Megszokott, saját magára jellemző módon oldaná meg az Orbán-kormány az elmúlt hetekben kirobbant GMO-krízist: új hatósági bírságolási módra teremtene lehetőséget. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár arról beszélt sajtótájékoztatóján, hogy Magyarország számára továbbra is stratégiai jelentőséggel bír a GMO-mentesség fenntartása – amiről egyébként hosszú ideje összpárti egyetértés van.

Ehhez képest egy informátorunk szerint már az is elképzelhető, hogy elúszott a hajó. „Már hivatalosan is több ezer hektárról beszélnek, így a reális nagyságrend szerintem ennek tízszerese lehet” – mondta egy, az agárpiacot jól ismerő forrásunk a GMO-fertőzöttség mértékére utalva. Szerinte ki lehet zárni, hogy egy termelő a tiltás és a GMO-áruféleségeket idehaza övező elutasítottság ismeretében szándékosan vessen génkezelt vetőmagot, azt azonban elképzelhetőnek tartotta, hogy a forgalmazók vagy a gyártók juttattak ilyet a gazdáknak.

Azt sem tudják, mit vetnek?

Ez már csak azért is könnyen előfordulhat, mert a legtöbb gazda úgynevezett termeltetési szerződés keretében a vele szerződésben álló cégtől kapja a vetőmagot, nem önállóan választja ki, és neki szállítja a terményt is, miközben a vetőmag eredetéről nincs tudomása. Informátorunk szerint komoly lobbiérdekek állhatnak a mögött, hogy a magyar GMO-mentességről kialakított kép megrendüljön.

A HVG múlt heti számában is az úgynevezett „trójai falóhoz” hasonlító eljárásról lehetett olvasni, ennek lényege az volna, hogy a „a multik tervszerűen belekevernek nagyon kevés, de a piac elbizonytalanításához elegendő GMO-szemet az áruikba, és később erre hivatkozva elérik a GMO-korlátozások feloldását”. A lapnak minden a hazai piacon jelen lévő multinacionális vetőmag-forgalmazó visszautasította a feltételezéseket, szerintük „sokkal valószínűbb, hogy a mintavételi eljárás bizonytalansága, illetve a rendkívül alacsony kimutathatósági határ miatt lehetett pozitív a hatósági teszt”.

Sokkal valószínűbb azonban, hogy a „GMO-fertőzést”, ha van egyáltalán, nem tudatosan idézték elő. Szomszédjainknál, Romániában és Szlovákiában ugyanis bár most érvényben van a tilalom, de évekig nem volt, így Kelet-Magyarországon aligha képzelhető el olyan kukoricatábla, amelyiken spontán keveredés ne történt volna.

Kiherélt ellenőrzés

Az ellenőrzés informátorunk szerint elégtelen, főleg, mióta 2006-ban megszüntették az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetet (OMMI), és a vetőmag ellenőrzését a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) egyik igazgatóságává degradálták. „Ez valójában nem volt több szimpla forráskivonásnál: az OMMI jól felépített hálózattal rendelkezett, ráadásul – önálló szervezetként – a keletkezett bevétellel saját maga gazdálkodott, az MGSZH-ban azonban ezt folyamatosan elvonták, így mára megszűnt a korábbi hatékony ellenőrzések lehetősége” – fogalmazott. A HVG ehhez azt teszi még hozzá, hogy egy vidékfejlesztési minisztériumi rendelet nyomán minden ellenőrzést egyetlen laboratóriumhoz rendeltek, melynek egyszerűen nem volt kapacitása a 1,2 millió hektárra szükséges vetőmag ellenőrzésére.

Génmódosított kukorica betárcsázása Szennán: nem látni még a GMO-botrány végét

Horváth Szabolcs

„Április óta érkeznek a minták az MGSZH-hoz, ennek ellenére úgy tudom, van olyan tétel, amit máig nem vizsgáltak be” – mondta a hvg.hu-nak Ruthner Szabolcs. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint ezrelékes nagyságrendű volt a GMO-szennyezettség, ami alacsony érték, ők pedig jóhiszeműek a partnercégeikkel, nem gondolják, hogy bárki is szándékosan kevert volna génmódosított magot a hazai készletekbe.

Legalább a repce rendben legyen

Ruthner úgy véli, „most már előre kell tekinteni”, vagyis arra figyelni, hogy hatékonyabb legyen az ellenőrzés, már csak azért is, mert indul a repce vetési szezonja, itt szintén fontos a génmódosított minták kiszűrése. A szakember abban bízik, hogy a jelenlegi kapacitások mellett a mintákat majd időben lehet megvizsgálni. Kívánatosnak tartanák, hogy az illetékes hatóság a GMO-vizsgálati eredményeit még a vetési időszak előtt hozza nyilvánosságra. Ruthner Szabolcs abban bízik, hogy a jelenlegi kapacitások mellett ezt már időben lehet bevizsgálni majd – már csak azért is, mert a gabona mennyiségének töredékéről van csak szó.

Ehhez képest Ruthner intő jeleket is lát. „Április óta érkeznek a minták az MGSZH-hoz, ennek ellenére úgy tudom, van olyan tétel, amit máig nem vizsgáltak meg” – mondta a hvg.hu-nak. Mint köztudott, mindössze ezrelékes nagyságrendű volt a GMO-szennyezettség, ami meglehetősen alacsony érték. Az érintett cégek állítják, hogy az import vetőmagok nemzetközileg akkreditált laboratóriumban tételes GMO-vizsgálaton esnek át, és kizárólag csak a negatív eredmény birtokában hozzák azokat forgalomba. A mintavételi és a mérési metodika minden esetben magában hordozza a mérési hiba lehetőségét, és a leggondosabb eljárás mellett is előfordulhat, hogy két labor eredménye különbözik egymástól. Kizártnak tartják, hogy bárki is szándékosan kevert volna génmódosított magot a hazai készletekbe.

Visszatérve a kormányzati reakcióra: Kovács Zoltán szerint azt szeretnék elérni, hogy a génmódosított vetőmagokat alkalmazók, illetve a forgalmazók, valamint a szennyezést elkövetők 50 ezertől 2 milliárd forintig terjedő bírságot kapjanak. Emellett a kormány az elmúlt hetek GMO-szennyezésében érintett gazdálkodók kárát megtéríti és magára vállalja, hogy a felelősökkel szemben maga lép fel jogi úton. A kormány határozott arról is, hogy a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása mellett a GMO-szabályozás területét újra kell gondolni. Ennek a szabályozásnak a tervezetét várhatóan már az ősszel megtárgyalhatja az Országgyűlés.

Termékeny fikció

Többen figyelmeztetnek azonban rá, a magyar élelmiszerek GMO-mentessége már régóta csak fikciónak számít. Ugyan valóban jogszabályok védik az országot a GMO-behatolástól, de a napi gyakorlat felülírja a magyar kormányok a közvélemény által támogatott szándékát. Köztudott ugyanis, hogy az állatok hizlalása ma már nem képzelhető el takarmánytápok nélkül, amelyek legfontosabb összetevője a szója. Márpedig ezt a növényt leginkább Brazíliából exportálják, ahol nincs GMO-tilalom, sőt a szójatermés 65 százaléka GMO-vetőmagból származik. Tehát közvetetten már régóta passzív GMO-fogyasztónak tekinthető a magyar lakosság nagy többsége. Ettől függetlenül érdemes fenntartani a hazai GMO-tilalmat, már ha készpénznek vesszük a génmódosított élelmiszerek a GMO-pártiak által egyre inkább bagatellizált veszélyeit.