szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Továbbra is Magyarország nemzetstratégiai érdeke a génmódosított szervezetektől (GMO) való mentesség fenntartása a kormány szerint. Ettől függetlenül gyakorlatilag tagadhatatlan tény, hogy Magyarország GMO-mentessége megszűnt. És ez nem a magyar kormányok sara.

Megszokott, saját magára jellemző módon oldaná meg az Orbán-kormány az elmúlt hetekben kirobbant GMO-krízist: új hatósági bírságolási módra teremtene lehetőséget. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár arról beszélt sajtótájékoztatóján, hogy Magyarország számára továbbra is stratégiai jelentőséggel bír a GMO-mentesség fenntartása – amiről egyébként hosszú ideje összpárti egyetértés van.

Ehhez képest egy informátorunk szerint már az is elképzelhető, hogy elúszott a hajó. „Már hivatalosan is több ezer hektárról beszélnek, így a reális nagyságrend szerintem ennek tízszerese lehet” – mondta egy, az agárpiacot jól ismerő forrásunk a GMO-fertőzöttség mértékére utalva. Szerinte ki lehet zárni, hogy egy termelő a tiltás és a GMO-áruféleségeket idehaza övező elutasítottság ismeretében szándékosan vessen génkezelt vetőmagot, azt azonban elképzelhetőnek tartotta, hogy a forgalmazók vagy a gyártók juttattak ilyet a gazdáknak.

Azt sem tudják, mit vetnek?

Ez már csak azért is könnyen előfordulhat, mert a legtöbb gazda úgynevezett termeltetési szerződés keretében a vele szerződésben álló cégtől kapja a vetőmagot, nem önállóan választja ki, és neki szállítja a terményt is, miközben a vetőmag eredetéről nincs tudomása. Informátorunk szerint komoly lobbiérdekek állhatnak a mögött, hogy a magyar GMO-mentességről kialakított kép megrendüljön.

A HVG múlt heti számában is az úgynevezett „trójai falóhoz” hasonlító eljárásról lehetett olvasni, ennek lényege az volna, hogy a „a multik tervszerűen belekevernek nagyon kevés, de a piac elbizonytalanításához elegendő GMO-szemet az áruikba, és később erre hivatkozva elérik a GMO-korlátozások feloldását”. A lapnak minden a hazai piacon jelen lévő multinacionális vetőmag-forgalmazó visszautasította a feltételezéseket, szerintük „sokkal valószínűbb, hogy a mintavételi eljárás bizonytalansága, illetve a rendkívül alacsony kimutathatósági határ miatt lehetett pozitív a hatósági teszt”.

Sokkal valószínűbb azonban, hogy a „GMO-fertőzést”, ha van egyáltalán, nem tudatosan idézték elő. Szomszédjainknál, Romániában és Szlovákiában ugyanis bár most érvényben van a tilalom, de évekig nem volt, így Kelet-Magyarországon aligha képzelhető el olyan kukoricatábla, amelyiken spontán keveredés ne történt volna.

Kiherélt ellenőrzés

Az ellenőrzés informátorunk szerint elégtelen, főleg, mióta 2006-ban megszüntették az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetet (OMMI), és a vetőmag ellenőrzését a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) egyik igazgatóságává degradálták. „Ez valójában nem volt több szimpla forráskivonásnál: az OMMI jól felépített hálózattal rendelkezett, ráadásul – önálló szervezetként – a keletkezett bevétellel saját maga gazdálkodott, az MGSZH-ban azonban ezt folyamatosan elvonták, így mára megszűnt a korábbi hatékony ellenőrzések lehetősége” – fogalmazott. A HVG ehhez azt teszi még hozzá, hogy egy vidékfejlesztési minisztériumi rendelet nyomán minden ellenőrzést egyetlen laboratóriumhoz rendeltek, melynek egyszerűen nem volt kapacitása a 1,2 millió hektárra szükséges vetőmag ellenőrzésére.

Génmódosított kukorica betárcsázása Szennán: nem látni még a GMO-botrány végét
©

„Április óta érkeznek a minták az MGSZH-hoz, ennek ellenére úgy tudom, van olyan tétel, amit máig nem vizsgáltak be” – mondta a hvg.hu-nak Ruthner Szabolcs. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint ezrelékes nagyságrendű volt a GMO-szennyezettség, ami alacsony érték, ők pedig jóhiszeműek a partnercégeikkel, nem gondolják, hogy bárki is szándékosan kevert volna génmódosított magot a hazai készletekbe.

Legalább a repce rendben legyen

Ruthner úgy véli, „most már előre kell tekinteni”, vagyis arra figyelni, hogy hatékonyabb legyen az ellenőrzés, már csak azért is, mert indul a repce vetési szezonja, itt szintén fontos a génmódosított minták kiszűrése. A szakember abban bízik, hogy a jelenlegi kapacitások mellett a mintákat majd időben lehet megvizsgálni. Kívánatosnak tartanák, hogy az illetékes hatóság a GMO-vizsgálati eredményeit még a vetési időszak előtt hozza nyilvánosságra. Ruthner Szabolcs abban bízik, hogy a jelenlegi kapacitások mellett ezt már időben lehet bevizsgálni majd – már csak azért is, mert a gabona mennyiségének töredékéről van csak szó.

Ehhez képest Ruthner intő jeleket is lát. „Április óta érkeznek a minták az MGSZH-hoz, ennek ellenére úgy tudom, van olyan tétel, amit máig nem vizsgáltak meg” – mondta a hvg.hu-nak. Mint köztudott, mindössze ezrelékes nagyságrendű volt a GMO-szennyezettség, ami meglehetősen alacsony érték. Az érintett cégek állítják, hogy az import vetőmagok nemzetközileg akkreditált laboratóriumban tételes GMO-vizsgálaton esnek át, és kizárólag csak a negatív eredmény birtokában hozzák azokat forgalomba. A mintavételi és a mérési metodika minden esetben magában hordozza a mérési hiba lehetőségét, és a leggondosabb eljárás mellett is előfordulhat, hogy két labor eredménye különbözik egymástól. Kizártnak tartják, hogy bárki is szándékosan kevert volna génmódosított magot a hazai készletekbe.

Visszatérve a kormányzati reakcióra: Kovács Zoltán szerint azt szeretnék elérni, hogy a génmódosított vetőmagokat alkalmazók, illetve a forgalmazók, valamint a szennyezést elkövetők 50 ezertől 2 milliárd forintig terjedő bírságot kapjanak. Emellett a kormány az elmúlt hetek GMO-szennyezésében érintett gazdálkodók kárát megtéríti és magára vállalja, hogy a felelősökkel szemben maga lép fel jogi úton. A kormány határozott arról is, hogy a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása mellett a GMO-szabályozás területét újra kell gondolni. Ennek a szabályozásnak a tervezetét várhatóan már az ősszel megtárgyalhatja az Országgyűlés.

Termékeny fikció

Többen figyelmeztetnek azonban rá, a magyar élelmiszerek GMO-mentessége már régóta csak fikciónak számít. Ugyan valóban jogszabályok védik az országot a GMO-behatolástól, de a napi gyakorlat felülírja a magyar kormányok a közvélemény által támogatott szándékát. Köztudott ugyanis, hogy az állatok hizlalása ma már nem képzelhető el takarmánytápok nélkül, amelyek legfontosabb összetevője a szója. Márpedig ezt a növényt leginkább Brazíliából exportálják, ahol nincs GMO-tilalom, sőt a szójatermés 65 százaléka GMO-vetőmagból származik. Tehát közvetetten már régóta passzív GMO-fogyasztónak tekinthető a magyar lakosság nagy többsége. Ettől függetlenül érdemes fenntartani a hazai GMO-tilalmat, már ha készpénznek vesszük a génmódosított élelmiszerek a GMO-pártiak által egyre inkább bagatellizált veszélyeit.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Gazdaság

Nyolc somogyi gazdának kell GMO-s kukoricát megsemmisítenie

Somogy megyében nyolc gazdálkodó kapott határozatot olyan vetés megsemmisítéséről, ahol génmódosított kukorica volt. Nemcsak a szennyezett vetőmagból kikelt növényeket kell betárcsázni, hanem más növényeket is 400 méteres távolságon belül. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a virágzással tovább fertőződhet a szomszédos kukoricatábla.

Napi Gazdaság Gazdaság

Diplomáciai szál a GMO-s vetőmagok ügyében

Hivatalos tájékoztatást kért az Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége a Vidékfejlesztési Minisztériumtól a GMO-botrányban érintett két amerikai vállalkozás miatt – írja hétfői számában a Napi Gazdaság. Az ügyben már volt is egy találkozó, de ott a két ország génmódosított vetőmagokkal kapcsolatos eltérő politikája nem került szóba.