Kész a törvénymódosítás, itt-ott átírják az adózás szabályait: elég lesz egy x és egy aláírás a NAV-nak, és megcsinálják az szja-bevallásunkat. Három kategóriába sorolják a cégeket, attól függően, hogy jól viselkednek-e. Kedvezményekkel halmozzák el az elektromosautó-tulajdonosokat és a fuvarozókat.
Kétezer taxis indult el a külvárosokból lassú tempóban a belváros felé, hogy rávegye a lengyel kormányt: lépjen fel keményebben a törvényt elkerülő fuvarozókkal szemben.
Heteken belül tájékoztatást kaphatnak a fuvarozók a szigorított határátlépések eljárásrendjéről, a megnövekedett menetidő nagy kiesést jelent az ágazatnak.
Hatezer ember hivatásossofőr-képzését finanszírozzák Orbánék. Részben uniós pénzből.
A határhelyzet a szállítmányozó cégeknél is késedelmet és költségnövekedést eredményez. A kamionos vállalatok kérik, hogy pótolják veszteségeiket és enyhítsék a maximális vezetési időt meghatározó szabályokat.
6800 sofőr hiányzik a magyar fuvarozói ágazatból, ezért az illetékes ipartestület az Európai Bírósághoz fordul, hogy ismét 18 év legyen a korhatár a C és D kategóriás jogosítvány megszerzésekor.
Januártól húsz euróval emelkedik a nemzetközi fuvarozásban és személyszállításban az igazolás nélkül elszámolható napidíj mértéke.
Június 1-jétől elég lesz egy ekáer-számot kérni a fuvaroknál akkor is, ha egy feladó több helyről szállíttat, illetve egy címzett több kirakodási helyére történik a fuvar, de a részletszabályoknak így is meg kell felelni.
A magyar közúti fuvarozók helyzetéről tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök az ágazati érdekképviselet vezetőségével csütörtök reggel Balatonvilágoson - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság kedden Németország ellen a fuvarozókkal szemben megkövetelt minimálbér-szabályok alkalmazása miatt.
Egyre több fuvarozó kínálja szolgáltatásként a megbízó regisztrálását az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerbe (ekáer) - írta a Magyar Nemzet.
Eddig 40 ezren használták legalább egyszer az EKÁER-t, az adóhatóság kötelező e-fuvarlevelét, az ehhez szükséges letétbe helyezett pénzügyi biztosíték összege pedig elérte az 1 milliárd forintot. Aki megszegi a szabályokat, nem csak büntetést kap, hanem magára húzhat egy komplett adóellenőrzést is.
A magyar mellett az osztrák és lengyel fuvarozó cégek is német alkotmánybírósághoz fordultak, hogy ne csak a tranzitfuvaroknál, de a Németországba irányuló és az onnan induló fuvarok esetében is függesszék fel a német minimálbér alkalmazását.
Kötelező vezetéstechnikai tréningre küldené a tehergépkocsi és autóbusz vezetőket a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, azaz a NiT Hungary, amely a magyar gazdaságra is negatívan ható gépkocsivezető-hiányra is megoldást akar találni.
Az Európai Bizottság (EB) csütörtökön közvetve megerősítette, hogy párbeszédet kezdett a német kormánnyal arról a törvényről, ami az ország területén tevékenységet végző más tagállambeli közúti teherfuvarozó cégeket is a helyi minimálbér megfizetésére kötelezi. A rendelkezés ugyanis a keleti cégek szerint versenykorlátozó és ellentétes is az uniós joggal.
Óránként az eddigi bér duplája, 2800 forint illeti meg azt a kamionsofőrt, aki Németország területére lép, még akkor is, ha magyar fuvarcégnél dolgozik. Az év elején bevezetett német törvény mégsem okozhat örömet a sofőröknek, mert a magyar munkahelyük nem bírja el a jóval magasabb fizetést. Egy munkavállaló így havonta akár 200 ezer forint költségnövekedést jelent a munkahelyének. Ezért a magyar fuvarcégek rá vannak kényszerítve, hogy ügyeskedjenek – és ők ügyeskednek.
Idén rekordszámú felszámolási és kényszertörlési eljárás indult a szállítmányozási cégek ellen Magyarországon, közülük is a közúti fuvarozók állnak a legrosszabbul.
Egységesítette a kormány a fuvarozókra több szabályszegésért kiszabható bírságot.
Fél éve vezették be az útdíjat, de a kisebb vállalkozások tönkre mennek tőle.
Miközben a kormányzati kommunikációban az a legfontosabb a tavaly júliustól bevezetett elektronikus útdíj-rendszerrel kapcsolatban, hogy az képes volt túlteljesíteni a bevételi célt, és 75 milliárd helyett 79 milliárd forintot tett az államkasszába, a rendszer éppen a fenntarthatóságával nem foglalkozik. A fuvarozók ugyanannyit fizetnek egy null-kilométeres, és egy 10 éves teherautó után is.
