6 tipp, hogyan mondjunk el rossz hírt a gyereknek
Nincs szülő, akinek könnyedén menne közölni gyermekével: nem vették fel a focicsapatba, meghalt az aranyhala, el fogunk válni. Némi figyelemmel, empátiával azonban jól is el lehet mondani rossz hírt.
#Gyurkó Szilvia
Az elmúlt tíz év adatai alapján semmi értelme nem volt 12 évre leszállítani a büntethetőség korhatárát
2013 óta mindössze 131 esetben született jogerős ítélet 14 év alatti gyerekekkel szemben.
Ha semmi sem változik, Kaleta négy év múlva tiszta erkölcsi bizonyítványt kap
Mind nagyobb a felháborodás a volt nagykövet felfüggesztett börtön- és 540 ezer forintos pénzbüntetése miatt, már a Fidesz is ráfordult az ügyre, a bíróságot szapulva. Felvetődik a kérdés, miben segíthet neki a fellebbezés? És mi van, ha például az USA kikérné Kaletát?
Nonszensz, hogy a gyerekeket is munkaszombatra kényszeríti a rendszer
Nagyon jó lenne, ha nem sugalmaznánk ilyen üzenetet már gyerekkorban, hogy a „tömbösített pihenés” annyit ér, mintha rendszeresen pihennénk. Ez nincs így – Gyurkó Szilvia gyerekjogász, a Hintalovon Alapítvány alapítója elmondja, mitől óriási hiba a gyerekeket is berendelni a két decemberi munkaszombaton az iskolába.
„Pont annyira nem szabad gyereket bántalmazni, mint csokit lopni a boltból”
Időnként előkerül a közbeszédben, hogy nem baj, ha időnként megütjük a gyereket fegyelmezési célból. Most épp Márki-Zay Péter fejtette ezt ki, de korábban Orbán Viktornak is tetszett volna egy ilyen passzus a köznevelési törvényben. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő kifakadt Márki-Zay Péterre.
Hiperaktív, aspergeres és a többi címke – árt vagy használ a gyereknek?
Mi a különbség, ha azt mondom a gyerekemnek, hogy „nyughatatlan vagy”, vagy ha egy szakértői bizottság azt írja róla a szakvéleményében, hogy „hiperaktív”? Számos pró és kontra érv sorakoztatható fel a gyerekkorban adható diagnózisokhoz, címkékhez kötődően. Egy biztos: önmagukban semmit sem jelentenek.
Michael Jackson és a meggyászolt gyerekkor – Interjú Gyurkó Szilviával a molesztálásokról
A Leaving Neverland rendezője, Dan Reed úgy gondolja, ha valaki előítéletek nélkül nézi végig a négyórás dokumentumfilmjét, a végére aligha maradhatnak benne kétségek. Michael Jackson rendíthetetlen rajongóinak erről más a véleménye. Furcsának tartják, hogy a szereplők az énekes halála után álltak elő a molesztálási vádakkal, hogy a legközelebbi hozzátartozóiknak sem beszéltek róla, és egyébként is nagyon gyanús, ahogy ezeket a történeteket felidézik, sőt szerintük csak a pénzért csinálják. Viszont fontos ürügyet adnak arra, hogy a gyerekmolesztálásról beszéljünk. Gyurkó Szilviával, a Hintalovon Alapítvány vezetőjével ezt tettük.
A férfiaknak túlzottan nem kell félniük a nők hamis vádjaitól
Néhány riasztó példa ellenére kicsinek tűnik a kockázat, hogy valaki rács mögé kerüljön hamis vádakon alapuló nemi erőszak miatt. De friss adatok vagy felmérések világszerte alig, idehaza egyáltalán nem lelhetőek fel.
A gyereknapi buli küszöbén van itt lesújtó jelentés a magyar gyerekekről
A régi, halmozódó problémák lefoglalnak minden erőt, így sok olyan fontos kérdés itthon nincs terítéken, amellyel Nyugat-Európában kiemelt helyen foglalkoznak. Sokat kellene tenni a gyerekek mentálhigiénés állapotának javításáért is, hiszen – hogy elöljáróban csak egy adatot emeljünk ki – minden második héten öngyilkos lesz egy kamasz.
Mit mondjunk a gyerekeknek a választásról? – ingyenes e-könyv segít a szülőknek, tanároknak
Mit jelent a választás? Mi a választások következménye? Miért van ennyi plakát? A telefonokra és tabletekre letölthető digitális könyv Gyurkó Szilvia gyerekjogász írásából készült.
Középiskolai felvételi: leginkább azt méri, a gyerek szülei ki tudták-e fizetni az előkészítőt
A gyermekjogász szerint a felvételi rendszer súlyosan szembemegy a tizenéves gyerekek alapvető szükségleteivel és érdekeivel. A szülőknek pedig ad néhány tanácsot.
„Iskolai rendezvényeken vezető politikusok és pártemberek állnak mellettem”
Mindez egy alternatív iskolában. „Hogy van ez? Ha tényleg olyan nagy sikertörténet az állami oktatás (permanens) reformja, vajon miért mentik ki a saját gyerekeiket a rendszerből?” – teszi fel a kérdést a gyerekjogi szakember.
12 éves bűnözők: nem jött be a szigor
Hamis narratívával kommunikáltak a jogalkotók a gyerekkori bűnözésről, a számok lebuktatták őket - derül ki a friss HVG-ből.
Címkézni a gyereket: hiperaktív vagy csak nyughatatlan?
Mi a különbség, ha azt mondom a gyerekemnek, hogy „nyughatatlan vagy”, vagy ha egy szakértői bizottság azt írja róla a szakvéleményében, hogy „hiperaktív”? Számos pró és kontra érv sorakoztatható fel a gyerekkorban adható diagnózisokhoz, címkékhez kötődően. Egy biztos: önmagukban semmit sem jelentenek.
Átszabás után szétesett gyermekvédelem
Újratervezés után sem képes megvédeni a gyermekvédelmi rendszer a kiskorúakat. Legalább ötvenezer, főként kistelepülésen élő veszélyeztetett gyerek maradt védtelenül, évente húszezer válik valamilyen – lelki, fizikai, szexuális – bántalmazás áldozatává. A szociális államtitkár korszakváltásról beszél, de ezen a területen a reformok nem működnek.
„A családi együttléteket sötét árnyként lengi be a felvételi réme”
A hétvégén írták a gyerekek a középiskolai felvételiket. A gyerekjogász szerint az egész felvételi rendszer fordított logikára épül: ahelyett, hogy a gyerek választana iskolát, az iskola választ gyereket.