A Magyar Nemzeti Bank előzetes statisztikái szerint 8330 milliárd forint a jelenleg forgalomban lévő készpénzállomány összege, ami bár nominálisan 7 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi 7788 milliárd forintot, reálértéken mégis 6,5 százalékos a csökkenés. Ez azonban semmi ahhoz a 14,5 százalékos reálérték csökkenéshez képest, amit azok könyvelhetnek el, akik párnacihában, vagy lekötés nélkül folyószámlán tartják a pénzüket. 

Bankbetétek: csak mérsékelni tudják az infláció hatását

A magtakarítók életét is megnehezíti az infláció, hiszen mindenki igyekszik menteni a meglévő pénze vásárlóértékét. Bankbetéttel ez most nem igazán kivitelezhető, hiszen a Bankmonitor bankbetét kalkulátora szerint a jelenleg elérhető legjobb kamat 12 hónapos lekötésre (1 millió forint összegnél) 10,25 százalék, de a legtöbb ajánlat bőven ez alatt marad.

Eszerint, ha valaki most január elején lekötött 10 millió forintot, akkor 10,25 százalékos kamat mellett összegszerűen 11 025 000 forinttal fog rendelkezni 2023. végén. Ez 18 inflációval számolva (az MNB 15-19,5 százalékos inflációt vár erre az évre a legfrissebb inflációs jelentésében) 7,75 százalékos mínuszt jelent, így a lekötött betét vásárlóértéke 9 225 000 forint lesz az év végére. Ez természetesen nem néz ki jól, de lekötés nélkül ugyanennek a megtakarításnak a reálértéke mindössze 8,2 millió forint volna.   

Jól mennek az inflációkövető állampapírok

Az inflációkövető állampapírok esetében is fontos a 2022-es éves inflációs adat, ugyanis idővel ez alapján ad hozamot az állam. Január 19-ig két különböző sorozat érhető el: a 4 éves futamidejű „2027/J”, illetve a 6 éves „2029/J”. Közös tulajdonságuk, hogy még egy rövid ideig (2023. január 27-ig, illetve 2023. március 21-ig) fix 11,75 százalékos éves kamatot fizetnek, majd ezt követően áttérnek az inflációkövetésre.

Az inflációkövető periódusokban mindig az előző naptári évi hivatalos infláció (mint kamatbázis) felett fizetnek 0,75 százalékpont, illetve 1,50 százalékpont kamatprémiumot. Mivel a 2022-es infláció 14,5 százalék lett, a 2027/J sorozatú állampapír a következő kamatperiódusban évi 15,25 százalék kamatot fizet majd. Hasonlóképpen a 2029/J sorozatnál évi 16 százalék kamatra számíthatnak a befektetők.

Január 19-től azonban már 15,25 és 16 százalékos éves kamattal vásárolhatók a kamatadómentes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) legújabb sorozatai, a 2027/K, illetve 2030/I. Ezek kamatbázisa ‒ az előző évi átlagos éves infláció mértéke ‒ 14,5 százalék lesz, kamatprémiuma változatlan, az előző sorozatokéval megegyező, azaz 0,75, illetve 1,50 százalék.

A prémium állampapírokkal tehát biztosan infláció feletti hozam tehető zsebre, ami a jelenlegi helyzetben jónak tűnhet, de békeidőben a befektetőknek ennél magasabb hozamelvárásai vannak.

Befektetési alapok: nagyon vegyes a kép

Ha már az infláció befektetésekre gyakorolt hatásáról írunk, nem feledkezhetünk meg a lakossági forint befektetési alapokról sem, ám a BAMOSZ adatai alapján a hozamok nagyon vegyesen alakutak. Az OTP Török Részvény A Sorozat értéke például egy év alatt 126 százalékkal ment feljebb, de a TOP5-be még éppen beférő CIB Nyersanyag alap is 30 százalék felett nőtt ezen idő alatt. Az abszolút hozamú alapok sem szerepeltek rosszul, a Reverse MAX A sorozat például 43 százalék felett nőtt az elmúlt 12 hónapban, de a legjobb 10 alap mindegyike infláció feletti eredményt tudott felmutatni végül.

Ha csak a részvényalapokat nézzük, akkor nagyon vegyes a kép, mert bár az említett OTP Török Részvény A Sorozat vezet messze kimagaslóan, ám a TOP10-ben 0 százalékos eredménnyel is be lehetett kerülni. A kötvényalapok ennél sokkal kiegyensúlyozottabban szerepeltek 2022-ben, bár az első helyezett 8,1 százalékos eredménye azt mutatja, hogy ezeknél bizony bőven az infláció nyert.

Lakáshitel-kamatok bőven az infláció alatt

Ahogy a különböző jövedelműeket eltérően érinti a drágulás, úgy a hitelfelvétel előtt állók és a megtakarítók sincsenek azonos helyzetben. A lakáshitelek például ugyancsak drágultak tavaly. Egy 20 millió forint összegű, végig fix kamatú, 20 éves futamidejű kölcsön 450 000 forint igazolt nettó jövedelemmel például 2022. január elején 4,72-8,99 százalékos THM-mel (teljes hiteldíj mutató) volt felvehető, míg most 8,7-11,86 százalék ugyanez. Vagyis csaknem annyiba kerül most a legolcsóbb ilyen lakáshitel, mint amennyit egy éve a legdrágábbért kellett fizetni. (A THM egyszázalékos érték, ami a kamaton felül a hitelhez kapcsolódó egyéb költségeket is tartalmazza, így az egyes ajánlatok jobban összehasonlíthatók egymással.)

Látható, hogy a példánkban szereplő legkedvezőbb lakáshitel THM-e több mint 50 százalékkal lett magasabb egy év alatt, miközben a legdrágább 32 százalékkal kerül most többe. Ennél azonban érzékletesebb a hiteltörlesztésre éves szinten fizetendő összeg változása. Eszerint míg 2022 januárjában 1,5-2 millió forintot kellett törleszteni a példában szereplő 20 millió forintos lakáshitelre, most 2-2,5 millió forint kiadást jelentene. Ez pedig 33,33-25 százalékos drágulás egy év alatt az új hitelek esetében. (Persze a meglévő fix kamatú hitelek nem drágulnak, ezeknél a kamat és a havi törlesztő a futamidő végéig változatlan.)

Az új hitelek jelentős drágulása ellenére még mindig lehet infláció alatti kamattal lakáshitelhez jutni. A dolog annyiban csalóka, hogy bár a kamatok most valóban bőven infláció alattiak, míg egy most felvett végig fix lakáshitel kamata a futamidő végéig változatlan, az infláció 2024-től várhatóan drasztikusan csökkenni fog. Ezzel együtt persze a hitelkamatok is mérséklődhetnek, ha pedig bekövetkezik, érdemes lehet a most felvett hitelt akár kiváltani majd olcsóbbra!

A személyi kölcsönök érdekes trükkje

Nemcsak a lakáshitelek, hanem a fedezet nélküli személyi kölcsönök is drágultak az elmúlt évben. Egy 3 millió forint összegű és 3 éves futamidejű, 450 000 forint nettó jövedelemmel igényelt hitel THM-e például 2022. januárban 7,21-19,29 százalék között volt, míg jelenleg 14,29-25,41 százalékos ajánlatokkal találkozhatunk. Látható, hogy a legkedvezőbb THM értéke bizony ezen idő alatt megduplázódott, emiatt az éves fizetni való összege 1,14-1,29 millió forintról 1,2-1,38 millió forintra emelkedett. Itt az összegszerű drágulás lényegesen alacsonyabb (5,2-6,42 százalék) az inflációnál, aminek a lakáshitelekhez képest sokkal rövidebb futamidő az oka.

Ugyanakkor az is látható, hogy személyi kölcsönből már alig találni infláció alatti kamattal elérhető ajánlatot. Ám, ha az MNB várakozásainak megfelelően a 2023-as pénzromlás valóban 18 százalék környékén lesz, akkor a jelenlegi kamatszint rövid futamidő mellett nem is olyan rossz. Különösen igaz lehet ez akkor, ha a hitelt olyan termékre vagy szolgáltatásra költenénk, ami idén várhatóan átlag felett drágul.