Közös nyilatkozatban ítélte el Bayer Zsolt a romákat állatokhoz hasonlító írását az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Debreceni Tudományegyetem kommunikáció tanszékének vezetője. A tanszékek úgy döntöttek, nem fogadják el, ha hallgatóik a Magyar Hírlaphoz mennének gyakornoknak.
Akár néhány fontos berúgás is bekerülhet egy ország kulturális archívumába. Fiatal és nem annyira fiatal írók, munka. Facebookon szerzett hírnév és késleltetett kielégülés, nagy színházi rendező és nagy kritikus szópárbaja, ezen kívül: rengeteg szó a betűkről Szigligeten. Helyszíni jelentés.
György Péter esztéta és médiakritikus Alapvető idők címmel tartott előadás-sorozatot a Bálint Házban, ahol Trianon, a holokauszt, valamint az ezekből adódó frusztrációk és a Kádár-korszak értelmezése után a rendszerváltás és jelenünk volt a téma.
Köszönettel tartozom György Péter hozzászólásáért minapi cikkemhez (A kiszántott falusi zsidók hűlt helye). Esküszöm, nem beszéltünk össze, de hálás vagyok, hogy írásomat illusztrálta, s fellépése (s emblematikus személyisége) több dimenzióssá szélesítette mondandómat. Amire csak félmondattal utaltam –"a cigány-holokauszt mitosz ellen... lehetetlen fellépni” –, azt György hús-vér valósággal töltötte meg.
„Talán nem túlzás, ha asszimiláns, hiten kívüli, de ilyesfajta politikai dolgokban zsidó identitással rendelkező magyarként a bocsánatát remélem mindazoknak a roma polgártársainknak, akiket Kőbányai János magyarázhatatlan gőgje megalázott, megsértett, szíven ütött” – írja György Péter, aki az alábbiakban reflektált Kőbányai János A kiszántott falusi zsidók hűlt helye című cikkére.
„A romok közti mindennapi élet, a Kádár-rendszer ellentmondásokkal teli világa lett az elvesztett otthonom, mert senki sem választhatja meg gyermekkora színtereit. És járhattam volna rosszabbul…” György Péter emlékezik.
Orbán Viktor politikai pályafutását mélyen determinálja 1989. június 16-a, a Nagy Imre-újratemetésen elmondott beszéde - írja György Péter az Élet és Irodalomban megjelent, Az Orbán-kormány csapdája című cikkében. Az esztéta szerint a kormányfő történelmi tetteket ígér ott, ahol egyszerű politikagyakorlásról lenne szó.
A Parthénon-márványok, a Hottentotta Vénusz agya, náci gyilkosok megrendelésére készült portrék és falképek. A közös bennük, hogy országok kardoskodtak értük, az ő kulturális hagyományuk részei, tehát a tulajdonjog is megilletné őket. Megilleti?
