Csináltak egy „fekete lyukat”, elnyelte a hanghullámok jelentős részét
Spanyol mérnökök arra voltak kíváncsiak, vajon lehet-e a jelenleginél hatékonyabb zajszűrőt készíteni a már meglévő csővezetékekhez, például a szellőzőrendszerekhez.
#fizika
Magyarázatot találtak az univerzum egyik legnagyobb rejtélyére: hol rejtőzik az anyag megmaradásának titka?
Egy amerikai labor friss eredményei új megvilágításba helyezik a fizika egyik alapvető kérdését: a barionszám-megmaradás eredetét. A nemzetközi kutatásban az ELTE kutatócsoportja is közreműködött, hozzájárulva ahhoz az eredményhez, amely közelebb vihet az univerzum anyagának eredetét meghatározó folyamatok megértéséhez.
Magyar kutatók is segítettek megoldani az anyagmegmaradás egyik nagy rejtélyét
Az ELTE kutatóinak részvételével született új magyarázat az anyag megmaradásának egyik legnagyobb rejtélyére.
Egy fizikai trükkel ízesebb lesz a kávéja
Bár az emberek többsége ma esküszik az egyre többet tudó elektromos kávéfőzőkre, vannak, akik inkább a papírszűrös kávét részesítik előnyben. Amerikai kutatók ezt utóbbi módszert vizsgálva jöttek rá egy ügyes trükkre, amellyel a legtöbbet lehet kihozni a kávéból.
Puszta lelkesedésből kezdett el fizikát tanulni az ember, akinek köszönhetjük, hogy értjük a gázokat
Kétszázötven éve, 1776. augusztus 9-én született Amedeo Avogadro olasz fizikus és matematikus, Quaregna és Cerreto grófja.
Laboratóriumban szimuláltak egy fekete lyukat, aztán jött az igazi meglepetés
Német kutatóknak sikerült a fekete lyukak működésének egyik alapvető tényezőjét megfigyelni, ami komoly előrelépés lehet az objektumok megértését illetően.
Megoldották Schrödinger 100 éves elméletét, látványos változás jöhet a fotókon, videókon
Amerikai kutatók az oszrák fizikus Erwin Schrödinger színelméletének egy nagy hiányosságát pótolták, ami számos téren hozhat előrelépést.
Súrlódás, kölcsönhatás és törvény köthető a nevéhez, amit az SI mértékrendszer is őriz
Kétszázkilencven éve, 1736. június 14-én született Charles-Augustin de Coulomb francia fizikus, az elektrosztatika megalapozója.
Eddig sehol sem találták, de most megmutatták: ilyen lehet az ideális üveg
A 20. század közepe óta keresnek a fizikusok egy elméleti anyagot, az ideális üveget. Ilyet ugyan még sosem figyeltek meg a természetben, azonban amerikai kutatók számítógépes modellezéssel bizonyították, milyen is lehet az az anyag, amelyben a molekulák ugyan rendezetlenül, de a lehető legszorosabban helyezkednek el.
Évmilliárdokig tartott a fejlődés, aztán jött egy új erő, ami elkezdte átalakítani a bolygót
Erle Ellis, a Marylandi Egyetem kutatója szerint az emberi társadalmak a megjelenésük óta alakítják a bolygót, és ez lehet a kulcsa az emiatt kialakult problémák orvoslásának is.
Megfejtették, miért esnek a macskák mindig a talpukra
Japán kutatók nem a fizika, hanem a biológia oldaláról közelítették meg a macskák talpraesésének kérdését, és úgy tűnik, sikerült választ találniuk a több mint 100 évvel ezelőtt felvetett kérdésre.
Az áram, a bors és a mágnes érdekelte, így borította fel a tudományt
Százhetvenöt éve, 1851. március 9-én halt meg a mágnesség és elektromosság kapcsolatának felfedezője, Hans Christian Ørsted dán fizikus.
Forradalmi újítás lehet a szobahőmérsékleten működő, hordozható kvantumprocesszor
A hagyományos kvantumszámítógépek hatalmas, bonyolult és rendkívül drága infrastruktúrát igényelnek: működésükhöz ultranagy vákuumra vagy extrém, a nulla fok közelében lévő hőmérsékletre van szükség. Egy nagy európai kutatási együttműködésben azonban olyan új irány körvonalazódik, amely lehetővé teheti kompakt, hordozható, akár szobahőmérsékleten is működő kvantumprocesszorok kifejlesztését.
Érkezett 330 milliárd forint: példátlan adomány segíthet beindítani a CERN eddigi legnagyobb projektjét
Mintegy 1 milliárd dollár magánadomány érkezett az Európai Nukleáris Kutatási Szervezethez, amely segíthet abban, hogy a fizikakutatás központja továbbra is Európa maradjon.
Lehetetlennek tartották, most megtalálták az anyag új kvantumállapotát
Az amerikai Rice Egyetem vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport bukkant az anyag olyan tulajdonságára, ami a jövőben a kvantumszámítógépek fejlődését is segítheti.
125 éve rájött az ember valamire, ami a feje tetejére állított mindent
Százhuszonöt éve ezen a napon, 1900. december 14-én ismertette Max Planck német fizikus a berlini Fizikai Társaság előtt a modern fizika egyik alapját jelentő kvantumelméletet, amelyért 1918-ban megkapta a Nobel-díjat. A felismerés felforgatta, azóta is felforgatja a világ megannyi területét.
Két versenytárs összefogása hozott áttörést az antianyag rejtélyének kutatásában
A japán T2K és az amerikai NOvA neutrínókísérletek közös elemzése olyan mérési pontosságot eredményezett, amely közelebb vihet az Univerzum anyag–antianyag aszimmetriájának megértéséhez. Az eredményekhez az ELTE kutatói is jelentősen hozzájárultak.
200 éves elmélet dőlt meg: mégsem azért csúszik a jég, amiért eddig hittük
Német kutatók számítógépes szimulációval cáfolták meg William Thomson elméletét arról, hogy miért is csúszik a jég, ha az ember rálép.
Felfedezték a víz új állapotát, szobahőmérsékleten lett belőle jég
Koreai kutatók a világ legerősebb röntgenlézerével olyan nyomás alá helyezték a vizet, hogy az egy új halmazállapot felfedezéséhez vezetett.
54 éve megjósolta Stephen Hawking, most sikerült bizonyítani a feketelyuk-elméletét
Minden eddiginél tisztább gravitációs hullámot észleltek a tudósok még 2025 elején, amely Stephen Hawking elméletének helyességét is visszaigazolta.