Meghalt az atomóra Nobel-díjas megalkotója
Kilencvenhat éves korában elhunyt Norman Ramsey fizikus, az első atomóra megalkotója.
Kilencvenhat éves korában elhunyt Norman Ramsey fizikus, az első atomóra megalkotója.
A periódusos rendszer három új elemének elnevezését hagyta jóvá három évente megtartott közgyűlésén a fizikusok nemzetközi szervezete, a IUPAP Londonban - adta hírül hétfőn a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadása.
Újra kellene gondolni az egész fizikát, ha igazolódnának az OPERA kollaboráció kutatóinak mérései, mert a relativitáselmélet, amelyre ma a fizika alapul, azt mondja, hogy információ nem áramolhat a fénysebességnél gyorsabban – értékelte Horváth Dezső részecskefizikus az MTI kérdésére CERN-kutatók bejelentésének lehetséges következményét.
Az első röntgenfelvételt Wilhelm Konrad Röntgen német fizikus készítette 1895. decemberében, nem sokkal az után, hogy egy fotólemeznek köszönhetően felfedezte a később róla elnevezett jelenséget, illetve technikát.
Az elmúlt év izgalmas felfedezéseiről pár napja számoltunk be. Azt, hogy 2011 végén mely kutatásokat fogjuk majd lelkendezve ünnepelni, nehéz megjósolni - a BBC, a metrolic.com és mi az alábbiakra tippelünk.
Az elmúlt évben annyi fontos tudományos hír érkezett, hogy nem akartuk tízre csökkenteni – a szokásoknak megfelelően – a leglényegesebb eredményeket. Még akkor sem, ha néhány tavalyi siker megítélése egyelőre bizonytalan. Bemutatunk hat orvosi és biológiai, illetve hat-hat fizikai valamint csillagászati felfedezést, amelyek rendkívüli előrelépést jelenthetnek a tudomány fejlődésében.
A részecske- és magfizika egyik legfontosabb területén, a hadronok kutatásában világelsőnek számítanak a magyarok- derül ki egy frissen közzétett szcientometriai elemzésből, vagyis a tudományos cikkek idézettségét alapul vevő rangsorból.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás József szerint azonnal tenni kell valamit a tanárhiány miatt. Az okatási államtitkárságon nem nyilatkoztak.
Új fázisba lép az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjével (LHC) végzett kísérlet, amelynek keretében a következő hetekben protonok helyett pozitív töltésű ólomrészecskéket ütköztetnek egymással.
Nagyobb részecskegyorsítót építenének az ősrobbanás kutatói. Az új szerkezet - a svájci, 27 kilométer kerületű alagútban felépített nagy hadronütköztetővel (LHC) ellentétben - nem egy gigantikus körben, hanem egyenes vonalban gyorsítaná az ütköztetésre szánt részecskéket.
A semleges részecske, a rejtélyes neutrínó tömege a hidrogén atom tömegének egy milliárdod részét teszi ki - állítják brit kutatók, akik vizsgálataikról a Physical Review Letters című szaklapban számoltak be.