Első ízben sikerült olasz fizikusoknak észlelniük, hogy miként alakul át a töltés nélküli részecske, a neutrínó egyik típusa a másikba: a kísérlet segíthet megfejteni a világegyetem egyik fő alkotórészének, a sötét anyagnak a titkait - jelentette be a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) az itáliai Gran Sasso Nemzeti Laboratórium közleményére hivatkozva.
Mi igaz abból a hiedelemből, hogy déli napsütésben azért nem szabad locsolni a növényeket, mert a rájuk tapadt vízcseppek által összegyűjtött napfény kiégeti a leveleiket? Veszélyes-e ugyanezen megfontolásból vizes bőrrel napozni? - az Urbanlegends.hu oldal írója egy közelmúltban publikált kutatás eredményeit mutatja be.
A fény Albert Einstein által "kísérteties távoli hatásként" leírt tulajdonságát kutató izraeli tudósoknak sikerült minden eddiginél több - szám szerint öt - foton állapotát összekapcsolniuk.
Három, egymástól mintegy ötmillió kilométer távolságban repülő űrhajó lőne ki egymás irányában lézersugarakat az űrben abban a nagyszabású kísérletben, amely végre a gyakorlatban is bizonyítaná, hogy Albert Einstein elmélete helytálló - számolt be a tervről vasárnap a The Telegraph című brit lap.
Stephen Hawking legutóbbi tanulmányában az időutazás kérdésével foglalkozik. Elég egy gyors rakéta, az LHC (Nagy Hadronütköztető) berendezései vagy egy féreglyuk is, hogy utazzunk az időben, a buktatókkal és a következményekkel viszont nem árt tisztában lenni, mielőtt nekivágunk - figyelmeztet.
Amerikai és orosz fizikusok megtalálták a periódusos rendszer 117. rendszámú elemét. Ez azt jelenti, hogy a 2006-ban felfedezett 118-as előtti elem létezését is sikerült igazolni - írja a New York Times.
Olyan háromdimenziós köpenyt hoztak létre német és brit kutatók, amellyel láthatatlanná tettek egy tárgyat - számolt be az amerikai Science tudományos magazin csütörtökön. A felfedezés nyomán lehetségessé válhat a jövőben, hogy nagyobb objektumokat is láthatatlanná tegyenek, bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy jelenleg még nem foglalkoznak a további alkalmazásokkal.
Magyar kutatók elemezték elsőként az eddigi legnagyobb energiájú részecskeütköztetésekből származó eredményeket - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
Nagyon sok kell hozzá. És rengeteg türelemre is szüksége van annak, aki gyümölcssavas akkumulátort szeretne készíteni.
Hamarosan a kvantumfizikából ismert alagúteffektust kihasználva készülhetnek a jövő nyomásintenzitás-érzékeny kijelzői, amelyek az eddigi kétdimenziós (vízszintes, függőleges) mozgások mellett az érintés erősségét is érzékelhetik.
Először észlelhették a sötét anyagot - adta hírül a National Geographic News, ami feltétlenül izgalmas hír, bár egyelőre a lap szerint sem biztos a felfedezés. Különösen azért nem, mert egyrészt a tudósok szerint még az sem egyértelmű, hogy létezik-e egyáltalán a sötét anyag. Ha pedig sikerült valóban észlelni, akkor sem feltétlenül az első ilyen esetről van szó.
Egyéves késéssel ugyan, de sikerült a rekorddöntés a genfi CERN, az európai atomkutató központ munkatársainak. A Nagy Hadronütköztetőben (LHC) ugyanis hétfőn sikerült ezermilliárd elektronvolt, azaz 1 TeV energiára gyorsítani a protonsugarakat.
Vannak párhuzamos univerzumok? Mi a helyzet a valósággal? Van egyáltalán értelme megismerni azt, ami körülvesz minket? Áttekintésünket olvashatják a New Scientist alapján a Quantum to Cosmos fesztivál azon kérdéseiről, amik miatt a fizikusok álmatlanul forgolódnak párnáikon.
Az univerzum 90 százalékát a sötét anyag alkotja, aminek mibenlétéről fogalmunk sincsen. Vannak olyan fizikai állandók, amik mégsem állandók. Érthetetlenül erős kozmikus sugárzások érnek minket. Olyan jeleket kapunk, amik nemzetközi egyezmények által tiltott frekvenciatartományban érkeznek hozzánk. A New Scientist válogatásából tallózunk olyan tudományos jelenségekről, amikre még mindig nem találtunk magyarázatot.
A Goldenblog kategóriagyőztese, a Szertár blog ideiglenes kísérleti kémialabort telepített a Margitszigetre. Videósunk is a helyszínen volt.
A felhőket alkotó parányi vízcseppek egyesülésével keletkező esőcseppek a levegővel érintkezve esés közben egyenként deformálódnak és szétrobbannak - ezt francia tudósok fedezték fel, akinek a tanulmánya a Nature Physics című szakfolyóirat legfrissebb számában jelent meg.
