Új megközelítéssel próbál a hajléktalanok segítségére lenni a főváros, szemben a Tarlós-korszakkal, amikor Budapest és a kormány is inkább rendészeti kérdésként kezelte a problémát. új jelenség, hogy több száz hajléktalan átköltözött Ausztriába.
A jelenség nem tömeges, de az ellátásban dolgozók arra számítanak, hogy tovább nő majd az emiatt hozzájuk fordulók száma.
„Több kerületet újra elárasztottak a hajléktalanok” – írta a kormány.
Internetes orvosi távkonzultáció hajléktalan embereknek – bár elsőre meglepőnek tűnik, de egy most lezárult, egyedülálló magyar kutatás szerint a rendszer nemcsak működőképes, hanem a krónikus betegségek monitorozásában is rengeteget segíthet. Márpedig erre hatalmas szükség van, mert az ellátórendszerben az utóbbi években folyamatosan nő az idősödő, több betegséggel küzdő hajléktalanok száma – mondja a hvg360-nak Békási Sándor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egészségügyi Centrumának intézményvezető főorvosa. De hogyan segíthet a telemedicina az ő életminőségük javításában, miként járul hozzá az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítéséhez, és egyáltalán, van-e a hajléktalanoknak internethozzáférése? Interjú.
Száznegyven éjjeli menedékhelyként szolgáló férőhellyel bővül a fővárosi hajléktalanellátás; nettó ötmilliárdért adnak el egy Bécsi úti telket, valamint közterületet neveznek el Pege Aladárról és Polcz Alaineről.
Több szintet javított a hajléktalanellátáson, amikor 2012-ben több százmillió forint kormányzati támogatással kialakították a Szabolcs utcai hajléktalankórházat. Az állam mégis azonnal felmondta a bérleti szerződést, amint lejárt az erre vonatkozó 8 éves tilalom. Az intézmény ügye vált a legújabb csatatérré Karácsony Gergely főpolgármester és a kormány közötti konfliktusban, miközben a kórházat irányító hajléktalanellátó szakemberek tanácstalanul nézik, mi lesz a sorsa a sokak számára tényleg utolsó esélyt jelentő, pótolhatatlan kórháznak.
A Szabolcs utcai intézmény az egyetlen esélye azoknak a hajléktalan embereknek, akiket a kórházakból elküldenek, hogy „otthon lábadozzanak”.
Az ország összes hajléktalanokat ellátó intézménye pályázhat a pénzre.
Az utcán élő embereket még nem hajtja tömegével a szállókra az éjszakai kijárási korlátozás: van, aki az erdőbe, más titkos rejtekhelyre bújik éjszaka. A koronavírus-fertőzés a többségüket úgy tűnik, elkerüli, és ugyan ahol rendszeresen tesztelnek, ott szinte minden nap van pozitív eset, ám inkább a velük foglalkozó dolgozók körében találnak több fertőzöttet.
Az államszocializmus utolsó évtizedeiben „koraszülött jóléti államnak” minősített Magyarország újabban egyre keményebben fogja vissza a szociális kiadásait – derül ki a gazdaságstatisztikai jelentésekből.
De a Magyar Vöröskereszt fenntartásában álló otthonban információink szerint további tizennégy lakó gyorstesztje lett pozitív - őket elkülönítették, a szállót pedig - a benne tartózkodó több mint 120 emberrel együtt - lezárták két hétre.
Több szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvény is módosult.
Az átmeneti szállókon élő hajléktalanok nem esnek a rendőrség látóterébe, mégsem tolonganak a közterületekről kitiltott emberek bebocsátásra.
