Az egy dolog, hogy sokszor a pénzfelvételért is fizetünk, de számtalan olyan költség is felmerül a bankszámlánál, amire nem is gondolunk. Hogyan válasszunk bankszámlát, mire figyeljünk és mennyit bukhatunk, ha nem figyelünk oda – többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ a Bankmonitor és a hvg.hu közös podcastja.
Komoly bérharc folyik most a legtöbb cégnél, hiszen a tavalyi 14,5 százalékos éves átlagos infláció miatt ugyanaz a jövedelem mind kevesebbet ér, a munkavállalók pedig természetesen szeretnék, ha munkáltatójuk legalább ezt kompenzálná. A vállalkozások pénzügyi és piaci helyzete persze nem azonos, így a béralku sikeressége is változó kimenetelű lehet. De mire számíthat hitelfelvételnél az, akinek nem változott a jövedelme 2023-ban az előző évihez képest, és mi a helyzet akkor, ha jelentős mértékű béremelést sikerült kiharcolnia valakinek?
Nem elég, hogy a 2022-es éves infláció 14,5 százalék volt a KSH nemrégi publikált jelentése szerint, 2023-ra is 18 százalék körüli inflációt vár a jegybank. Ez nem jó hír a megtakarítóknak, ugyanis például a bankbetétek zöme jó esetben is mindössze 5-10 százalék kamatot fizet 12 hónapos lekötésre, de az inflációkövető állampapírok teljesítménye is csak minimálisan múlja felül a pénzromlás mértékét. A legnagyobb veszteséget azonban azok szenvedik el, akik készpénzben, vagy lekötés nélkül bankszámlán tartják a pénzüket. A hiteligénylők azonban még akár örülhetnek is, hiszen a hitelkamatok még mindig infláció alattiak, így egy fix törlesztőrészlet reálértéke hónapról hónapra csökken.
Januárban elindultak lefelé a referenciakamatok, ez azonban a lakáshitelek árán még nem látszik. A nagy bankoknál beálltak a kamatok, így az ingatlanszerzés továbbra sem lett olcsóbb a kölcsönből vásárlóknak. Ha azonban tartósan alacsonyak maradnak a referenciakamatok, az a lakáshitelek árazására is ki fog hatni – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
A jegybanktörvény év végi módosítása újabb jogosítványokat ad a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a hitelezési feltételek szigorítására. Ha a magas kamatok miatt hosszabb futamidőt választanak az ügyfelek, a jegybank bevetheti az új fegyvert – tudta meg a Bank360.hu.
A tavaly elhunyt olimpiai bajnok özvegye nem bírta fizetni a törlesztőrészleteket, ezért a Magyar Tornaszövetségtől és Orbán Viktor miniszterelnöktől is segítséget kért korábban.
Az emelkedő infláció alapvetően rossz a lakosságnak, ugyanakkor egyes befektetések kamatára jótékony hatása van. Az inflációkövető prémium állampapír éves kamata például már megközelítheti a 19 százalékot 2025-ben. Ehhez képest még mindig találni 10 százaléknál kedvezőbb kamat mellett jelzáloghitelt.
Feleségére pedig nyolc évet. Fiktív hiteleket helyeztek ki, milliárdos károkat okozhattak.
A decemberi kényszerű felfüggesztések után januártól újraindították a babaváró hiteleiket a bankok, amelyek százezres kedvezményekkel csábítják a 10 millió forintos kölcsönfelvételre a gyermeket vállaló családokat. A Bank360.hu összegyűjtötte, ki mit kínál a hitel fejében.
2023 elejétől jelentős változások történtek a hitelekben és az állami támogatásokban. A Bank360.hu összeszedte a legfontosabbakat: nőtt a thm-plafon, megszűnt a hitelmoratórium, és már három kamatstop is érvényes június végéig.
A kedvenc olvasmányukká válhat a Magyar Közlöny a bankoknak és azoknak, akik már 2023-ban szeretnének babaváró hitelt és a csoknál kedvezőbb falusi csokot felvenni. Az év végével lejáró két támogatás meghosszabbítása ugyan biztosra vehető, de a pontos feltételek csak a kormány rendeleteiből derülhetnek ki majd – írja a Bank360.hu, amely szerint ezekkel szemben az otthonfelújítási támogatás megmaradása már meglepetés lenne.
Nagy Márton miniszter bejelentette, hogy korábban elérhetővé teszik a jövő évi forrásokat.
Montenegró és a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság kap kölcsönt magyar tulajdonú bankoktól.
Jóváhagyta az Európai Parlament a 18 milliárd eurós uniós támogatáscsomagot Ukrajna működésének biztosítására. Az Európai Bizottság pedig folyósította az 5 milliárd euró összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás utolsó részletét.
Önkormányzatoknak és azok cégeinek juttat pénzt a kormány, bár ez csak hitelfelvétel engedélyezését vagy kölcsönt jelent. Feltűnő viszont, hogy az Orbán-kabinet elutasította több ellenzéki irányítású település és azok cégeinek hitelfelvételi kérelmét.
Összesen 62 milliárd forintnyi hitel felvételét kérte a főváros a kormánytól, ám a kabinet nem járult hozzá, hogy 32 milliárdot az önkormányzat, másik 30 milliárdot a BKV vegyen fel.
A kormány úgy látja, hogy már nem indokolt fenntartani az intézkedést.
Korán jött a Mikulás a banki ügyfeleknek, akik olyat láthatnak a hitelfeltételek hó eleji változtatásakor, amire utoljára tavaly volt példa. Elmaradt a megszokottá vált kamatemelési hullám, két nagybank pedig már csökkentette is a kölcsönei kamatát - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Január elsejétől 37 százalékra emelkedik a személyi kölcsönöknél a maximum teljes hiteldíjmutató, a hitelkártyák esetén pedig 52 százalékot is elérheti ez a mutató.
A Brüsszel elleni háborúzással Orbán Viktor épp akkor veszítheti el az uniós pénzek jelentős részét, amikor az országnak a legnagyobb szüksége lenne az eurómilliárdokra. A felfüggesztett támogatásokat csak drágán és átmenetileg lehet devizahitelekkel pótolni.
