Ipari méretű akkumulátorok beszerzéséhez és üzemeltetéséhez nyújt vissza nem térítendő támogatást az Energiaügyi Minisztérium. Hamarosan ki is írják a pályázatot, de mellette megtámogatják a rendszerüzemeltetőket is. Összesen 120 milliárdot fordítanak elektromos tárolókapacitás kiépítésére.
Lényegében ezt a címünkben szereplő vállalást tette Brüsszel felé a kormányzat a helyreállítási alap pénzeiért cserébe. Az egészségügyi területet érintő intézkedések egy része már papíron teljesült is, egy részük nem is kerül pénzbe, ami viszont igen, annak 516 milliárd forint az ára. Nézzük a vállalásokat, és azt, hogyan érint ez mindannyiunkat.
Vállalta a kormány hogy legkésőbb két év múlva kivezeti az október végétől élő korlátozást, ami nagy felzúdulást keltett a napelemes ágazatban. Emellett egy sor másik intézkedést is megígértek – a szélerőművek engedélyezésétől kezdve a megújulós ügyintézés felgyorsításáig –, hogy hozzájussunk 5,8 milliárd eurónyi uniós pénzhez. A megújulókkal kapcsolatos vállalásokból szemezgettünk.
A területfejlesztési miniszter nagyon bizakodó arcát mutatja ismét a sajtónak.
Orbán tudja, meddig mehet el, de nem tudja feladni a nyugatellenes mantrát. Úgy néz ki, hogy a vétókkal elsősorban a hazai táborának játszik, miután az 2010 óta egyértelműen oroszbarát lett. Lapszemle.
A portál azt írja, hogy az ügyészség szerint a főosztályvezető kenőpénzért vállalta, hogy az elutasított EU-s pályázatok felülvizsgálata a támogatást kérők számára kedvezően alakuljon.
Az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek videokonferenciáján újabb három nemzeti helyreállítási terv kapott zöld utat. Ezzel már 22 tagállam esetében fogadták el a finanszírozási javaslatot, és 17 ország már az első részlethez is hozzájutott.
Újabb határidő kitűzése nélkül folytatódik Budapest és Brüsszel között a magyar helyreállítási terv értékelése. Az EUrologus forrásai szerint nagypolitikai döntés fog majd dönteni a 2511 milliárd forintos keret sorsáról.
Az Európai Bizottság elfogadta a független szakértők által értékelt, úgynevezett zöldkötvény-kibocsátási keretet – jelentették be Brüsszelben. Ennek értelmében 2026-ig 250 milliárd eurónyi kincstárjegyet értékesítenek.
Mától „Nemzeti Helyreállítási Alapnak” nevezik a költségvetésben azt az alcímet, amelynek neve eddig az európai uniós alapra utalt.
Az egyetemek megújítása, a Dél-Budai Centrumkórház és egy Duna-híd is eltűnt a kormány tervei közül az uniós helyreállítási alap ma közölt programjai alapján, az orvosi béremelés azonban megmaradt. Magyarország nem kér a kedvezményes uniós hitelből, emiatt ágazati reformokról mond le.
A hvg.hu-nak azt írták, az volt a céljuk, hogy olvasók széles körét érjék el, függetlenül a politikai nézeteiktől.
Az EU-nak küldött dokumentumban azzal érveltek, hogy az alacsony dolgozói létszám „már nem tekinthető elégségesnek a biztonságos betegellátás biztosításához”.
