Tíz éve kutatja a szerbiai Bor bányavidékére 1944-ben elhurcolt magyar munkaszolgálatosok történetét Csapody Tamás, év végén jelent meg második kötete a témában. A jogász-szociológus szerint akadt emberséges keretlegény is az embertelenségben, és a legkegyetlenebbek sem bűnözőnek születtek: hogy azzá váltak, abban ők maguk és a körülmények is közrejátszottak.
A hetven éve az életmentő tevékenysége miatt a Dunába lőtt katolikus hitoktatónőre, Bernovits Vilmára emlékezünk.
A második világháború idejéből származó értékes személyes tárgyakat találtak az észak-csehországi Terezínben, ahol a nácik a háború alatt koncentrációs tábort működtettek.
A leideni egyetem világhírű irodalomprofesszora, Dr. Ernst van Alphen tart előadást november 27-én a Holokauszt Emlékközpontban.
1944. október 15-én a magyar vezetés megpróbált kiugrani a második világháborúból, de Horthy akciója nem sikerült. A németek által megszállt országban a nyilasok – és vezérük Szálasi – jutott hatalomra, aki még Horthyt is felelősségre akarta vonni. Ezzel Magyarország sorsa megpecsételődött, de néhány egyéni sors is hátborzongatóan alakult. Akadt olyan eset, amikor valaki zsidómentőből a nyilasok áldozatává vált, végül pedig maga is csatlakozott a kegyetlenkedőkhöz.
Évekig tartó kutatómunka után régészek megtalálták az egykori lengyelországi sobibori koncentrációs tábor területén annak az épületnek a pontos helyét, amelyben a gázkamrák működtek.
Egyes vélemények szerint igazi formabontó holokauszt-emlékművet állítottak a szegedi Dóm melletti Szolidaritás parkban, amelyet nehezen lehet félreértelmezni. Két bronzalak, egy pap és egy rabbi látható egy kőhajón. A kompozíció a katolikusokat és a zsidókat, illetve a két csoport közös sorsát szimbolizálja. Az emlékművet a Szeged–Csanádi Egyházmegye állíttatta a szegedi zsidó áldozatok emlékére.
