A kutatás szerint a megkérdezettek háromnegyede szerint problémát jelent Magyarország számára az illegális bevándorlás, és még a baloldali pártok szimpatizánsainak is közel 60 százaléka tartja problémának a jelenséget. A magyarok a kutatás eredményei alapján összességében befogadóak, a határon túli magyarokat, az üldözötteket, valamint az egyéb legális úton érkezőket a válaszadók több mint 50 százaléka befogadná.
A kormánnyal a paksi bővítés miatt szemben álló, Védegylet és Élőlánc-alapító Lányi András ezúttal egyetért az Orbán-kormánnyal, már ami a bevándorlással kapcsolatos politikájukat illeti. Szerinte a legfontosabb a 21. század rabszolga-kereskedői, az embercsempészek hálózatainak szétzúzása.
Nem menekültekről van szó, hanem újkori bevándorlás történik most, ami sokáig tart majd – mondta Orbán Viktor a Magyarországra érkező migránsokkal kapcsolatban szerdán, a szerb miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján Budapesten. A magyar kormányfő jelezte: Magyarország nem akar átkelőket lezárni a szerb-magyar határon, de az illegális határátlépés ellen minden eszközzel fellép.
Az együttműködés legfontosabb elemei a közös határellenőrzésre, az embercsempészettel szembeni közös nyomozócsoportok erősítésére terjednek ki, valamint törekednek az Európai Unió illetékes ügynökségeinek lehető legnagyobb mértékű bevonására.
Együttes ülést tart a magyar és a szerb kormány szerdán, Budapesten. Magyar kormányzati politikusok korábbi nyilatkozatai alapján a tanácskozás várható legfontosabb kérdése az illegális határátlépés és a határzár lesz, de várhatóan szóba kerül a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítése is.
A kormány péntekre és hétfőre is kezdeményezte az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását.
A Fidesz alelnöke elárulta, honnan lehet tudni, hogy valaki gazdasági bevándorló, nem pedig politikai menekült: nem repülővel jön, pedig telne rá neki. Kósa Lajos erről a Kossuth Rádió Ütköző Délben című műsorában beszélt. Azt is mondta, hogy szerinte Magyarországnak "nem a világ szegényeinek kell programot csinálnia".
Pintér Sándor törvénymódosító csomagot nyújtott be, amely több ponton megváltoztatná a menekültügyi rendszert. A menekültügyi eljárás felgyorsítása és a kerítésépítés jogi alapjainak megteremtése mellett a tervezet része az is, hogy a Magyarországon időző menedékkérők részt vehessenek a közfoglalkoztatásban. Az így megkeresett pénzből valamit meg kellene téríteniük, de a törvényszövegből nem derül ki pontosan, hogy mit.
Pintér Sándor javaslata tartalmazza azt is, hogy a menedékkérők számának radikális emelkedése miatt erősíteni kellett a schengeni külső határ ellenőrzését és növelni kellett az idegenrendészeti őrzött szállások számát.
És ők csak azok Csongrád megye déli részén lépték át a határt.
Huszonhat éve, 1989. június 27-én vágta át a „kamu-vasfüggönyt” a magyar és az osztrák külügyminiszter. Horn Gyula a világsajtó címlapjaira került, Budapest a gyakorlatban igazolta, komolyan gondolja a nyugati nyitás politikáját. A ’89-es lépésben ugyanis két egymásra torlódott menekülthullám és a páneurópai gondolat is közrejátszott. A 2015-ös kerítésépítés a szerb határon nem a Déltől, hanem a Nyugattól való elzárkózást szimbolizálja. Szegő Iván Miklós írása.
Ásotthalom környékén járt az Al Jazeera arab televízió, hogy riportot készítsen a Magyarországra érkező migránsokról. A riporter szír, kameruni és pakisztáni migránsokkal beszélt, akik közül sokan gyerekkel jöttek, és többen igen kétségbeesettnek tűntek. A riportban megszólalt Toroczkai László, Ásotthalom jobbikos polgármestere, aki "nem örül a vasfüggönynek", mert a házából rálát és börtönben érzi magát. Ugyakkor szükségesnek érzi, mert szerinte itt kultúrák ütközéséről van szó.
Bár a menekültek a közmédiában megélhetési bevándorlóként jelennek meg, akik elveszik a munkát, letapossák a vetést és betegségeket hoznak be, a valóságban könnyű prédának számítanak mindazoknak, akiknek az útjába esnek. Magyarországon taxisok, alkalmi fuvarozók álltak rá a menekültbizniszre, állítólag akár 1000 eurót is elkérnek egy fuvarért a határig, miközben arra ügyelnek, hogy ne menjenek át Ausztriába, mert akkor már bűncselekményt követnek el.
Tíz-tizenegy ország vetette fel a napokban, hogy a Magyarországon regisztrált menekülteket visszaküldi, összesen nagyjából 15 ezer személyt – válaszolta a hvg.hu kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök. Ebből úgy jött ki a Lázár János által emlegetett, félelmetes, 150 ezres ide toloncolandó tömeg, hogy a magyar kormány azzal kalkulált: ha egyesek már bejelentették, hogy az itt nyilvántartásba vett menekülteket visszatoloncolják, akkor másoktól is ez várható. Az így kirajzolódó fenyegetésre válasz az új külpolitikai törekvés, hogy minden állam védje meg a határait. Ebben Magyarország eminens szerepre készül.
A magyar-szerb határra tervezett kerítés felépítése kontraproduktív és évtizedekkel visszaveti a két ország kapcsolatát – mondta pénteken Belgrádban Ivica Dacic szerb külügyminiszter. Bejelentette, Szerbia regionális konferenciát akar szervezni az illegális migrációról.
A magyar delgáció jól állta a sarat a brüsszeli EU-csúcson – mondta a magyar miniszterelnök, miután csütörtökön Brüsszel úgy döntött, Magyarország külön elbírálásban részesül a menekültek befogadását illetően. Elmondta, Magyarország nem kért a Görögországéhoz és Olaszországéhoz hasonló frontországi minősítést. Orbán a pénteki sajtóértekezleten ismét népvándorlásról beszélt.
A német hetilap a magyar miniszterelnökről közölt elemzést. Mint írták, Orbán Viktor fenntartja magának a jogot, hogy az általa balliberálisnak és istentelennek tartott Európában „politikailag inkorrekt” módon beszélhessen. Hívei pedig elismeréssel adóznak neki ezért.
A belügyminiszter javaslata szerint az EU-n kívüli menekülttáborokból kötelezően be kellene fogadni a háború vagy üldöztetés elől menekülőket, míg a gazdasági migránsok beengedéséről a tagországok egyénileg, szabadon dönthetnének.
Orbán nem lacafacázik, dalban mondja el, miért van szükség a nagy határzárra délen – vigyázat, eszméletlen tartalom!
"A haza minden előtt" – üzenik a békemeneteket szervező civilek, és a zsebükbe nyúlnak, hogy reklámfilmmel buzdítsanak a déli határ mielőbbi lezárására. A kuratórium tagjai fejenként 100 ezer forintot ajánlanak fel a célra. Akik a határ lezárása ellen érvelnek, azok a CÖF szerint "a legitim magyar kormány megdöntésére szövetkeznek", ráadásul az embercsempészeket támogatva engednek utat "a gazdasági honfoglalóknak".
