Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"d1457567-cec3-4c92-b50a-5f4a2acb8659","c_author":"Szabó Gábor","category":"360","description":"Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Barátságért orosz kitüntetés birtokosaként jócskán hajtja a Paks II. beruházást, de mintha annak elhúzódására is készülne. A múlt héten Londonban moduláris atomerőművek majdani megrendeléséről tárgyalt brit partnerével. Bár a Rolls-Royce még egy ilyet sem gyártott, megeshet, hogy képes megelőzni a fix áras szerződésből nemrég kihátrált Roszatomot. ","shortLead":"Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Barátságért orosz kitüntetés birtokosaként jócskán hajtja a Paks II...","id":"20250203_modularis-kisatomeromuvek-rolls-royce-paksi-bovites-szijjarto","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d1457567-cec3-4c92-b50a-5f4a2acb8659.jpg","index":0,"item":"816a106f-5e15-4e1f-9973-3b4a13b71afb","keywords":null,"link":"/360/20250203_modularis-kisatomeromuvek-rolls-royce-paksi-bovites-szijjarto","timestamp":"2025. február. 03. 13:57","title":"A Rolls-Royce kis atomerőművei megelőzhetik a paksi bővítést, hogy kiszolgálják Orbánék energiafaló iparát ","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"f62afad9-55ee-4689-ae59-a316592385b5","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Az ELTE professor emeritusa 89 éves volt.","shortLead":"Az ELTE professor emeritusa 89 éves volt.","id":"20250203_Meghalt-Ficzere-Lajos-kozigazgatasi-jogtudos","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f62afad9-55ee-4689-ae59-a316592385b5.jpg","index":0,"item":"7115194d-046b-4568-b4de-53a1af5aa439","keywords":null,"link":"/itthon/20250203_Meghalt-Ficzere-Lajos-kozigazgatasi-jogtudos","timestamp":"2025. február. 03. 17:28","title":"Meghalt Ficzere Lajos","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ba4fec45-0c43-4a46-b7b5-e733a9aecf80","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A rákos megbetegedések 2050-ig várhatóan két évvel csökkentik a várható élettartamot Magyarországon.","shortLead":"A rákos megbetegedések 2050-ig várhatóan két évvel csökkentik a várható élettartamot Magyarországon.","id":"20250203_unios-rakjelentes-daganatos-megbetegedesek-magyarorszag","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ba4fec45-0c43-4a46-b7b5-e733a9aecf80.jpg","index":0,"item":"61366154-957c-4774-9aef-a8651defbaad","keywords":null,"link":"/itthon/20250203_unios-rakjelentes-daganatos-megbetegedesek-magyarorszag","timestamp":"2025. február. 03. 18:00","title":"Egy új jelentés szerint az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb a rák miatti elhalálozás","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"15beeca8-9d3d-4e8c-a9a1-2cb62db96806","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: vadászik a magyar kormányelit, a Rákos pedig Dubaj.","shortLead":"Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el...","id":"20250131_Rakosdubaj-orrszarvu-vadaszat-NER-elit-mini-Dubaj-Semjen","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/15beeca8-9d3d-4e8c-a9a1-2cb62db96806.jpg","index":0,"item":"d8130487-394a-42c6-abb4-ad0dda09e337","keywords":null,"link":"/itthon/20250131_Rakosdubaj-orrszarvu-vadaszat-NER-elit-mini-Dubaj-Semjen","timestamp":"2025. február. 02. 06:00","title":"Elvitelre #104: Rákosdubajon lehet majd orrszarvút lőni?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"f713573f-b77f-4da8-bd65-c49fcc1ba1f6","c_author":"Arató László (EUrologus)","category":"eurologus","description":"Orosz–ukrán háború, közel-keleti válság, az Egyesült Államok területszerző szándékai és Kína hasonló ambíciói – ilyen körülmények között tartanak informális EU-csúcsot hétfőn Brüsszelben. Az állam- és kormányfők megbeszélésére hivatalos a NATO főtitkára és a brit miniszterelnök is. Orbán Viktor szerint Magyarország a változások nyertese lesz – akármit is jelentsen ez a mai nappal összefüggésben.","shortLead":"Orosz–ukrán háború, közel-keleti válság, az Egyesült Államok területszerző szándékai és Kína hasonló ambíciói – ilyen...","id":"20250203_eu-csucs_vedelem_orosz-ukran-haboru","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f713573f-b77f-4da8-bd65-c49fcc1ba1f6.jpg","index":0,"item":"4def1ea3-6bc5-4d13-ac67-b452f3438c3f","keywords":null,"link":"/eurologus/20250203_eu-csucs_vedelem_orosz-ukran-haboru","timestamp":"2025. február. 03. 08:45","title":"Trump fenyegetései árnyékában kezdődik az EU-csúcs Brüsszelben","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"1ef1c6e6-e2fd-4a33-8c8a-dcee19999794","c_author":"Földes András","category":"gazdasag","description":"A közpénzherdálás csúcsteljesítménye, amikor egy beruházás elkészül, de mivel a cél a lopás volt, sosem kerül használatba. Kastélyok, stadionok, fürdők és persze állatkert, amelyeket akár használhatnánk is, de inkább enyésznek, mint egy posztapokaliptikus zombifilmben. Szavazzon, melyik legyen a pénzégetés emlékműve!","shortLead":"A közpénzherdálás csúcsteljesítménye, amikor egy beruházás elkészül, de mivel a cél a lopás volt, sosem kerül...","id":"20250202_korrupcio-hat-magyar-emlekmuve-godi-adatkozpont-sorsok-haza-kisteleki-kastely-szigetszentmiklos-stadion-biodom-racfurdo-szavazas-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1ef1c6e6-e2fd-4a33-8c8a-dcee19999794.jpg","index":0,"item":"83825221-44c0-4b3a-9b6f-661074464c71","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250202_korrupcio-hat-magyar-emlekmuve-godi-adatkozpont-sorsok-haza-kisteleki-kastely-szigetszentmiklos-stadion-biodom-racfurdo-szavazas-ebx","timestamp":"2025. február. 02. 17:00","title":"Íme a féktelen magyar pénzszórás rohadó emlékművei, amelyekből már csak a zombik hiányoznak","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d1bebac6-1bc5-44f1-8eb2-9085dd07a986","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Egy komáromi középiskola igazgatója szexuális kapcsolatba került egy diáklánnyal, az egyik oktató erről trágár stílusban kommunikált nyilvánosan.","shortLead":"Egy komáromi középiskola igazgatója szexuális kapcsolatba került egy diáklánnyal, az egyik oktató erről trágár...","id":"20250203_Jol-teszi-hogy-bassza-a-kislanyokat-az-igazgato-mondta-egy-oktato-aki-ellen-panasszal-eltek-a-diakok-es-szulok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d1bebac6-1bc5-44f1-8eb2-9085dd07a986.jpg","index":0,"item":"801bd890-c5cb-4801-9566-2e3a4d658da8","keywords":null,"link":"/itthon/20250203_Jol-teszi-hogy-bassza-a-kislanyokat-az-igazgato-mondta-egy-oktato-aki-ellen-panasszal-eltek-a-diakok-es-szulok","timestamp":"2025. február. 03. 09:32","title":"„Jól teszi” – mondta a komáromi tanár az igazgatójáról, miután az szexuális kapcsolatot létesített egy diákjával","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"9b0dcbcb-50df-4d46-b2b0-956d3bc80b7c","c_author":"Sztojcsev Iván","category":"gazdasag","description":"Alig érezhetően nőtt csak a magyar gazdaság a frissen kiadott 2024-es adatok szerint; Orbán Viktor az Emirátusokban ígéri, hogy minden rendben lesz Mini-Dubajjal; totális káoszt hozott a techszektorban az új kínai MI-modell. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.","shortLead":"Alig érezhetően nőtt csak a magyar gazdaság a frissen kiadott 2024-es adatok szerint; Orbán Viktor az Emirátusokban...","id":"20250202_Es-akkor-ner-minidubaj-gdp-novekedes-deepseek-tech-inflacio-szuletes-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9b0dcbcb-50df-4d46-b2b0-956d3bc80b7c.jpg","index":0,"item":"65762fcc-abc3-4579-b1d1-ad939bb52fe0","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250202_Es-akkor-ner-minidubaj-gdp-novekedes-deepseek-tech-inflacio-szuletes-ebx","timestamp":"2025. február. 02. 07:00","title":"És akkor a NER a Mini-Dubaj tornyát tolná az egekbe, ha már a GDP-t nem képes","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Amikor kerítésbontással oldottuk meg a menekültválságot
szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?
Huszonhat éve, 1989. június 27-én vágta át a „kamu-vasfüggönyt” a magyar és az osztrák külügyminiszter. Horn Gyula a világsajtó címlapjaira került, Budapest a gyakorlatban igazolta, komolyan gondolja a nyugati nyitás politikáját. A ’89-es lépésben ugyanis két egymásra torlódott menekülthullám és a páneurópai gondolat is közrejátszott. A 2015-ös kerítésépítés a szerb határon nem a Déltől, hanem a Nyugattól való elzárkózást szimbolizálja. Szegő Iván Miklós írása.
A vasfüggöny 1989 júniusi „szimbolikus” lebontása propagandaakció volt. A Keletet és Nyugatot elválasztó műszaki határzárat ugyanis már nagyrészt tavasszal megszüntették a magyar-osztrák határon. Így a vasfüggönyt a június 27-ei jelképes átvágás előtt az érintett határszakaszon gyakorlatilag vissza kellett építeni – különben nem lett volna mit átvágnia Horn Gyula magyar külügyminiszternek és osztrák partnerének, Alois Mocknak.
Különösen érdekesnek tűnik ugyanakkor a most, 2015-ben a szerb határra tervezett kerítés kapcsán az osztrák külügyminiszter huszonhat évvel ezelőtti nyilatkozata. Mock az MTI szerint a soproni városházán tartott sajtótájékoztatóján ugyanis ezt mondta: „a magyar-osztrák határon húzódó egykori vasfüggöny lebontása nemzetközileg is fontos esemény és remélhető, hogy a világpolitika kedvező változásai nyomán – amelyek egyik mozgatója a szovjet átalakítási politika – ugyanilyen események következnek majd be máshol is, mindenütt, ahol még kerítések és falak zárják el az emberek közötti érintkezés útját”.
„Vasfüggöny vágja ketté Európát”
Hogy valójában a vasfüggöny ekkor már nem is működött, arról Ripp Zoltán így ír a Rendszerváltás Magyarországon című könyvében: „Németh Miklós miniszterelnök és Franz Vranitzky osztrák kancellár már 1989 februárjában megegyezett a műszaki határzár megszüntetéséről. A magyar határőrök próbaként április közepén láttak hozzá a szögesdrótok és jelzőberendezések lebontásához, majd május 2-án a hegyeshalmi határállomáson sajtótájékoztatón jelentették be a jelzőrendszer kikapcsolását és a bontás megkezdését.”
Horn Gyula átvágta
MTI / Matusz Károly
Az Európa hidegháborús kettéosztottságát szimbolizáló „vasfüggöny” kifejezést a történelmi hagyomány a brit miniszterelnökhöz, Churchillhez köti (nem teljesen jogosan, amint arra keretes írásunkban is kitérünk). Az angol politikus 1946. március 5-én éppen nem volt kormányfő, de az amerikai Fultonban mondott beszédében így fogalmazott: „A Balti-tenger partján fekvő Stettintől az Adria-parti Triesztig vasfüggöny vágja ketté Európát. E vonal mögött vannak Közép- és Kelet-Európa régi államainak fővárosai – Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia.”
Bécs ugyan később kiszabadult a szovjet zónából, és Belgrád is függetlenedett Moszkvától, de Churchill szavai komoly karriert futottak be. Később tényleg fizikai akadályként is vasfüggöny választotta el a nyugati és keleti országokat – így a magyar-osztrák és a magyar-jugoszláv határt igyekezett Budapest műszaki zárral eltorlaszolni.
Európai Egyesült Államok
Az elzárkózás okát Norman Davies, az Európa története című kötet szerzője Sztálin politikájában látja. Az 1947 végén megalakított Kominform, a nevében csupán „információs” szervezet révén szorosabb együttműködésre kényszerítette a formálódó keleti blokk államait. Ezután következett viszont be a gyakorlatban a Jugoszláviával való szovjet (és ennek megfelelően magyar) szakítás, az 1948-as csehszlovákiai kommunista puccs és Berlin első szovjet (keleti) blokádja.
Ám kevesen tudják, hogy Churchill 1946-ban mondott egy másik beszédet is Zürichben. Ebben viszont az Európai Egyesült Államok létrehozását sürgette. Vagyis a vasfüggöny felgyorsította a nyugat-európai összefogást, és az „európai szellemet” a brit szigeteken is erősíteni kezdte. Churchillt nem véletlenül támadta ekkor a konzervatív The Times – írja Norman Davies. „Botrányos javaslatnak” tartotta a lap, hogy a politikus előbb Németország és Franciaország összefogásáról beszélt, majd erkölcsi alapon „Európa-családnak” nevezte a nyugati közösséget. Kevés ember gratulált akkor Churchillnek, közöttük volt azonban a páneurópai mozgalom atyja, Coudenhove-Kalergi gróf. Ő ezt írta Churchillnek: „Most, hogy Ön hozta szóba az európai kérdést, a kormányok többé nem mehetnek el szótlanul mellette.”
Sztálin, Truman és Churchill 1946-ban Potsdamban
AFP
A gróf páneurópai mozgalmának legismertebb személyisége Habsburg Ottó volt. Az utolsó magyar trónörökös éppen az egykori vasfüggöny NDK-s menekültek előtti első megnyitásának, az 1989. augusztus 19-ei páneurópai pikniknek lett a fővédnöke Magyarországon, 43 évvel később. Így tulajdonképpen a kerítések lebontása, a vasfüggöny leszerelése az európai politikával fonódott össze az elmúlt évtizedekben, ezért is kelt 2015-ben megrökönyödést a magyar kormány terve, hogy Európán belül, a szerb határon tervez kerítést építeni. Talán ezért „szólt be” a napokban Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a magyar vezetésnek (nevet nem említve), hogy „a kerítés nem megoldás”.
Pedig éppen a magyar kormányzat adott lendületet 1989-ben az európai egyesítésnek. A páneurópai piknik indította el az NDK-ból Magyarországra özönlő turisták fokozatos nyugatra engedésének folyamatát, ami 1989 szeptemberében zárult le. Ezt, vagyis az NDK-sok nyugatra engedését a kommunista keletnémet államvezetés hevesen ellenezte. Nyers Rezső, az MSZMP, a hazai kommunista állampárt új elnöke akkoriban így írta le a dilemmát, ami előtt a magyar vezetés állt: „Magyarországnak mindegyik megoldás árt. Ez, amit elfogadtunk, végül ez árt az NDK felé. Ha az ő megoldásukat alkalmazzuk, akkor itt ezzel a nagy tömegű NDK – 50-60 ezer NDK-állampolgár tartózkodott az országban – állampolgár nagy részével kerülünk szembe.”
Havonta több mint ezer menekült
Az 1988-89-es enyhülési és nyitási folyamatok egymásra épültek – ahogyan a hvg.hu egy korábbi cikkében írtuk. Magyarország 1989-ben csatlakozott az ENSZ menekültügyi egyezményéhez, mert Erdélyből, Romániából egyre több magyar szökött át az egyre nacionalistább hangnemet megütő, falurombolási programba kezdő Ceausescu-rezsim elől. Földes György a Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés című munkájában írja, hogy 1987 első felében 3308 személy próbált legálisan áttelepülni Romániából.
A helyzet azonban tovább éleződött a nemzetközi diplomácia és a hazai menekültellátás szintjén is. Bukaresttel a feszültséget az okozta, hogy Magyarország átmeneti megoldásként gyakorlatilag menekültstátuszt és magyar állampolgárságot biztosított az érintetteknek. Egyéni elbírálás alapján lakhatási és munkavállalási engedélyeket adtak a menekülteknek, nem toloncolták vissza őket Romániába – írja Földes.
Az 1988-89-es menekültprobléma méreteit nehéz rekonstruálni. Sik Endre szociológus adatai szerint az áttelepülési kérelmet beadók száma 1984-ben még csak 792, 1988 egészében pedig már 4882 fő volt. Sik tanulmányából (Erdélyi menekültek Magyarországon) kiderül az is, hogy a hivatalosan és nem hivatalosan menedéket kérők száma ennél drasztikusabban nőtt. „Erdélyiek ezrei érkeztek Magyarországra, új hazát keresve maguk számára” – írta a szociológus a kilencvenes években. „Mindez teljesen váratlanul érte a magyar társadalmat és szervezeteket, melynek eredményeképpen krízishelyzet alakult ki.”
1988 márciusától havonta már több mint ezer menekült érkezett, s az első hullám 1988 októberében tetőzött. (A következő hullám már az általunk tárgyalt időszak után, a marosvásárhelyi 1990 tavaszi magyarellenes atrocitások után érkezett.)
A kommunisták érdekei
A magyar menekültek helyzetének rendezése soha nem látott feladat elé állította a hazai kommunista pártvezetést, az MSZMP vezetőit 1988-89-ben. (Addig ugyanis az országot elhagyó disszidensek okoztak legfeljebb problémát.) A formálódó demokratikus ellenzék, a későbbi SZDSZ-ben is aktív politikusok Menedék Bizottságot alakítottak 1988 januárjában – Szent-Iványi István írt erről az év májusában, a Beszélőben. Földes szerint ugyanakkor az MDF egy hónappal később nyilvános vitát rendezett a romániai magyarság megsegítéséről.
Az állami-állampárti vezetés a nemzeti kérdésben is igyekezett rivalizálni az ellenzékkel, így az MSZMP belpolitikai érdekei is szerepet játszottak az ENSZ-egyezményhez való 1989-es csatlakozásban.
AFP / P.E Varkony
A csatlakozás azonban az NDK-s menekültek esetében konfliktust okozott, mert a Kelet-Berlinnel kötött korábbi államközi megállapodás szerint vissza kellett volna toloncolni az ide érkezetteket. A helyzet azonban még ennél is bonyolultabb volt: az ENSZ menekültügyi konvenciójához csatlakozva Magyarország a menekültkérelmet beadókat nem küldhette volna vissza, ha azokat hazájukban bármilyen megtorlás fenyegeti. Ez az 1989-es törvényerejű rendelet ma már tényleg hatályban van, tehát nemcsak a magyar kormányzat „szíve” – amit Orbán Viktor emlegetett nemrégiben – miatt engedi be a menekülteket az országba.
Ám ezt a konvenciót 1989 nyarán még nem hirdették ki nálunk, így az NDK-sok számára nem létesülhettek hivatalos menekülttáborok itthon. Ekkor jött kapóra a Máltai Szeretetszolgálat segítsége, ezért látta el az NDK-sokat többek között ez a szervezet. Végül is a helyzet megoldódott, az NDK-sok 1989 szeptemberében elhagyhatták Magyarországot, és ez végül Kelet-Németország politikai szisztémáját felforgatta – a keményvonalas kommunista rezsim bukása szinte napok, hetek kérdése volt. Ennek bekövetkezte, a berlini fal leomlása után a két német állam egyesülését a nagyhatalmak is szentesítették.
Vagyis Magyarország 1989-ben helyesen mérte fel, hogy nem az NDK érdekeinek megfelelő megoldást kell képviselnie. Kérdés, hogy 2015-ben megtalálja-e a magyar politikai vezetés az európai megoldást a menekült- és migránskérdésben.
Már az első világháború alatt is emlegettek vasfüggönyt
Az Európa hidegháborús kettéosztottságát szimbolizáló vasfüggöny fogalmát már 1945 előtt is használták. Az első világháború idején, 1914-ben állítólag a belga királyné emlegette az őt, illetve országát és a németeket elválasztó vasfüggönyt. Pár évvel később, 1918–20 között, brit és orosz szerzőknél ez a fogalom már a Szovjet-Oroszországot és Európát elválasztó szerepben tűnt fel. Maga a vasfüggöny mint „eszköz” ugyanakkor színházi eredetű. Egy angol teátrumban az 1794-ben alkalmazták először, és a gyakorta lángra lobbanó színpadok, illetve a nézőtér közötti „tűzfalként” szolgált. A cél az volt, hogy a tűz ne terjedjen át a nézőtérre. Ilyen vasfüggönyt a 19. század végén a pesti Operaházban is felszereltek 1884-ben, a berendezés újabbkori elterjedésének (Angliában 1887-től alkalmazták egyre gyakrabban) egyik első példányaként. A bécsi Ringtheater 1881-es leégésekor ugyanis több száz ember vesztette életét a hivatalos adatok szerint. Egyes források azonban akár ezer ember haláláról tudnak.