Néhány hete bemutattunk egy egyszerű, de lenyűgöző trükköt egy kosárlabdás videóval. A fizika egyik érdekes jelenségét most sokkal látványosabban illusztrálták: a kísérletezők a felhők fölött engedtek útjára egy labdát, de nem akárhogy.
A fizikából ismert egyik érdekes effektus egy labda eldobásából is lenyűgöző eredményt hozhat, de a jövőben talán több gyakorlati haszna is lesz. Ebből a videóból kiderül, hogy miért.
Tudja, milyen fogadásokat szokott kötni Stephen Hawking? És azt, hogy a tét egy Penthouse magazin? De legalább azt tudja, mi a különbség a fekete lyuk és a féreglyuk között? Ha nem, nézze meg a Csillagok között című sci-fit, ennyire élethűen még nem ábrázolták e jelenségeket. És hogy ez miért fontos? Fizikusok nekünk azt mondták, lényegében ez lehet a nagybetűs Jövő.
Mi történik, ha leejtünk egy madártollat és egy nehéz golyót a világ legnagyobb vákuumszobájában? - erre ad választ a BBC tudományos videója.
Angol nyelvű tudományos teszttel borzolja a kedélyeket a Buzzfeed. A természettudományokban erősnek tartott (magukat erősnek tartó) magyarok közül néhányan talán nagy mellénnyel látnak neki a kémia-, biológia- és fizikatudást felmérő kérdéssornak, de könnyen kiderülhet, hogy némileg már megfakult a középiskolában megszerzett tudás. Szerencsére a teszt készítői még a kétharmados találati arányt is elismeréssel honorálják.
A három japán tudós 20 évvel ezelőtt felfedezett egy energiatakarékos és környezetbarát fényforrást, amellyel teljesen új módon nyerhető fehér fény. Ez volt a kék LED. Megosztva kapták meg a fizikai Nobel-díjat.
Folytatódik a Spektrum tudományt népszerűsítő sorozata a "Brutális fizika". Sőt, nemcsak a fizika, de a kémia és a biológia is brutálissá válik.
Svéd tudósoknak sikerült rögzíteniük, milyen hangja van egyetlen atomnak. Hallani nem fogja, de elmagyarázni el tudjuk.
Ha egy szőlőszemet félbe vágva megmelegítünk a mirkóban, akkor fényesen világító plazma jön létre - mutatja be a videón egy ausztrál tudós.
Sokáig az atomokat hitték a világot alkotó legkisebb, továbboszthatatlan dolgoknak, de már régóta tudjuk, hogy nem azok. Hanem?
Egy teljes percre sikerült megállítani a világegyetem jelenleg leggyorsabbnak vélt dolgát, a másodpercenként 300 ezer km-es gyorsasággal terjedő fényt. A tudományos eredmény a számítástechnika fejlődésére is komoly pozitív hatással lehet.
Könnyebbnek érezte a tavalyinál a Nemzetközi Fizikai Diákolimpia (IPho) idei feladatait Szabó Attila, a verseny történetének egyetlen kétszeres abszolút győztese, aki hazaérkezése után hétfőn elmondta: elindul a jövő héten kezdődő matematikai diákolimpián is, bár érzése szerint, matekból nem teljesít olyan jól.
Tudósok készülnek elszállíttatni egy tizenöt méter széles elektromágnest több mint ötezer kilométer távolságba, földön és vízen át az Egyesült Államokban. Az út várhatóan egy hónapnál is tovább tart.
Keresik az ország legjobb matematika- és fizikatanárait: a tárgyak általános- és középiskolai oktatói a matematika és fizika népszerűsítéséért, illetve a tehetségek gondozásában való részvételéért kaphatják meg a legjobbaknak járó kitüntetést, az Ericsson-díjat.
Hamarosan megkezdődhet a sötétanyag-vadászat abban az elhagyott dél-dakotai aranybányában, ahol rövidesen üzembe helyezik a világ legérzékenyebb detektorát. Az adatgyűjtés a szakemberek reményei szerint februárban veszi kezdetét.
A legritkább részecskehasadásról számoltak be az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusai Japánban, Kiotóban egy hadronfizikai szimpóziumon.
Két francia és két amerikai tudósnak ítélték oda hétfőn az Henri Poincaré matematikus nevét viselő díjat, amelyet a matematikai fizika terén elért eredményekért kaphatnak meg háromévente a területen dolgozó kutatók.
Európai körútja részeként érkezett Magyarországra látogatott Roy J. Glauber Nobel-díjas fizikus, a Harvard egyetem professzora, a II. világháborús Manhattan-program egyik utolsó életben lévő résztvevője.
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak egy újabb csoportja is bejelentette szerdán, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon, az „isteni részecske” létezésére utaló erős bizonyítékokat talált.
Egyetlen atom árnyékát fényképezték le ausztrál tudósok - áll egy most megjelent tanulmányban.
