Amikor áprilisban Irán először indított nagyobb rakétatámadást Izrael ellen, arra az ország vezetése egyszerre adott hatásos választ, miközben arra is ügyelt, hogy azzal ne kényszerítse bele Teheránt egy közel-keleti háborúba.

A keddi iráni rakétatámadás azonban nagyobb volt, mint amire az izraeli vezetés számított, így a retorzió kiválasztása szempontjából fontos helyre került az elrettentés kérdése.

A Financial Times szakértőket megszólaltatva végigvette az Izrael rendelkezésére álló opciókat. Mindezt azok után, hogy Netanjahu maga is sietett közölni a keddi támadást követően, hogy Irán nagy hibát követett el, és meg fog érte fizetni.

A visszafogott áprilisi válaszcsapás megtervezésekor fontos tényező volt, hogy Teherán parancsára a Hezbollah bármikor kész lett volna egy igazán súlyos rakétatámadást indítani Izrael ellen. Ám az elmúlt napok eseményeiből arra lehet következtetni, hogy az izraeli támadások következtében a libanoni síita terrorszervezet támadóképességei legalábbis korlátozottabbá váltak, így egy Irán elleni erősebb válaszcsapás esetén kevésbé kell tartani a Hezbollah reakciójától.

Máshogy néz ki a helyzet a nemzetközi diplomácia terén is, áprilisban Izrael legfőbb szövetségese, az Amerikai Egyesült Államok még fékezni igyekezett Netanjahuékat, most azonban Washington is azon az állásponton van, hogy Iránnak a támadás miatt súlyos következményekkel kell szembenéznie.

Az első lehetőség, hogy Izrael valamilyen fedett akció keretében áll bosszút. Ez azért sem elképzelhetetlen, mert korábban már izraeli ügynökök hajtottak végre ilyen műveleteket Irán területén. Persze hivatalosan sosem ismerték el, de a nemzetközi közvélemény mind a síita állam nukleáris centrifugáit 2010-ben lefertőző Stuxnet vírus, mind egy prominens atomtudós 2020-ban történt meggyilkolása mögött Izraelt sejti.

Az ehhez hasonló akciókkal annyi a gond, hogy bár hatásosak, de nem eléggé látványosak, márpedig az Izrael felé tartó 200 rakétát látványban is ellensúlyoznia kell a megtorlásnak. Ezért a szakértők inkább azon a véleményen vannak, hogy az áprilisban történtekhez hasonlóan Izrael ezúttal is közvetlen támadást fog intézni bizonyos iráni létesítmények ellen.

Vita már csak azon van, hogy melyek is lehetnek ezek.

Egy kormányközeli izraeli forrása a lapnak elmondta, hogy több forgatókönyvben is gondolkodnak, de jelenleg a legnépszerűbb Irán gazdasági megroppantásának gondolata, például az olajkitermelő létesítményeinek elpusztítása.

Izrael egy ehhez hasonló akciót éppen a hétvégén hajtott végre, amikor a jemeni húszik ellen intézett légitámadást. Az izraeli gépek mintegy 1800 kilométert repültek, majd lebombázták a lázadók erőműveit és egy importcikkek fogadására alkalmas kikötőjüket is. Érdemes hozzátenni, hogy az 1800 kilométer lényegesen nagyobb táv, mint amit az izraeli légierőnek meg kellene tennie Iránig, ugyanakkor az utóbbi túra komolyabb veszélyekkel fenyeget. Jaakov Amidror, Benjamin Netanjahu egykori nemzetbiztonsági tanácsadója szerint ezt az akciót egy iráni vállalkozás prototípusaként is lehet értékelni. Bár az iráni légvédelem minden bizonnyal felkészültebb lenne, mint amivel a húszik rendelkeznek, és az is biztosra vehető, hogy Washingtonban sem örülne senki annak, ha Izrael egy hónappal a választások előtt borítaná meg a nemzetközi olajpiacot.

Izrael nyugati szövetségesei inkább arra szeretnék rávenni az ország vezetését, hogy a keddi támadáshoz használt iráni rakétaindító-állomásokat tegyék a megtorlás célkeresztjébe. Ez méltó és egyben arányos válasz is volna a keddi támadásra, továbbá lehetőséget teremtene az eszkalációs spirál elkerülésére is.

Azt sem lehet azonban kizárni, hogy Izrael nem iráni létesítményeket, hanem az ország vezetőit veszi célba. Erre utalt maga Netanjahu is, aki a keddi rakétacsapás után felsorolt több Hamász és Hezbollah-vezetőt, akik szerinte nem értették meg, hogy Izrael megfizetteti minden támadás árát az ellenségeivel.

„Láthatóan vannak olyanok Teheránban, akik szintén nem képesek ezt megérteni. Majd meg fogják” – jelentette ki.

A tel-aviv-i Nemzetbiztonsági Tudományok Intézetének Irán-szakértő kutatója, Beni Sabti szerint ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy Izrael a síita állam fejét, Ali Hamenei ajatollahot kívánná kiiktatni, inkább a Forradalmi Gárda vezetői és az államfő tanácsadói válhatnak célponttá.

Vannak azonban Izraelben olyanok, akik ennél is radikálisabb visszavágásban gondolkodnak. Naftali Bennett egykori miniszterelnök szerint az elmúlt fél évszázad legjobb esélyét kapta meg Izrael arra, hogy leszámoljon az iráni atomprogrammal.

Ezzel azonban annyi gond biztosan van, hogy az iráni nukleáris létesítményeket szétszórták az ország területén, és az atomprogram kulcsfontosságú részeit a teheráni vezetés már régen beköltöztette a föld alá. Izrael a szakértők szerint amerikai segítség nélkül nem tudna egyszerre végrehajtani egy ilyen akciót, majd védekezni is az iráni válaszcsapással szemben. Ehhez pedig érdemes azt is figyelembe venni, hogy Joe Biden is kijelentette, hogy nem támogatja az iráni nukleáris létesítmények elleni támadást.

„Bármi is legyen a válasz, annak precíznek és döntőnek kell lennie” – mondta el Amidror. „Nem fogjuk Izrael történelmi problémáit megoldani vele. Azt azonban meg kell mutatnunk Iránnak, hogy nagyon súlyos ára lesz annak, ha továbbra is támadja Izraelt” – jelentette ki.