A nők súlygyarapodásához köthető gént találtak holland kutatók. A szakemberek tanulmányukban megállapították, hogy a nők majdnem egyharmadánál lehet a DNS-nek egy olyan mutáns szakasza, amely zsírszövetek kialakulását idézi elő. Ez azt jelenti, hogy az ő esetükben két és félszerese a valószínűsége annak, hogy többletsúlyt szednek fel, átlagosan több mint 6,35 kilót.
Jelentősen növeli a mell- és a petefészekrák kialakulásának kockázatát az úgynevezett TERT gén elváltozása egy nemzetközi tanulmány szerint.
Elhunyt 93 éves korában Francois Jacob francia biológus, aki mérföldkőnek számító génkutatásaiért 1965-ben elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat.
Német tudósok elkészítették a neandervölgyi ember teljes génszekvenciáját. Az adatokat mindenki számára elérhetővé tették az interneten.
Eljárást indított az ÁNTSZ az egyik budapesti magánklinikát üzemeltető cég preimplantációs genetikai szűrésével kapcsolatban. A klinika igazgatója szerint a kizárólag náluk végzett beavatkozással minden a legnagyobb rendben van, az ellenük folyó „lejárató kampány” egy konkurenciaharc része.
Több mint száz évvel az első Alzheimer-beteg halála után német és ausztrál kutatók genetikai elemzéssel igazolták a férfi betegségét.
Egy baktériummodellen vizsgálódva állították össze amerikai kutatók azt a bonyolult génhálózatot, amely meghatározza, hogy milyen választ ad az élő szervezet a stresszhatásra, és ez milyen mutációkat eredményez.
Genetikai elemzés segítségével követték nyomon egy veszélyes baktérium terjedését.
A kamaszok túlzott alkoholfogyasztásakor lejátszódó agyi folyamatokat tanulmányozva brit kutatók olyan génváltozatra bukkantak, amelynek jelenlétében nagyobb a jutalomkereső magatartás valószínűsége.
Brit, amerikai és német kutatók megfejtették a kenyérbúza genetikai kódjának kulcsfontosságú részeit, ami hosszú távon segítheti a világon az egyik legfontosabb gabona előállításának biztonságát.
Lehet valami igazság abban a sztereotípiában, amely a boldog kövérekről szól, kanadai kutatók ugyanis friss tanulmányukban megállapították, hogy a kövérséggel kapcsolatba hozott egyik génváltozatot hordozó emberek körében némiképp ritkábban fordul elő a depresszió.
A skótok azt remélik, hogy náluk él a legtöbb vörös hajú ember, ennek bizonyítására indítottak el egy populációgenetikai felmérést, amely azt hivatott számba venni, hogy a lakosság körében hányan rendelkeznek a különleges hajszínért felelős génnel.
Két nő és egy férfi genetikai állományából felépülő embriót hoztak létre amerikai kutatók egy olyan vitatott technika felhasználásával, amellyel a jövőben megelőzhetik, hogy bizonyos gyógyíthatatlan betegségeket örököljenek az utódok.
Brit és amerikai kutatók rátaláltak a prosztatarák két határozott genetikai "bélyegére", génaktivitási mintázatára, amelyek segítségével megjósolható, hogy a páciensnek agresszív típusú-e a betegsége, majd ezekre a jellemzőkre alapozva tervezték meg kísérleti vértesztjeiket, amelyek vonalkódhoz hasonlóan olvassák ki a genetikai jegyeket.
Bizonyos genetikai markerek magyarázhatják, hogy a cukrozott üdítőket hasonló mennyiségben fogyasztó emberek közül ki hízik el és ki nem - közölték tanulmányuk eredményét amerikai kutatók.
A kutatók hosszú időn át vitatkoztak arról, vajon az élővilág részének számítanak-e a génekkel igen, ám sejtszerkezettel nem rendelkező vírusok. Amerikai kutatók most közzétett tanulmányukban megmutatták, hogy az óriásvírusokban megtalálhatók bizonyos ősi fehérjestruktúrák, amelyek jelen vannak minden földi élőlényben.
Amerikai kutatók kimutatták, hogy boldogabbak azok a nők, akiknek 25 000 génjük között jelen van a monoamino-oxidáz géncsoport egyik változata. Az ilyen génnel bíró férfiak azonban nem érzik magukat boldogabbnak, ennek okát azonban a férfi hormonokban kell keresni.
Az autizmus előrejelzésére szolgáló tesztet dolgoztak ki ausztrál kutatók, a már csecsemőkorban alkalmazható vizsgálat lehetővé teszi az állapot korai diagnózisát és a minél előbbi beavatkozást.
A klinikai depresszióban szenvedő emberek agyának egyes területei kisebbek és sűrűségük is kisebb, mint az egészséges kontrollszemélyeké: amerikai kutatók a Nature Medicine című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányukban ennek genetikai okait vizsgálták.
A genetikai háttér is szerepet játszhat abban, hogy bizonyos emberek hajlamosabbak az ájulásra - állapították meg a kutatók.
