Miközben az átlag nettó bér 159 ezer forint Magyarországon, átlagosan mintegy 235 ezer forintos nettó fizetést tartanak elfogadhatónak pályájuk kezdetén a 16-18 éves diákok, a minimum igényük nettó 158 ezer forint elrugaszkodva a valós munkaerőpiaci lehetőségektől – derült ki a Provident Pénzügyi Zrt. megbízásából készült legfrissebb kutatásból.
Mire számíthatnak a magyar munkavállalók az év végén? Egyszerű a válasz: nagy többségük semmire. Tíz százalékuk azonban kalkulálhat valamiféle extrával, ami lehet bónusz, jutalom, utalvány, a legnagyobb igény azonban a 13. havi fizetés iránt mutatkozik – lehetőleg még karácsony előtt.
A hvg.hu több olvasója is jelezte, hogy nem tudott OTP-s bankkártyával fizetni kedden délután. Az OTP-től azt közölték, hogy náluk nincs fennakadás, lehet fizetni a bankkártyáikkal.
Elkezdődik az angliai álláspiac kettészakadása, és ez megváltoztathatja a magyar kivándorlók összetételét is. Míg a szakképzettség nélküliek a jövőben egyre nehezebben kaphatnak munkát, a keresett szakmákban éppen ellenkező a helyzet, még a mostaninál is tártabb karokkal várnak mindenkit. Az agyelszívás új korszaka jön, ami nem sok jót ígér az itthon maradóknak.
Úgy tűnik, még az Egyesült Államokban is elég korlátozott azon pályák száma, ahol a nők igazán labdába rúghatnak, és kereshetnek körülbelül annyit, mint egy férfi. Leginkább az egészségügyben és az üzleti élet egy-két területén tudnak nagy arányban pozíciókat foglalni. De továbbra is hiányoznak a technika világából, a mérnöki állásokból, és bizony a vezetői pozíciókból. Azért gyerekorvos még lehet egy nő.
Már a targoncavezető is gyors ütemben kezd hiányszakmává válni, mert e munkakör magyarországi helyzete siralmas, az alacsony fizetések miatt a külföldi állások elszívják az alapszintű nyelvtudással rendelkezőket, az itthon maradók pedig a közmunkát és a szürke zónát választják. Ki akar itt maradni, ha kezdőként 90-100 ezer forintot visz haza, míg Németországban ennek a háromszorosát is könnyen megkeresheti? És eszement dolgok vannak a szabályozásnál.
Lassuló ütemben utalnak haza a külföldön dolgozó magyarok, ám még nő az öszeg, ami negyedéves szinten már átlépte a 3 milliárd eurót. Ez valamivel több mint 938 milliárd forint.
Minél több a fizetésünk, annál jobban dolgozunk - gondolnánk, de a tudományos kutatások szerint erről nincs szó, inkább a pszichológiai egyensúly a fontos.
A multik többet fizetnek a dolgozóiknak, mint a magyar tulajdonú cégek, akár 30 százalékkal is. Van, ahol a vezető havi 3,4 millió forinttal gazdagszik. A gépiparban jók a kilátások mindenkinek.
Nettó 255 ezer forintot szeretnének kapni, holott 160 ezer forint a realitás.
Húszezer fonttal kellene emelni a nettó minimálbér összegét az ellenzéki párt szerint, ami azonban a közalkalmazotti bértáblában lévő összegeket is növelné.
Debrecenben tüntettek az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) alkalmazottai szerda délután a megyei kormányhivatal előtt, elmaradt bérüket követelték. A hivatal a demonstrációt követően közölte, hogy a károsultak korábbi petícióját továbbította az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), illetve a gazdasági tárcánál és az ESZOSZ-nál kezdeményezték a felmondások módjának megváltoztatását, hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a foglalkoztatás terén.
A legnagyobb amerikai tőzsdei cégeknél a vezérigazgató nagyjából kétszázszor annyit keres, mint az alkalmazottai, de előfordul kétezerszeres szorzó is. Az utóbbi mintegy 3,5 milliárd forintos jövedelmet jelent a cég vezérének havonta.
Az ausztriai bérekkel nem tud versenyezni, ezért szeptember elsejétől egyedül marad húsz éve működő vállalkozásában egy soproni cégvezető.
Lassan klubot alakíthatnak azok a cégvezetők, akik lemondtak milliós fizetésükről és jelképes összegért dolgoznak. Most új tag lépett közéjük, Kína egyik legnagyobb e-kereskedelemmel foglalkozó cégének vezére vállalta, hogy mostantól csupán 1 dollárért jár be az irodába.
Havi bruttó 900 ezer forint bért kap egy jegybanki dolgozó, 2010-ben ez az összeg még 635 ezer volt. A Magyar Nemzeti Bank munkatársainak bére az elmúlt másfél évben 25 százalékkal emelkedett, a jegybank szerint ezzel régi igazságtalanságokat orvosoltak.
Az Állami Számvevőszék javaslata szerint a jövőben magasabb fizetést kaphatnának az állami társaságok vezetői, de prémium csak kiemelkedő teljesítmény esetén járna, emellett szigorú korrupcióellenes előírásokat vezetnének be, valamint közcégek egykori irányítói csak bizonyos idő eltelte után vállalhatnának munkát az adott iparág valamely magántársaságánál – írta a Napi Gazdaság szerdán.
Bár a köznevelési államtitkárság és a Klik azt mondja: prioritásként kezelik a személyi kifizetéseket és folyamatosan rendezik a tartozásokat, így is több tanár fut országszerte a fizetése után. Olyan is van, akinek még a májusi bére sem érkezett meg.
Egy nemrég megjelent felmérés újra látványosan megerősítette, hogy Kelet-Európában, arányait tekintve, a magyar dolgozóktól vonja el az állam a legtöbb pénzt. Ez azt jelenti, hogy a magyarok csak most kezdenek el nettó értelemben keresni, az év csaknem felét csak az adók és járulékok miatt gürcölték végig, vagyis az államnak dolgoztak – ma van az utolsó ilyen munkanap. A csehek vagy a lengyelek már korábban letudták ezt a kötelességüket, és többet visznek haza, mint a magyarok. A litvánok pénztárcájában pedig ugyanannyi pénz van, mint a magyarokéban, annak ellenére, hogy kevesebb értéket termelnek.
A bértárgyaláson ne mondjon kerek számokat, 150 ezer helyett mondjon például 158 ezret, és készüljön kemény csatára.
