Jelentős átalakításra, modernizálásra szorul az egészségügyi ellátórendszer szinte minden eleme az háziorvosi praxisoktól a kórházakig, az idősellátástól a betegségmegelőző programokig, és a kormány konkrét vállalásokat tesz a rendszer reformja, egy XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása érdekében – olvasható ki a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi tervéből, amely négy fő beavatkozási területet jelöl ki az ágazatban, az azok reformjához szükséges, becsült nettó költségigénnyel:
- Alapellátás fejlesztése – 72,3 milliárd Ft
- A XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása – 253,9 milliárd Ft
- Az egészségügy digitális átállásának támogatása – 98,9 milliárd Ft
- Az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program – 90,5 milliárd Ft
A magyar kormány egészségügyet érintő, az Európai Bizottságnak benyújtott intézkedési csomagja része annak a csaknem 600 oldalas, nemrég nyilvánosságra hozott tervnek, amely a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítésére létrejött Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköznek (RRF) nevezett pénzalap vissza nem térítendő uniós forrásainak lehívását és felhasználását célozza többek között a demográfia, az oktatás, a “zöld átállás” vagy a közigazgatás területén.
Az egészségügyi terület a maga nettó 516 milliárd forintos költségigényével a teljes, az RRF-ből elérhető nagyjából 5,8 milliárd eurónyi (körülbelül 2300 milliárd forint) uniós pénz mintegy negyedét teszi ki. Ez a magyar terv az egyik legjobbnak értékelt lett az EU-ban – dicsekedett a kormányinfón Navracsics Tibor miniszter, aki ugyanitt azt is eredményként igyekezett előadni, hogy mivel a jogállamisági eljárás keretében Magyarország nem teljesítette teljeskörűen a vállalásait, ezért három kohéziós forrást érintően 7,5 milliárd eurónyi forrást zárolnak.
A Bizottság úgy számol, erősebb Orbánnál, nagy csata jön a Tanácsban
Nem volt meglepetés, a sajtó által megszellőztetett kettős döntés született: Magyarország pénzeinek egy részét nem kapja meg, de egy másik részét előkészítették utalásra. Ez az árukapcsolás teszi lehetővé, hogy az Európai Bizottság javaslata jó eséllyel kiállja a tagállamok kormányainak próbáját. Ettől még izgulhatnak, milyen aduk maradtak Orbán zsebében.
Ami a helyreállítási terv egészségügyi részét illeti, arról az Európai Bizottság nyilvánossá tett értékelése megállapítja: “a terv ambiciózus programot határoz meg az egészségügyi rendszer fő kihívásainak – például az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés, a hálapénz-fizetés magas előfordulási aránya, a kórházi szintű ellátás túlzott mértékű igénybevétele, valamint a munkaerőhiányból és az aktív egészségügyi személyzetnek az országon belüli egyenlőtlen eloszlásából eredő regionális különbségek – kezelése érdekében”.
Túry Gergely
- Magyarországon az egyik legmagasabb a megelőzhető okok miatti halálozási arány az EU-ban
- A megelőzésre kevés pénz jut, és az egészségügyi kiadások amúgy is elmaradnak az uniós átlagtól
- Az emberek a magánszolgáltatások felé kényszerülnek az egészségügyben, ami nem igazságos
- Az egészségügy túlzott mértékben támaszkodik a kórházakra az ápolás-gondozás terén
- A rendszer nem fordít kellő figyelmet az alapellátásra és a megelőzésre, sok a teher a háziorvosokon
- A háziorvosok kevesen vannak, idősek és rossz a földrajzi eloszlásuk, ami csökkenti a hatékonyságot
- Az elavult kórházfinanszírozás és az alacsony döntési autonómia gerjeszti a kórházak eladósodását
- A kórházi hálózat széttagolt, ami gyengíti a betegellátás hatékonyságát és minőségét
- A lépések ellenére az egészségügyben jelentős a munkaerőhiány és nagyok a regionális különbségek
- Elvándorlás: sokan a jobb munkakörülmények miatt külföldre vagy a magánszektorba mennek
A problémák nem csak Brüsszelből látszanak. A minap tette közzé a Policy Solution a magyar közszolgáltatások megítélését taglaló kutatást, amelynek hangsúlyos eleme az egészségügy. Megállapítják, hogy “a magyarok szerint ez a terület az, ami a leginkább jelentős reformokat igényel.” A megkérdezettek legtöbbje (38%) szerint a legnagyobb probléma az orvos- és szakdolgozóhiány. Második helyen (17%) a hosszú várólistákat, a harmadikon (7%) pedig azt említették, hogy túlterheltek és alulfizetettek a dolgozók, az állam pedig nem költ eleget az ágazatra.
Az embereket leginkább az egészségügy problémái zavarják
Túry Gergely
| Tízezrek halnak meg évente, pedig nem kéne |
Ugyan a kormány helyreállítási tervében így konkrétan nem említik, de van egy, az egészségügyi rendszer hatékonyságát jól mutató indikátor: az elkerülhető halálesetek száma, és Magyarország ebben sem áll jól. A G7 írt róla, hogy az elmúlt 20 évben összesen mintegy egymillió haláleset elkerülhető lett volna Magyarországon. Az elkerülhető halálesetek évi mintegy 45 ezres abszolút száma két részelemből, a megelőzhető (évi mintegy 30 ezer) és az elkerülhető (évi mintegy 15-16 ezer) halálesetek számából adódik össze és azt mutatja, hogy hány magyar veszíti úgy az életét, hogy akár meg is lehetne menteni. A megelőzhető halálesetek száma főleg a prevenciós és népegészségügyi programokkal csökkenthetők, míg az elkerülhetőké az ellátás minőségének és elérhetőségének növelésével, a területi és szociális elérhetőség egyenlőtlenségeinek csökkentésével. |
A gondokra a kormány megoldási javaslata: “az egészségügyi ellátórendszer legfőbb célkitűzései közé tartozik, hogy a megelőzés és a betegellátás hatékonyságának és az ellátásokhoz való hozzáférésnek a növelésével javítsa a lakosság egészségi állapotát, ezáltal szolgálja a gazdaság versenyképességét, és járuljon hozzá az idősek életminőségének, önellátási képességének javulásához.” Ezt a kabinet részint a digitális egészségügyi szolgáltatások reformjával, az ellátások hozzáférésének és minőségének javításával, az ágazat korszerűsítésével igyekezne elérni.
A kormányzati vállalások között az egyik legfontosabb reformelem az alapellátás fejlesztése, amire 72 milliárd forintot terveznek elkölteni. A kormány sokat vár a korábban pilotprogramként futó praxisközösségek programjának már zajló kiterjesztésétől. A praxisközösségek a tervek szerint a jövőben együttműködésben kell dolgozzanak a helyi járóbetegellátókkal, egynapos sebészeti központokkal, városi kórházakkal és a korábban EU-s forrásból kialakított egészségfejlesztési irodákkal. Ugyanakkor, mint a hvg360-on írtunk róla, a praxisközösségek még nem hibátlanok:
"A betegek 80 százaléka simán kezelhető lenne egy jól szervezett praxisközösségben"
A házi-, gyermek- és fogorvosok 90 százaléka csatlakozott már a praxisközösségekhez, az új rendszerből azonban a betegek alig érzékelnek valamit. Szűrővizsgálatok vannak ugyan, de reumatológushoz, kardiológushoz vagy neurológushoz ugyanúgy a szakrendelésen kell sorba állni. Holott a feladatok egy részét a második szakvizsgával rendelkező háziorvosok is el tudnák látni.
A beteg számára a látványos változást az jelentené, ha nem kellene mindig hónapokat várni, hogy bejusson a szakrendelőbe a reumatológushoz, tüdőgyógyászhoz, dietetikushoz, neurológushoz, hanem ellátná – bizonyos szintig – az ilyen szakvizsgával rendelkező háziorvosa vagy a praxisközösségen belüli kolléga. Így a szakrendeléseket tehermentesíteni lehetne és talán lehet is: a Parlament előtt fekvő egészségügyi törvényhez most került be egy bizottsági módosító, amely szerint a praxisközösségben “a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó egyes ellátások is nyújthatók.”
A szakrendeléseket tehermentesítené az a vállalás is, hogy a jövőben a háziorvosok a szakorvosok helyett beutalhatják a betegeiket bizonyos vizsgálatokra vagy felírhatnak eddig csak szakorvosi javallatra kiváltható gyógyszereket is. A kormány azt is tervezi, hogy az alapellátásba plusz szakdolgozókat (dietetikus, egészségpszichológus, gyógytornász) von be, és az alapellátásban nagyobb teret kap az egészségfejlesztés és a szűrés. Az alapellátás-fejlesztésre fordítandó 72 milliárd forint a praxisközösségek ápolási, orvos-technikai és IT eszközeinek fejlesztésére mehet el.
Háziorvos munkában
Reviczky Zsolt
A helyreállítási terv legnagyobb összegű – 253,9 milliárd forintos – kiadási tétellel számoló beavatkozási pontja a “A XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása”. Ennek része “az egynapos sebészeti, járó- és fekvőbeteg ellátórendszer hálózatának infrastrukturális és kritikus orvosi eszközökkel történő fejlesztése”, bizonyos országos intézetek, centrumkórházak fejlesztése. Hangsúlyos elem az Országos Mentőszolgálat modernizálása is: a kor szakmai, műszaki és hatósági elvárásainak megfelelő bázisok, mentőállomások kialakítása, felújítása, bővítése.
Mentőállomásokat újítanának fel és újak is épülnének
Reviczky Zsolt
A helyreállítási terv ugyan részletesen nem tér ki rá, de a Parlament előtt fekvő, végszavazás előtt álló egészségügyi törvény a párhuzamosságok felszámolására és a kórházi ellátás indokolatlanságára hivatkozva átalakítaná a szakápolás rendszerét is, ami azzal járna, hogy a kórházak helyett a szociális ellátórendszerre bíznák a tartós ápolásra-gondozásra szorulókat, akik az ápolási osztályokon (elfekvőkön) vannak. Erre a helyreállítási terv csak annyiban utal, hogy “bizonyos kórházakban nagyobb szerepet kaphatnak a rehabilitációs, krónikus és ápolási ellátások”.
Pintér javaslata: Vége lesz a kórházi elfekvőknek, az új helyen biztosan fizetnie kell az ápoltnak
A kórházak helyett a szociális ellátórendszerre bízná a belügyminiszter azon tartós ápolásra-gondozásra szorulók ellátását, akik valójában nem igényelnek kórházi szintű ellátást, mégis az ápolási osztályokon (köznapi néven elfekvőkön) vannak. A friss törvényjavaslat szerint a kórházaktól a szakápolási központokhoz kerülnek az ágyak, a személyzet és a betegek is.
Ennek a törvénycsomagnak a része a kórházi struktúra átalakítása is – a Magyar Orvosi Kamara egyébként a jogszabálytervezetet így elutasítja. A tervek szerint minden megyében kijelölnek egy vezető intézményt, amely ellátja az irányítási feladatokat, és dönt például a dolgozók átvezényléséről is. A tervezett változtatások a sürgősségi és a szakellátást is alapjaiban érintik, bár azt, hogy melyik kórháznak mi lesz a feladata, még nem tudni. A helyreállítási terv csak annyit ír, hogy
a kórházi rendszer egységes irányítása biztosítja a fekvőbeteg ellátóhelyek közti feladatmegosztás pontos szabályozását, a korábbi széttagoltság felszámolását”.
A kórházi struktúrát és az ügyeleti ellátást is alapjaiban írná át a kormány
A benyújtott törvényjavaslat alapján a megyei kórházakban lesz sürgősségi ellátás, a városikban pedig legfeljebb szakellátás. Az is látszik, hogy a kormány a szakemberhiányt átvezényléssel oldaná meg. Átalakítanák az ügyeleti ellátást is, de az eddig kiszivárgott hírek szerint. A fizetéseket teljesítmény alapján felfelé és lefelét is el lehetne téríteni.
A helyreállítási terv hangsúlyos eleme az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló, 90 milliárd forintos digitalizációs program. Ebben a 65 éven felüliek – a társadalom elöregedése miatt 2030-ra a népesség 23,6-át ők teszik ki – otthon viselhető érzékelős eszközt kapnának. 2025 végén már 1,5 millió rendszerbe kapcsolt idős érhetné el az éjjel-nappal működő diszpécserszolgálatot, amely segítséget nyújtana nekik “rosszullét, baleset, vagy kritikus élethelyzet során”. Erre a digitális megoldásra már csak azért is szükség lesz, mert – mint a kormány maga is rögzíti a tervben – az időseket érintő, állami finanszírozású ellátórendszer országosan 53 ezer férőhelye “most is teljesen betelt”.
(Nyitóképünk illusztráció)
