Bizalmatlansági válsággá nőtt a Hezbollah és Irán felső vezetésében az izraeli kémszervezetek mély beépülése, amelyet az utóbbi hetekben-hónapokban számos célzott támadás is bizonyított.
Izraeli lehallgatástól tartva feltörésbiztos kommunikációs csatornát keresett a Hezbollah, így vásároltak végül a Moszad trójai falovaként működő csipogókat és walkie-talkie-kat.
A libanoni fővárost ért szombati légicsapásokat a konfliktus eddigi legsúlyosabbjainak nevezik.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője szerint egy nagykövet feladatai közé semmiképp sem tartozik az, hogy választási javaslatot tegyenek a fogadó állam polgárai számára. Az Osztrák Szabadságpárt párhuzamos világot alakított ki a médiában, írja a Frankfurter Rundschau. A Neue Zürcher Zeitung szerint már nem működik a kínai gazdasági stratégia Európával szemben, az Unió megtalálta az ellenszert. A Washington Post, a Financial Times és a Guardian a közel-keleti helyzetet elemzi. A Német Marshall-alapítvány vendégkutatója kifejti, Ukrajna aggódik Trump esetleges győzelme miatt. Dalibor Rohac elemző pedig nem érti, miként vélekedhet Donald Trump alelnökjelöltje teljesen másként a gázai, illetve az ukrajnai háborúról. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az IDF kibővíti a szárazföldi támadását, a Hezbollah lehetséges új vezetőjét megpróbálták likvidálni, Bejrútot több légicsapás is érte az éjjel.
Az elmúlt egy hét legintenzívebb támadását indította csütörtök este és péntek hajnal között az izraeli hadsereg.
Rami Mortada úgy véli, Izrael kinyitotta Pandora szelencéjét.
A libanoni hadsereg szerint katonái azután nyitottak tüzet, hogy az izraeli erők megtámadtak egy katonai állást.
Számos lehetőség áll az ország haderejének rendelkezésére, ugyanakkor kérdéses, hogy ezek közül melyik szolgálja leginkább az ország érdekeit.
Abdallah Bou Habib szerint az amerikaiak és a franciák is azt mondták a libanoni vezetésnek, hogy Benjamin Netanjahu is belement a megállapodásba.
Eddig kilenc halottja és legalább 14 sebesültje van annak a támadásnak, amit egy Bejrút belvárosában található lakóépület ellen intézett az izraeli légierő, miközben civilek ezrei próbálják elhagyni Libanont.
Irán április után újra rakétatámadást indított kedden Izrael ellen, amelynek válasza ismét eldöntheti, a konfliktus milyen irányt vesz. Öt hónap alatt megváltoztak az erőviszonyok, a Gázában is harcoló Izrael meglepte Teherán legfontosabb kliensét, a Hezbollahot, amely elszámította magát. A libanoni határt átlépve az izraeli hadsereg már a szárazföldi offenzívát is elindította.
Azt kérik, hogy a kereskedelmi gépekkel hagyják el Libanont a magyar állampolgárok, emellett a konzuli védelemre is érdemes regisztrálniuk az érintetteknek.
A spanyol Voxnak adott magyar bankhitelről és annak politikai összefüggéseiről ír a Bloomberg. Továbbra is több lap elemzi az osztrák választás eredményét és következményeit. A Washington Post, a Wall Street Journal, a Financial Times és a Bloomberg a közel-keleti konfliktus legfrissebb fejleményeit tárgyalja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Miután Irán kedden ballisztikus rakétákat indított izraeli célpontok felé, másnap összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Több európai városban támadások voltak az izraeli követségeknél, szerda éjjel pedig Izrael újabb csapásokat mért Bejrútra. Kövesse velünk a konfliktus eseményeit folyamatosan frissülő tudósításunkban!
Az izraeli hadsereg (IDF) kedd hajnalban jelentette be, hogy „célzott és korlátozott” támadást indított Libanonban a Hezbollah ellen, amely során a szárazföldi erőket a hadsereg légiereje és tüzérsége támogatja.
Izraeli források szerint a hadművelet során az izraeli csapatok a határ menti dél-libanoni falvakból kiinduló „közvetlen fenyegetések” eltávolítására összpontosítanak.
A hadsereg hangsúlyozza: az offenzívát az Izraelre közvetlen fenyegetést jelentő célpontok ellen hajtják végre.
Az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy az izraeli erők a határ közelében lévő katonai infrastruktúrát vették célba. A libanoni hadsereg öt kilométerre vonult vissza az ország déli határától.
Az Egyesült Államok a Hezbollah terrorszervezet és Izrael közötti konfliktus rendezésében diplomáciai megoldást szorgalmaz. Az amerikai külügyminiszter azt is elmondta, hogy az amerikai katonák 2025 szeptemberéig kivonulnak Irakból, a kivonulást a bagdadi kormányzat kezdeményezte.
