Első ízben sikerült olasz fizikusoknak észlelniük, hogy miként alakul át a töltés nélküli részecske, a neutrínó egyik típusa a másikba: a kísérlet segíthet megfejteni a világegyetem egyik fő alkotórészének, a sötét anyagnak a titkait - jelentette be a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) az itáliai Gran Sasso Nemzeti Laboratórium közleményére hivatkozva.
Mi igaz abból a hiedelemből, hogy déli napsütésben azért nem szabad locsolni a növényeket, mert a rájuk tapadt vízcseppek által összegyűjtött napfény kiégeti a leveleiket? Veszélyes-e ugyanezen megfontolásból vizes bőrrel napozni? - az Urbanlegends.hu oldal írója egy közelmúltban publikált kutatás eredményeit mutatja be.
A fény Albert Einstein által "kísérteties távoli hatásként" leírt tulajdonságát kutató izraeli tudósoknak sikerült minden eddiginél több - szám szerint öt - foton állapotát összekapcsolniuk.
Stephen Hawking legutóbbi tanulmányában az időutazás kérdésével foglalkozik. Elég egy gyors rakéta, az LHC (Nagy Hadronütköztető) berendezései vagy egy féreglyuk is, hogy utazzunk az időben, a buktatókkal és a következményekkel viszont nem árt tisztában lenni, mielőtt nekivágunk - figyelmeztet.
Olyan háromdimenziós köpenyt hoztak létre német és brit kutatók, amellyel láthatatlanná tettek egy tárgyat - számolt be az amerikai Science tudományos magazin csütörtökön. A felfedezés nyomán lehetségessé válhat a jövőben, hogy nagyobb objektumokat is láthatatlanná tegyenek, bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy jelenleg még nem foglalkoznak a további alkalmazásokkal.
Magyar kutatók elemezték elsőként az eddigi legnagyobb energiájú részecskeütköztetésekből származó eredményeket - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
Hamarosan a kvantumfizikából ismert alagúteffektust kihasználva készülhetnek a jövő nyomásintenzitás-érzékeny kijelzői, amelyek az eddigi kétdimenziós (vízszintes, függőleges) mozgások mellett az érintés erősségét is érzékelhetik.
Először észlelhették a sötét anyagot - adta hírül a National Geographic News, ami feltétlenül izgalmas hír, bár egyelőre a lap szerint sem biztos a felfedezés. Különösen azért nem, mert egyrészt a tudósok szerint még az sem egyértelmű, hogy létezik-e egyáltalán a sötét anyag. Ha pedig sikerült valóban észlelni, akkor sem feltétlenül az első ilyen esetről van szó.
Egyéves késéssel ugyan, de sikerült a rekorddöntés a genfi CERN, az európai atomkutató központ munkatársainak. A Nagy Hadronütköztetőben (LHC) ugyanis hétfőn sikerült ezermilliárd elektronvolt, azaz 1 TeV energiára gyorsítani a protonsugarakat.
