Ki fogja tanítani a kémiát, biológiát, fizikát?
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás József szerint azonnal tenni kell valamit a tanárhiány miatt. Az okatási államtitkárságon nem nyilatkoztak.
#fizika
Új kísérletek kezdődnek a nagy hadronütköztetőben
Új fázisba lép az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjével (LHC) végzett kísérlet, amelynek keretében a következő hetekben protonok helyett pozitív töltésű ólomrészecskéket ütköztetnek egymással.
Fizikai szenzáció: magyarok regisztrálták a leggyorsabb tömegcsökkenést
Magyar kutatók eredményeit közölte hétfőn az amerikai Physical Review Letters, az amerikai Fizikai Társulat vezető folyóirata.
Békalebegtetésért IgNobel-díjat is kapott a fizikai Nobel-díj idei kitüntetettje
Az idei egyik fizikai Nobel-díjas, Andre Geim tíz évvel ezelőtt élő békák mágneses térben való lebegtetéséért kapott holland kutatótársával citrom-Nobelnek is nevezett IgNobel-díjat.
Nagyobb részecskegyorsítót építenének az ősrobbanás kutatói
Nagyobb részecskegyorsítót építenének az ősrobbanás kutatói. Az új szerkezet - a svájci, 27 kilométer kerületű alagútban felépített nagy hadronütköztetővel (LHC) ellentétben - nem egy gigantikus körben, hanem egyenes vonalban gyorsítaná az ütköztetésre szánt részecskéket.
Szinte tapintható a valóság a legújabb játékokban – videó
A játékfejlesztők és -kiadók, de a felhasználók és játékosok is egyetértenek abban, hogy az élethű megjelenítésben (grafikában) lassan elérjük a határokat - írja a Techline.
Tévesen hittük, hogy létezik gravitáció?
Erik Verlinde számára "a gravitáció nem létezik" - minderről nemrégiben írt egy tanulmányt a korábban Amerikában tanuló és tanító, majd Hollandiába, szülőhazájába visszatérő fizikus. A New York Times most részletesen ismertette az Amszterdami Egyetem professzorának téziseit.
Megmérték a titokzatos neutrínó tömegét
A semleges részecske, a rejtélyes neutrínó tömege a hidrogén atom tömegének egy milliárdod részét teszi ki - állítják brit kutatók, akik vizsgálataikról a Physical Review Letters című szaklapban számoltak be.
Első ízben észlelték a "kaméleon" neutrínót
Első ízben sikerült olasz fizikusoknak észlelniük, hogy miként alakul át a töltés nélküli részecske, a neutrínó egyik típusa a másikba: a kísérlet segíthet megfejteni a világegyetem egyik fő alkotórészének, a sötét anyagnak a titkait - jelentette be a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) az itáliai Gran Sasso Nemzeti Laboratórium közleményére hivatkozva.
Okozhat-e erdőtüzet egy vízcsepp?
Mi igaz abból a hiedelemből, hogy déli napsütésben azért nem szabad locsolni a növényeket, mert a rájuk tapadt vízcseppek által összegyűjtött napfény kiégeti a leveleiket? Veszélyes-e ugyanezen megfontolásból vizes bőrrel napozni? - az Urbanlegends.hu oldal írója egy közelmúltban publikált kutatás eredményeit mutatja be.
Még több "kísérteties" fényrészecske
A fény Albert Einstein által "kísérteties távoli hatásként" leírt tulajdonságát kutató izraeli tudósoknak sikerült minden eddiginél több - szám szerint öt - foton állapotát összekapcsolniuk.
Űrhajókkal igazolnák Einstein általános relativitáselméletét
Három, egymástól mintegy ötmillió kilométer távolságban repülő űrhajó lőne ki egymás irányában lézersugarakat az űrben abban a nagyszabású kísérletben, amely végre a gyakorlatban is bizonyítaná, hogy Albert Einstein elmélete helytálló - számolt be a tervről vasárnap a The Telegraph című brit lap.
Hawking: Az időutazás buktatói
Stephen Hawking legutóbbi tanulmányában az időutazás kérdésével foglalkozik. Elég egy gyors rakéta, az LHC (Nagy Hadronütköztető) berendezései vagy egy féreglyuk is, hogy utazzunk az időben, a buktatókkal és a következményekkel viszont nem árt tisztában lenni, mielőtt nekivágunk - figyelmeztet.
Megtalálták a 117-es elemet
Amerikai és orosz fizikusok megtalálták a periódusos rendszer 117. rendszámú elemét. Ez azt jelenti, hogy a 2006-ban felfedezett 118-as előtti elem létezését is sikerült igazolni - írja a New York Times.
Itt a 3D-s, láthatatlanná tévő köpeny
Olyan háromdimenziós köpenyt hoztak létre német és brit kutatók, amellyel láthatatlanná tettek egy tárgyat - számolt be az amerikai Science tudományos magazin csütörtökön. A felfedezés nyomán lehetségessé válhat a jövőben, hogy nagyobb objektumokat is láthatatlanná tegyenek, bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy jelenleg még nem foglalkoznak a további alkalmazásokkal.
Elsőként magyarok elemezték a legenergikusabb részecskeütközéseket
Magyar kutatók elemezték elsőként az eddigi legnagyobb energiájú részecskeütköztetésekből származó eredményeket - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
Hány szelet naranccsal lehet feltölteni egy iPhone-t?
Nagyon sok kell hozzá. És rengeteg türelemre is szüksége van annak, aki gyümölcssavas akkumulátort szeretne készíteni.
Jön a nyomásintenzitás-érzékeny kijelző
Hamarosan a kvantumfizikából ismert alagúteffektust kihasználva készülhetnek a jövő nyomásintenzitás-érzékeny kijelzői, amelyek az eddigi kétdimenziós (vízszintes, függőleges) mozgások mellett az érintés erősségét is érzékelhetik.
Öngyilkos lett Andrew Lange
Meghalt Andrew Lange amerikai fizikus, akinek munkássága révén kiderült: mégiscsak "lapos" a világegyetem. Lange mindössze 52 évesen hunyt el, rendőrségi vizsgálatok szerint saját kezével vetett véget életének.
Már megint először észlelhették a sötét anyagot
Először észlelhették a sötét anyagot - adta hírül a National Geographic News, ami feltétlenül izgalmas hír, bár egyelőre a lap szerint sem biztos a felfedezés. Különösen azért nem, mert egyrészt a tudósok szerint még az sem egyértelmű, hogy létezik-e egyáltalán a sötét anyag. Ha pedig sikerült valóban észlelni, akkor sem feltétlenül az első ilyen esetről van szó.