Kiderült, miért lehet az, hogy egy családban csak fiú vagy csak lány születik
A Harvard Egyetem kutatói 58 000 nő egészségügyi adatait vizsgálták át, hogy kiderítsék, miért van az, hogy bizonyos családokban csak azonos nemű gyerekek születnek.
A Harvard Egyetem kutatói 58 000 nő egészségügyi adatait vizsgálták át, hogy kiderítsék, miért van az, hogy bizonyos családokban csak azonos nemű gyerekek születnek.
Bizonyos agyi funkciók sajátosságain kívül biológiai gyökerei is lehetnek annak, hogy valaki mennyire és hogyan élvezi a zenét – állítja egy nemzetközi kutatócsoport.
Ki- és bekapcsolhatják a géneket, megváltoztathatják a sejtek viselkedését az egyszerű hanghullámok – állítják japán kutatók. A kísérlettel alátámasztott eredményeik ígéretes lehetőségeket nyithatnak meg.
Kínai kutatók a rizs hidegtűrő képességét vizsgálva arra jutottak, hogy nemcsak a DNS változása hozhat be új tulajdonságokat az utódoknál.
Amerikai és ausztrál kutatók 53 ezer ember genetikai mintáit vizsgálták át, és több meglepő felfedezést tettek a kényszerbetegséggel kapcsolatban.
Újabb vállalkozást alapított Vellai Tibor fejlődésgenetikus, aki a DNS-metilációnak, a gének kikapcsolásának, valamint az autofágiának, a sejtek önpusztító folyamatának a kutatója.
A géntechnológia csillagaként indult egy amerikai startup, a 23andMe, azonban egy óriási adatszivárgást követően lefele tartó spirálba került. Jelenleg éppen kongresszusi vizsgálat folyik ellen, mivel egyre nagyobb a félelem, hogy amerikaiak millióinak legszemélyesebb és legállandóbb adatai kerülhetnek rossz kezekbe.
A probléma hátterében genetikai tényezők állhatnak, a társadalom 14 százaléka érintett lehet.
A valóság, mint sokszor, ennél sokkal árnyaltabb.
Az eddigi legnagyobb genetikai depressziókutatás eredménye hozzájárulhat ahhoz, hogy a depressziós betegek egyénre szabott gyógykezelést kapjanak.
Egyáltalán nem biztos, hogy a csökkentett kalóriabevitel és az időszakos böjt önmagában hozzájárul a hosszabb élethez – állítják amerikai kutatók, megkérdőjelezve egy mostanság divatos nézetet.
A tudomány egyik legizgalmasabb kérdése egészen a mai napig, hogyan is keletkezett bolygónkon az élet. Amerikai kutatók nemrégiben azt vizsgálták, hogy milyen szerepet játszott ebben az esővíz – és kiderült: megnyithatta az utat az élet felé.
78 évig élt három pénisszel egy férfi – mindez a boncolásakor derült ki.
Katalán kutatók újfajta megközelítésben vizsgálták azt, hogy miként okozhat rákot a genetikai tényező. A felfedezésük arra is magyarázatot adhat, miért reagál két ugyanolyan beteg eltérően a meglévő gyógyszerekre.
Még az is a génjeinkbe van kódolva, hogy mennyi kávéra vágyunk egy nap – derül ki egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatából.
Egymással nem „passzoló” szúnyogfajok keresztezése olyan leszármazottakat eredményezhet, melyek nem képesek szaporodni többé. Ez segíthet olyan módszerek kidolgozásában, melyekkel visszaszoríthatók lehetnek a betegségeket is terjesztő vérszívók.
A francia Jacques Monod Intézet kutatói olyan sírra bukkantak, amely több ember végső nyughelyéül is szolgál. Kiderült, az egyikük minden szempontból fontos genetikai információkat hordoz.
A védőoltások az orvostudomány lehatásosabb és legolcsóbb eszközei a fertőző betegségek ellen. Ahogy a technika más területein is látjuk, az újabbak egyre jobbak, egyre biztonságosabbak, egyre hatásosabbak, írja professor emeritus szerzőnk. Cikksorozatának záródarabját olvashatja itt a hvg360-on.
Felgyorsult az örökletes betegségek és más, tömegeket érintő genetikai problémák elleni harc. Egyre bővül a tudósok génmanipulációs eszköztára, ami sok ember életét mentheti meg. Professor emeritus szerzőnk cikksorozatának újabb darabja itt a hvg360-on.
Mindenki elfelejt dolgokat, ahogy idősödünk egyre gyakrabban. De ennek nincs feltétlenül köze a demenciához, ez természetes folyamat. De hol kezdődik az Alzheimer-kór? A hvg360-on futó sorozatában a professor emeritus szerző ezúttal azt veszi sorra, milyen reményekkel kecsegtetnek a betegséggel kapcsolatos kutatások és új gyógyszerek.