Jól megrángatta a gázárakat a hír, hogy bezárják Európa legnagyobb gázmezőjét
A groningeni gázmező az ellátásban leginkább B terv, arra az esetre, ha kiesnének a norvég források.
A groningeni gázmező az ellátásban leginkább B terv, arra az esetre, ha kiesnének a norvég források.
Szijjártó Péter a Nyugat kétkulacsos politikáját ostorozta Bécsben. Visszaesett a gáz ára a két évvel ezelőtti szintre, Oroszország a háború előtti gázmennyiségnek már csupán 10%-át szállítja Európába. Tanulságos lecke Angela Merkel oroszpolitikája és kudarcai. Munkaerőhiány és idegenellenesség, kulcskérdés a bevándorlás Ausztriában. Töréspontra jutott a bolgár maffiaállam. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Az Economist szerint Putyin sikeresen, „halálos fegyverként” használta az energiához való hozzáférést az európai lakosság ellen.
Szokás szerint februárban is tetemes felárral kaphattuk az orosz fűtőanyagot - számította ki a Népszava a KSH által frissített külkereskedelmi adatokból.
Részben az enyhe tél, részben a takarékoskodás miatt kevesebb gáz fogyott Európában és itthon is az elmúlt télen. A tavaly nyáron a rezsicsökkentés csökkentését kiváltó energiaválság is enyhülőben, a tőzsdei gázár például már a tavaly év eleji szinteken áll. Az elvi lehetősége megvan annak, hogy ezt mi is érezzük a saját számláinkon, kérdés, hogy a kormány is így gondolja-e. Minden, amit a rezsiárak jelenlegi állásáról tudni érdemes.
A miniszter korábban azt nyilatkozta, nem nőnek idén a lakosság gázárral kapcsolatos terhei, de úgy tűnik, hiába lett olcsóbb a gáz, egyelőre nem is csökkennek, ellentétben a céges árral.
Felülvizsgálják, hogyan lehet fokozatosan feloldani a tavaly október végén bevezetett korlátozást, amivel felfüggesztették a háztartási napelemek hálózati betáplálási lehetőségét. Erről Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt egy interjúban, amiből az is kiderül, mik a tervek Paks II-vel, honnan lesz energia az akkumulátorgyáraknak, piaci áron vesszük-e az orosz gázt, és miből áll a „konzervatív energiapolitika”.
A lap azt állítja, hogy sokkal jobban járt volna Magyarország, ha a tőzsdéről vásárolja a gázt.
Hatalmas ütemben csökkent a háztartások fogyasztása, közben pedig egyre olcsóbb a gáz és a műtrágya is – a szakértő pedig optimista ezeket a jeleket látva.
Újabbakkal bővítette a kormány azoknak az intézményeknek a körét, amelyeknek élhetnek a lehetőséggel.
A lehetőséggel önkormányzatok, állami gazdasági társaságok és egyházak élhetnek többek közt.
A magyar rezsiszámlák nem lesznek alacsonyabbak, de a nemzetközi piacon már olcsóbban lehet gázt venni.
Hónapok óta háztartásonként 180 ezer forint havi rezsimegtakarításról beszél a kormány, miközben az energiaárak folyamatosan ingadoznak. Az átlagos fogyasztás és az energiaárak alakulása alapján jó 45 ezer forinttal fölé lőnek a valós számnak.
A jövő év első négy hónapjában ugyanannyi lesz a piaci ár, mint most.
Kedden kellene döntenie a 27 tagállam energiaminisztereinek, de a hétvégi rendkívüli tanácskozáson sem közeledtek igazán az álláspontok.
Németországban átadták az ország első LNG-terminálját, megtéve az első fontos lépést a függőség felszámolásáért a sokáig olcsónak hitt orosz gáztól, amelyről most azt tartják a német politikusok, hogy "nincs olcsó orosz gáz, Európa a szabadságával fizetett az orosz energiahordozókért".
Nem fog beütni a válság, nem olyan lesz a helyzet, mint 2008-ban volt – mondta a hvg360-nak Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Számításaik szerint jövőre 0,6 százalékos recesszió várható. De mekkora lesz a munkanélküliség? Mi lesz az élelmiszerárakkal? Hol áll meg a forint?
Az extrém energiaárak miatt nyáron sorra álltak le a kontinens gyárai, az eltűnt műtrágyát jellemzően amerikai importból igyekeztek pótolni az európai gazdaságok. A kiesett mennyiséget azonban valójában semmi sem pótolhatja, ha nem folyamatos a gyártás, akkor nem lesz elég anyag a tavaszi vetéskor. A hazai Nitrogénművek három hónapig állt, most készül újraindulni, de már önmagában ez is vagyonokba kerül, a kockázatok pedig nem lettek kisebbek. A műtrágyabalansz megbillenése pedig még súlyosabb éhínségeket hozhat Afrikában – Európában meg azt, hogy kevesebb lesz a kenyér és a sör.