Akár napi 10 millió forintra is bírságolható az a termelő, aki a génmódosított vetőmagból kelt növényt határidőre nem semmisíti meg - egyebek mellett ezt tartalmazza az a kormányrendelet, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
A kormány a testi és lelki egészséghez való jogra hivatkozva tárcsáztatja be a GMO-kukoricát, de nem tesz semmit az 1,8 millió allergiás életét megkeserítő parlagfű kiirtásáért – mondta a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület vezetője a hvg.hu-nak.
Több civil szervezet - az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (ETK), a Greenpeace Magyarország Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (SZÖVET), valamint a Védegylet - közös állásfoglalása szerint a magyarországi génszennyezés ügyében a zéró tolerancia és a vetőmag-önrendelkezés a megoldás.
Továbbra is Magyarország nemzetstratégiai érdeke a génmódosított szervezetektől (GMO) való mentesség fenntartása a kormány szerint. Ettől függetlenül gyakorlatilag tagadhatatlan tény, hogy Magyarország GMO-mentessége megszűnt. És ez nem a magyar kormányok sara.
Eddig egy Csongrádhoz közeli termelő volt kénytelen betárcsázni kukoricáját a megyében, mert génmódosított vetőmagot használt. A gazda nem tudta, hogy olyan vetőmagot vásárolt egy kereskedőtől, amely a vizsgálatok alapján igazolhatóan GMO-szennyezett volt.
Hivatalos tájékoztatást kért az Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége a Vidékfejlesztési Minisztériumtól a GMO-botrányban érintett két amerikai vállalkozás miatt – írja hétfői számában a Napi Gazdaság. Az ügyben már volt is egy találkozó, de ott a két ország génmódosított vetőmagokkal kapcsolatos eltérő politikája nem került szóba.
Haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságával, hogy a génmódosított vetőmaggal érintett ültetvények megsemmisítésének végrehajtását nyomon lehessen követni – erre kéri a Vidékfejlesztési Minisztérium azon gazdálkodókat, akiket növényeik megsemmisítésére köteleztek a GMO-ügy miatt.
Újabb 2700 zsák génszennyezett kukorica-vetőmagot találtak itthon a szakemberek az ellenőrzések során. Ez további 2000 hektár vetésterületet érint. Eddig több mint 5000 hektáron kellett, illetve kell majd megsemmisíteni a génszennyezett magból kikelt növényeket.
Az LMP törvénymódosítással és országgyűlési határozattal segítené, hogy Magyarországon továbbra is fennmaradjon a génmódosított élelmiszernövényekre (GMO) vonatkozó mentesség – mondta el hétfői, Schiffer Andrással közösen tartott sajtótájékoztatóján Jávor Benedek. A párt javaslatában a büntetőtörvénykönyvet is módosítaná és akár 2-8 éves börtönbüntetést is lehetővé tenne a tilalom megszegőinek.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tizenkét gazdálkodó kapott határozatot a földekbe került, génmódosított kukorica-vetőmag megsemmisítéséről - közölte a megyei kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalának munkatársa hétfőn az MTI-vel.
A kormány kezdeményezi a Büntető Törvénykönyv módosítását a génszennyezett vetőmagokat forgalmazók szigorú büntethetősége érdekében.
Magyarországon eddig körülbelül 950 hektáron termesztett génmódosított kukoricát semmisítettek meg, és azonosították az összes, ügyben érintett vetőmag-forgalmazót - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter csütörtökön a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.
Milliárdokban mérhető károkat okoz a magyar mezőgazdaságnak, hogy génmódosított (GMO) vetőmagok kerültek ki a szántóföldekre, mivel ezzel megszűnik az ország génmódosítás-mentes státusza - mondta Lánszki Imre ökológus, igazságügyi szakértő az MTI-nek szerdán.
Fejér megyében az eddig kielemzett vizsgálatok alapján két kukoricatáblában voltak GMO-s kukoricák. Kápolnásnyéken 47,3 hektáron, Sárosdon pedig 24 hektáron kellett silóztatnia a génmódosított vetőmagot árusító cégnek.
Az MgSzH munkatársai hatósági és laboratóriumi vizsgálataikon kimutatták, hogy GMO-val szennyezett, mintegy 20 ezer kg szója vetőmagot vetettek el a Bólyi Agrokémia Kft. 240 hektáros területén.
Az elmúlt két évben összesen 23 százalékkal csökkent a génmódosított növények termőterülete Európában - közölte a Föld Barátai nemzetközi szervezet és tagszervezete a Magyar Természetvédők Szövetsége kedden.
A lazac nem növekszik télen, és három év, mire teljesen kifejlődik. Amerikai kutatóknak azonban sikerült úgy módosítaniuk genetikai anyagát, hogy másfél év alatt érje el végleges méretét.
A géntechnológiai ipar állításai, amelyek szerint az EU génmódosítással kapcsolatos jogszabályai kárt okoznak az állattenyésztő és takarmányforgalmazó ágazatnak, hamisnak bizonyultak – adta hírül egy ma megjelent tanulmányra hivatkozva a Magyar Természetvédők Szövetsége.
Miközben az Európai Bizottság (EB) kedden bejelentette, hogy a jövőben a tagállamokra bízná a génmódosított növények termesztésének engedélyezését, egyúttal rábólintott négyféle genetikailag módosított termény uniós piacra engedésére.
Egy német bíróság kedden elutasította a Monsanto vetőmag forgalmazó cég kérését, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják a németországi GMO-tilalom esetleges feloldásának ügyét.
