Egy amerikai labor friss eredményei új megvilágításba helyezik a fizika egyik alapvető kérdését: a barionszám-megmaradás eredetét. A nemzetközi kutatásban az ELTE kutatócsoportja is közreműködött, hozzájárulva ahhoz az eredményhez, amely közelebb vihet az univerzum anyagának eredetét meghatározó folyamatok megértéséhez.
Az ELTE kutatóinak részvételével született új magyarázat az anyag megmaradásának egyik legnagyobb rejtélyére.
Bár az emberek többsége ma esküszik az egyre többet tudó elektromos kávéfőzőkre, vannak, akik inkább a papírszűrös kávét részesítik előnyben. Amerikai kutatók ezt utóbbi módszert vizsgálva jöttek rá egy ügyes trükkre, amellyel a legtöbbet lehet kihozni a kávéból.
Kétszázötven éve, 1776. augusztus 9-én született Amedeo Avogadro olasz fizikus és matematikus, Quaregna és Cerreto grófja.
Német kutatóknak sikerült a fekete lyukak működésének egyik alapvető tényezőjét megfigyelni, ami komoly előrelépés lehet az objektumok megértését illetően.
Amerikai kutatók az oszrák fizikus Erwin Schrödinger színelméletének egy nagy hiányosságát pótolták, ami számos téren hozhat előrelépést.
Kétszázkilencven éve, 1736. június 14-én született Charles-Augustin de Coulomb francia fizikus, az elektrosztatika megalapozója.
A 20. század közepe óta keresnek a fizikusok egy elméleti anyagot, az ideális üveget. Ilyet ugyan még sosem figyeltek meg a természetben, azonban amerikai kutatók számítógépes modellezéssel bizonyították, milyen is lehet az az anyag, amelyben a molekulák ugyan rendezetlenül, de a lehető legszorosabban helyezkednek el.
Erle Ellis, a Marylandi Egyetem kutatója szerint az emberi társadalmak a megjelenésük óta alakítják a bolygót, és ez lehet a kulcsa az emiatt kialakult problémák orvoslásának is.
Japán kutatók nem a fizika, hanem a biológia oldaláról közelítették meg a macskák talpraesésének kérdését, és úgy tűnik, sikerült választ találniuk a több mint 100 évvel ezelőtt felvetett kérdésre.
Százhetvenöt éve, 1851. március 9-én halt meg a mágnesség és elektromosság kapcsolatának felfedezője, Hans Christian Ørsted dán fizikus.
A hagyományos kvantumszámítógépek hatalmas, bonyolult és rendkívül drága infrastruktúrát igényelnek: működésükhöz ultranagy vákuumra vagy extrém, a nulla fok közelében lévő hőmérsékletre van szükség. Egy nagy európai kutatási együttműködésben azonban olyan új irány körvonalazódik, amely lehetővé teheti kompakt, hordozható, akár szobahőmérsékleten is működő kvantumprocesszorok kifejlesztését.
Mintegy 1 milliárd dollár magánadomány érkezett az Európai Nukleáris Kutatási Szervezethez, amely segíthet abban, hogy a fizikakutatás központja továbbra is Európa maradjon.
Az amerikai Rice Egyetem vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport bukkant az anyag olyan tulajdonságára, ami a jövőben a kvantumszámítógépek fejlődését is segítheti.
Százhuszonöt éve ezen a napon, 1900. december 14-én ismertette Max Planck német fizikus a berlini Fizikai Társaság előtt a modern fizika egyik alapját jelentő kvantumelméletet, amelyért 1918-ban megkapta a Nobel-díjat. A felismerés felforgatta, azóta is felforgatja a világ megannyi területét.
A japán T2K és az amerikai NOvA neutrínókísérletek közös elemzése olyan mérési pontosságot eredményezett, amely közelebb vihet az Univerzum anyag–antianyag aszimmetriájának megértéséhez. Az eredményekhez az ELTE kutatói is jelentősen hozzájárultak.
Német kutatók számítógépes szimulációval cáfolták meg William Thomson elméletét arról, hogy miért is csúszik a jég, ha az ember rálép.
Koreai kutatók a világ legerősebb röntgenlézerével olyan nyomás alá helyezték a vizet, hogy az egy új halmazállapot felfedezéséhez vezetett.
Minden eddiginél tisztább gravitációs hullámot észleltek a tudósok még 2025 elején, amely Stephen Hawking elméletének helyességét is visszaigazolta.
Az amerikai Colorado Boulder Egyetem fizikusai folyadékkristály, üveglapok, festék és fény segítségével hoztak létre időkristályt, mindezt úgy, hogy akár szabad szemmel is látni lehet.
