Szuperokos szépségeket ígérnek a cégek – de hol tart, és mire jó valójában az embriók genetikai szűrése?
A szuperbébik megrendelése egyelőre csak reklámfogás., de a módszer nagyon is hasznos lehet, ahogy már magyar példák is bizonyítják.
#genetika
Helstáb Martin válaszol a kétkedőknek: „A biológiai kor nem a kinézetről szól”
A longevity, vagyis a tudatos, hosszú és egészségben eltöltött élet ma az egyik legtöbbet emlegetett életmódtrend, de vajon mennyire készek elfogadni az emberek, ha valaki a gyakorlatban is bizonyítja, hogy ez működik? A Pulzus interjújára rengeteg kérdés érkezett Helstáb Martinhoz, összeszedtük a válaszait.
Megváltoztatta a történelem menetét az a két apró DNS-szakasz, amit most a lovakban találtak
A szó szoros és átvitt értelmében is vágtázni kezdett az emberiség, amikor a vad sztyeppei lovakból szelíd, lovagolható társak váltak. Harcosokat vittek, szekereket húztak, egész birodalmak működését szolgálták.
Azonosították II. „Vak” Béla király maradványait
A Magyarságkutató Intézet munkatársainak új tanulmányából kiderül, hogy a székesfehérvári osszárium leletanyagában a királyon kívül az Árpád-ház két további tagjának genetikai azonosítását végezték el.
A legnagyobb biológiai rejtélyek egyike – élhetnek-e valaha olyan sokáig a férfiak, mint a nők?
Úgy tűnik, egy dologban elvitathatatlan a nők előnye a férfiakkal szemben: a hosszabb életkilátások tekintetében. Ám hogy ennek mi az oka, azt még ma sem tudjuk egészen biztosan. Miért változik ez korról korra? Miért élnének tovább herék nélkül a férfiak, és mi mindent magyaráz az XX kromoszómapár?
A tudós, aki miatt ma már a génjeinkből próbálják megjósolni a betegségeinket
Ma már néhány nap alatt feltérképezhető egy daganat genetikai háttere, ritka betegségek gyanúja esetén DNS-elemzést kérnek, és egyre többször halljuk, hogy az orvoslás jövője személyre szabott lesz. Ennek a genetikai forradalomnak az egyik legfontosabb és legvitatottabb alakja volt Craig Venter, aki nemcsak felgyorsította az emberi genom feltérképezését, hanem azt a kérdést is új szintre emelte: kié valójában az élet kódja?
Megpiszkálták egy baktérium génjeit, ami ezután jön, az változást hozhat a rákgyógyításban
Kanadai kutatók úgy módosították a talajban élő Clostridium sporogenes baktériumot, hogy az a daganatba juttatva kirágja magát onnan.
Örökölhető a hosszú élet? Úgy néz ki, 55%-ban nem az életmódon múlik
Sokkal nagyobb szerepe van a genetikának abban, hogy milyen soká élünk, mint korábban gondolták – derül ki egy új kutatásból, amely szerint az emberi élettartam körülbelül 55 százaléka örökletes.
Mennyire örökletes a rák, és mit tehetünk, ha nálunk magas a kockázat? – Fekete Bálint András genetikus a dán spermadonorról és a DNS-tesztekről
Ez egy szerencsétlen véletlen, amitől érthető módon megrendül a bizalom, de nem szabad azt a következtetést levonni, hogy minden spermadonáció vagy minden rákkeltő génmutációt hordozó család időzített bomba – mondta a HVG-nek Fekete Bálint András klinikai genetikus, akit nem csak a veszélyes mutációt magyar gyerekeknek is továbbörökítő dán spermadonor esetéről kérdeztünk. Hanem arról is, milyen ráktípusoknál meghatározó az örökletesség, mi mindent tehet meg, akinél fennáll a kockázat, mire jók a pár tízezer forintos genetikai tesztek. És mit tehetnek azok, akik gyermekvállalásra készülnek ilyen nehéz genetikai háttérrel?
Izgalmas lehetőségeket vet fel az orvosi felfedezés: génként is működhet a bélmikrobiom
Meglepő felfedezést tettek német kutatók: az egerek a génjeiktől függetlenül akár a bélmikrobáikkal is örökíthetnek viselkedési formákat az utódjaikra. Mindez újszerű lehetőségeket vet fel az alkalmazkodás szempontjából.
Apró, de sorsdöntő részlet, ami befolyásolja, milyen gyorsan öregszünk
Képzeljük el kromoszómáinkat úgy, mint egy cipőfűzőt, amit védősapka óv a kirojtosodástól: ez a telomer, amelynek hossza szorosan összefügg az öregedés tényezőivel. Miért tartják sokan úgy, hogy az „öregedés a daganatok elleni védelem mellékhatása”? Hogyan befolyásolhatjuk a telomerek épségét megfelelő életmóddal, és mit céloznak az újszerű, kísérleti genetikai terápiák? Fekete Bálint András orvos, klinikai genetikus segített eligazodni a témában.
Besegített a mesterséges intelligencia, megfejthették a Crohn-betegség 25 éve megoldatlan rejtélyét
Amerikai kutatók a mesterséges intelligencia bevonásával tudták feltérképezni, hogy a súlyos bélgyulladással járó Crohn-betegség mitől alakulhat ki.
Genetikai egyezéseket találtak a magyarok eredetét vizsgáló kutatók, az uráli vonal került előtérbe
Genetikai egyezések igazolják a tizedik századi magyarok egy részének uráli eredetét – derül ki az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja kutatóinak közreműködésével készült tanulmányból.
Az ön DNS-ében is ott van egy rejtett kód, ami szabályozza az evolúciót
Japán és kanadai kutatók egy újfajta osztályozásnak köszönhetően derítettek fényt arra, mit is csinál az emberi DNS egy bizonyos része.
Kiderült, miért lehet az, hogy egy családban csak fiú vagy csak lány születik
A Harvard Egyetem kutatói 58 000 nő egészségügyi adatait vizsgálták át, hogy kiderítsék, miért van az, hogy bizonyos családokban csak azonos nemű gyerekek születnek.
Mit hallgattak a szülei? Táncoltak rá? A válasz önt is alakítja
Bizonyos agyi funkciók sajátosságain kívül biológiai gyökerei is lehetnek annak, hogy valaki mennyire és hogyan élvezi a zenét – állítja egy nemzetközi kutatócsoport.
Egyszerű hanghullámokkal ki- és bekapcsolhatók lehetnek gének, ez akár a fogyásban is segíthet
Ki- és bekapcsolhatják a géneket, megváltoztathatják a sejtek viselkedését az egyszerű hanghullámok – állítják japán kutatók. A kísérlettel alátámasztott eredményeik ígéretes lehetőségeket nyithatnak meg.
Megkérdőjelezi az evolúció legfontosabb állítását egy új tudományos eredmény
Kínai kutatók a rizs hidegtűrő képességét vizsgálva arra jutottak, hogy nemcsak a DNS változása hozhat be új tulajdonságokat az utódoknál.
Mégsem csak pszichológia: találtak 25 gént, ami növeli a kényszerbetegség kialakulásának kockázatát
Amerikai és ausztrál kutatók 53 ezer ember genetikai mintáit vizsgálták át, és több meglepő felfedezést tettek a kényszerbetegséggel kapcsolatban.
Mi az öregedés kulcsa? – új céget alapít az ELTE genetikai tanszékének vezetője
Újabb vállalkozást alapított Vellai Tibor fejlődésgenetikus, aki a DNS-metilációnak, a gének kikapcsolásának, valamint az autofágiának, a sejtek önpusztító folyamatának a kutatója.