Heves jogi vita tárgyát képezi az Egyesült Államokban az a hibás gén, amelyet Angelina Jolie szervezetében találtak, és amely miatt a színésznő kettős melleltávolításon esett át. Egy biotechnológiai vállalat ugyanis magának követeli a tulajdonjogot.
A nők súlygyarapodásához köthető gént találtak holland kutatók. A szakemberek tanulmányukban megállapították, hogy a nők majdnem egyharmadánál lehet a DNS-nek egy olyan mutáns szakasza, amely zsírszövetek kialakulását idézi elő. Ez azt jelenti, hogy az ő esetükben két és félszerese a valószínűsége annak, hogy többletsúlyt szednek fel, átlagosan több mint 6,35 kilót.
Brit kutatók felfedeztek egy gént, amely segít abban, hogy valaki vezetőnek szülessen.
A kamaszok túlzott alkoholfogyasztásakor lejátszódó agyi folyamatokat tanulmányozva brit kutatók olyan génváltozatra bukkantak, amelynek jelenlétében nagyobb a jutalomkereső magatartás valószínűsége.
Több ezer ember genetikai jellemzőinek elemzése és gerincvizsgálata alapján arra a megállapításra jutottak brit kutatók, hogy egy génváltozat jelenléte kapcsolatba hozható a porckorong-problémákra való hajlammal.
Német kutatók olyan gént azonosítottak, amely felelős a mániás depressziós tünetek megjelenéséért. A bipoláris zavarral élő embereknél váltakoznak a depressziós és a mániás epizódok, ami „érzelmi hullámvasútba” ülteti őket. Az 1208 páciens adataira és állatkísérletekre alapozott eredményeket a The American Journal of Psychiatry című szakfolyóiratban ismertették.
Egereknél olyan génmutációt azonosítottak amerikai kutatók, amely jelenlétében a szervezet "hagyd abba az evést" üzenete gátolt állapotban van - idézte a BBC hírportálja.
Dzsingisz kán (1162 - 1227) egyenes ági leszármazottjának genomját térképezték fel kínai tudósok.
Ha a SKA2 jelű gén működését egy kémiai változás befolyásolja, akkor az agy nem tudja ellensúlyozni a stressz és szorongás miatt képződő hormonok hatását, és ez öngyilkosságra késztetheti az egyént - írta az American Journal of Psychiatry.
Az emberi genomnak a hasnyálmirigy génjei működését szabályozó információját azonosították tudósok, akik arra is rávilágítottak, hogy a mechanizmus rendellenessége összefügg a cukorbetegség és az anyagcsere más betegségeinek kialakulásával.
A lakosság öregedésével világszerte egyre súlyosabb gonddá válik az Alzheimer-kór, amely a gondolkodás és a megismerési funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, majd gyors biológiai leépüléssel jár.
Tudósok megfejtették, miként teszi kövérré az embereket az elhízásért régóta felelősnek tartott gén megnövekedet éhségérzetet keltve. A felfedezés új utakat nyithat az egyre szélesebb körűvé váló egészségi probléma elleni harcban.
A kutatók hosszú időn át vitatkoztak arról, vajon az élővilág részének számítanak-e a génekkel igen, ám sejtszerkezettel nem rendelkező vírusok. Amerikai kutatók most közzétett tanulmányukban megmutatták, hogy az óriásvírusokban megtalálhatók bizonyos ősi fehérjestruktúrák, amelyek jelen vannak minden földi élőlényben.
Egy szklerózis multiplexhez (SM) köthető génváltozat okozza, hogy az egykor ígéretesnek tartott tumornekrózisfaktor-ellenes szer más autoimmunbetegségekkel szemben nem hat az SM-nél - állapították meg az Oxfordi Egyetem kutatói.
Brit kutatók azonosítottak egy gént, amely lassítja a hasnyálmirigyrák szétterjedését, és ennek betudhatóan reményt adhat az agresszív tumor kezelésére, ha sikerül módot találni a gén "bekapcsolására".
A karcsúság titka teljes egészében a génekben rejtőzhet. A tudósok úgy vélik, felfedezték a falánkságért felelős gént, mely miatt az agy nem kapja meg azt az információt, hogy az illető már eleget evett. Egerekkel végzett kísérletek során kimutatták, hogy egyetlen gén mutációja képes tönkretenni a szervezetben zajló kommunikációt, ami csillapíthatatlan étvágyhoz és gyors hízáshoz vezet.
Amerikai kutatók szerdai bejelentése szerint megtalálták az első genetikai mutációt, amely a prosztatarák egyik örökletes formájához köthető: az eredmény reményt nyújthat a betegség korai diagnózisára.
Ismert, hogy egyesek képesek felismerni a brokkoli keserű ízét, míg másoknak ez nehézséget okoz. A Penn Egyetem munkatársai megállapították, hogy a különbség nyitját egy gén rejti, amely az evolúció eredményeként alakult ki.
A tudósok beazonosították azt a gént, amely felelős az alvásidő szabályozásáért, és a néhány embernél működő „belső ébresztőóra” meglétéért.
A Washington Egyetem St. Louis-i Orvosi Karának kutatói arra a felismerésre jutottak, hogy a tartós dadogás hátterében egy gén mutációi állhatnak.
