyamtól, mégis kijelöli az utat, amerre menni kellene. Kajakozzon velünk a vízitökös csatornán, mutatjuk az eredményt!
Hogyan is működött a modem, és mi volt az akusztikus csatoló?
Földes András riportja Munkácsról.
A Tisza Párt elnöke szerint lehet, hogy a tűzijátékban Szijjártó Pétert akarták kifigurázni.
A mentősöknek további 24 sérültet kellett ellátniuk.
Egy német elemzés szerint Kijev számára veszedelmes lenne egy közös csúcstalálkozó Trumppal és Putyinnal, főleg, ha Budapesten tárgyalnának.
Egyikük tartózkodási engedélyét azután vonták vissza, hogy várandós lett.