A drága importtal szemben az egyetlen fenntartható megoldás a megújuló energiaforrások használata – vélekedett az Európai Parlament elnöke. Deutsch Tamás a szankciók eltörlésére szólított fel.
Szerdán dönt az alapkamatról a jegybank szerepét betöltő Fed, a kérdés most az, hogy enyhül-e a szigor.
Első ránézésre csak afféle kapcsolt árunak tűnik a globális minimumadó megszavazása, pedig e lépésnek gyakorlati következménye is lesz. A feltételes módban megkapott uniós pénzek a forint visszaerősödését hozhatják. Kockázatok azonban maradnak.
A korrupcióval gyanúsított Eva Kaili irodáját leplombálták Strasbourgban.
Azonnali ötszázmilliárd forintért és az uniós pénzekhez való elvi hozzáférésért az Orbán-kormány beleegyezett az ország megbüntetésébe, valamint feladta vétófenyegetését a minimáladóval és Ukrajna megsegítésével szemben. Az „önbefagyasztás” a kormány elszigeteltségét mutatja Európában, gazdaságilag viszont levegőhöz jutottak Orbánék.
Az okosotthonok tulajdonosai számára befektetést is jelenthet az, ha a rendszer által megspórolt energiával kereskednek.
A nyugdíjas szervezeteket meglepte a 15 százalékos nyugdíjemelés bejelentése, mert mindenki arra számított, hogy a kormány azzal megvárja előbb a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentését.
Ellátási gondok, bezáró üzletek, felháborodás van jelenleg Schoberték körül.
Logikusat lép a kormány, amilyen árakat most megállapítanak, azokat kitolja egészen a fűtési szezon végéig.
A jelentős részben elvesztegetett 2010-es évek után a jelenlegi válságokat a Fidesz nem kezeli szisztematikusan. Az egyedi intézkedések gyakran több kárt okoznak, mint hasznot, elnyújtják, elmélyítik a problémákat, sőt újakat generálnak. Reális lehetőség, hogy a magyar gazdaság lefelé tartó spirálokba kerül.
Négyből két árstop már elesett, szóval nem igaz, hogy „működnek”. Nem igaz, hogy a kormány a termékhiányhoz köti az árstopok kivezetését, hiszen termékhiányok vannak. Nem igaz, hogy az árstopok mérséklik az inflációt, ellenkezőleg, növelik azt. Nem igaz, hogy a kormány mindent megtesz az árstopok fenntarthatóságáért – hiszen az árstopok önmegsemmisítő intézkedések.
Az ársapkás termékekből több fogyott idén 2021 ugyanezen időszakához képest. A kormány szerint az ársapkák működnek, így kitolta azokat négy hónappal.
Annak már nagy hagyományai vannak, hogy a kormány egy éjszakai Magyar Közlönyben ad ki nagy jelentőségű rendeleteket, de most egész új szintre lépünk: azt várja mindenki, aki ma Magyarországon a gazdasággal foglalkozik, vajon mikor jelenik meg a Közlöny, amelyben majd közzéteszik a 2023-as költségvetést. Ugyan a büdzsét még júliusban megszavazta a parlament, már akkor is lehetett látni, hogy a tervezet számai csak akkor lesznek tarthatók, ha a legoptimistább forgatókönyv jön be itthon és a világ más részein is, optimizmusra pedig, ahogy akkor, azóta sincs sokkal több ok.
A magas infláció letörésére a jegybankok folyamatosan emelik az alapkamatot, ez azonban azzal a kockázattal jár, hogy a világgazdaság teljesen kihűl.
A kormány azért hajt végre 15 százalékos nyugdíjemelést januárban, mert legalább ekkora éves átlagos inflációra számít. Ez jó eséllyel az egész unió legmagasabb inflációja lesz.
Mindössze 5 megye marad az országban, ahol a mostani emelés után nem éri el a 200 ezer forintot az átlagos öregségi nyugdíj.
