Vállalta a kormány hogy legkésőbb két év múlva kivezeti az október végétől élő korlátozást, ami nagy felzúdulást keltett a napelemes ágazatban. Emellett egy sor másik intézkedést is megígértek – a szélerőművek engedélyezésétől kezdve a megújulós ügyintézés felgyorsításáig –, hogy hozzájussunk 5,8 milliárd eurónyi uniós pénzhez. A megújulókkal kapcsolatos vállalásokból szemezgettünk.
A területfejlesztési miniszter nagyon bizakodó arcát mutatja ismét a sajtónak.
Orbán tudja, meddig mehet el, de nem tudja feladni a nyugatellenes mantrát. Úgy néz ki, hogy a vétókkal elsősorban a hazai táborának játszik, miután az 2010 óta egyértelműen oroszbarát lett. Lapszemle.
A portál azt írja, hogy az ügyészség szerint a főosztályvezető kenőpénzért vállalta, hogy az elutasított EU-s pályázatok felülvizsgálata a támogatást kérők számára kedvezően alakuljon.
Az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek videokonferenciáján újabb három nemzeti helyreállítási terv kapott zöld utat. Ezzel már 22 tagállam esetében fogadták el a finanszírozási javaslatot, és 17 ország már az első részlethez is hozzájutott.
Újabb határidő kitűzése nélkül folytatódik Budapest és Brüsszel között a magyar helyreállítási terv értékelése. Az EUrologus forrásai szerint nagypolitikai döntés fog majd dönteni a 2511 milliárd forintos keret sorsáról.
Az Európai Bizottság elfogadta a független szakértők által értékelt, úgynevezett zöldkötvény-kibocsátási keretet – jelentették be Brüsszelben. Ennek értelmében 2026-ig 250 milliárd eurónyi kincstárjegyet értékesítenek.
Mától „Nemzeti Helyreállítási Alapnak” nevezik a költségvetésben azt az alcímet, amelynek neve eddig az európai uniós alapra utalt.
Az egyetemek megújítása, a Dél-Budai Centrumkórház és egy Duna-híd is eltűnt a kormány tervei közül az uniós helyreállítási alap ma közölt programjai alapján, az orvosi béremelés azonban megmaradt. Magyarország nem kér a kedvezményes uniós hitelből, emiatt ágazati reformokról mond le.
A hvg.hu-nak azt írták, az volt a céljuk, hogy olvasók széles körét érjék el, függetlenül a politikai nézeteiktől.
Az EU-nak küldött dokumentumban azzal érveltek, hogy az alacsony dolgozói létszám „már nem tekinthető elégségesnek a biztonságos betegellátás biztosításához”.
