A kutatás sejtszinten segít megérteni, hogy egyes embereknél miért alakul ki a diabétesz - magyarázta Lorenzo Pasquali, a kutatás vezetője, a barcelonai August Pi i Sunyer Biomedikai Kutatóintézet munkatársa.

A Nature Genetics tudományos folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmány szerint Pasquali és Jorge Ferrer, a londoni Imperial College kutatója azonosították a genomnak, vagyis a szervezet DNS-ben kódolt teljes örökítő információjának azokat a régióit, amelyek a hasnyálmirigy kialakulásához szükséges géneket működtetik.

A szervezet minden sejtje tartalmazza ugyanazt a genetikai információt, ugyanazokat a géneket, ám a hasnyálmirigy sejtjét a szív sejtjétől például az különbözteti meg, hogy mely gének vannak "bekapcsolva" az adott szövetben, és ez a "bekapcsoló" információ a szabályozó régiókból érkezik - mondta el José Luis Gómez-Skármeta, a spanyol Fejlődésbiológiai Kutatóintézet tudósa az EFE spanyol hírügynökség kérdésére. Ezeket a régiókat összekapcsolták a hozzájuk tartozó célgénekkel, amelyek "válaszolnak az utasításaikra" - folytatta Gómez Skármeta.

Végül Ferrer és Pasquali kapcsolatba hozták ezeket az utasításokat az emberi betegségekkel, és azt találták, hogy a hasnyálmirigy vagy az anyagcsere betegségeivel összefüggő sok mutáció a DNS olyan területén helyezkedik el, amely a szabályozó információt tartalmazza.

Ezek a mutációk megváltoztatják a "kapcsoló" mechanizmusát, így a gének sem működnek helyesen a hasnyálmirigyben, ez pedig cukorbetegséget vagy más problémákat okoz - tette hozzá Gómez-Skármeta.