Vádat emelt a hannoveri ügyészség az egykori auschwitz-birkenaui haláltábor egy őre ellen, a 93 éves férfi ellen egy magyar holokauszt-túlélő is tanúskodni akar. A hatóság szerint a vádlott bűnrészes legkevesebb 300 ezer ember meggyilkolásában. Az illetékes bíróság később dönt arról, hogy elindítják-e a pert.
A dadától Bada Dadáig – szürrealisták a Magyar Nemzeti Galériában / Így! Most már lőhetnek… – Mednyánszky, Farkas István és Nagy István az első világháborúban / Akik a „sajátjukat” becsülik legtöbbre – művészeti színtér Hongkongban / Az élet ünnepe, szatírjáték formájában – az Első Magyar Látványtár kiállítása / Otthon vagyok Európában is – portré Alex Katz amerikai festőművészről / A szép nem olvasószalonja – női művelődéstörténet a Petőfi Irodalmi Múzeumban / Bolha helyett tetű – ócskapiac-túrán Svédországban
A spanyol ruházati cég seriffpizsamának szánta a csíkos, sárga csillaggal díszített ruhákat, ám az új termék sokakban a náci lágerek foglyainak rabruháit idézte fel. A Zara elnézést kér és visszahívja a pizsamákat.
„Az, hogy elfeledkezünk valaminek a megsemmisítéséről, magának a megsemmisítésnek a része.” (James Young)Kemény Mária művészettörténész XIX. századi építészettörténettel foglalkozik, a Hild–Ybl Alapítványban dolgozott, monográfiát írt a Szent István-bazilikáról, és előkészületben van egy monográfiája az Akadémia palotájáról. Évek óta próbálja elérni, hogy a budapesti Klauzál téren a holokauszt áldozatainak emlékműve legyen.
Egyes vélemények szerint igazi formabontó holokauszt-emlékművet állítottak a szegedi Dóm melletti Szolidaritás parkban, amelyet nehezen lehet félreértelmezni. Két bronzalak, egy pap és egy rabbi látható egy kőhajón. A kompozíció a katolikusokat és a zsidókat, illetve a két csoport közös sorsát szimbolizálja. Az emlékművet a Szeged–Csanádi Egyházmegye állíttatta a szegedi zsidó áldozatok emlékére.
A háború, a terror, a kegyetlenség és az embertelenség „banalitása a vészkorszakban, a német megszállás után is hátborzongató. A mindennapok története iszonyatos emlékekké változott az elmúlt hetven évben. Az 1944. március 19. utáni eseményeket most dokumentumfilmek igyekeztek felidézni.
Szombaton lesz hetven éve, hogy csaknem 200 ezer zsidónak sárga Dávid-csillaggal megjelölt házakba kellett költözniük Budapesten. Rájuk emlékeznek szombaton. A programhoz több kulturális intézet és múzeum csatlakozott, szombaton lesz ugyanis a Múzeumok éjszakája.
Faragó László aláírt tavasszal Vona Gábornak, most a holokausztra emlékezik. Ott lesz a kormánymegbízott is, akiről a trafikmutyi kapcsán írtunk.
Számtalan logikai buktató rejlik a magyar holokauszt-emlékév vitái és a sokat kritizált Szabadság téri emlékmű hátterében. A szaktörténészek háttérbe szorultak, ezért most olyan tényekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek elsikkadtak az ideológiai vitákban. Így a magyar állami hatóságok közreműködésével, illetve a nyilasok által megölt 55 ezer olyan emberről alig esik szó, akiket nem közvetlenül a német megszállás után gyilkoltak meg.
Horthy Miklósnak nem lehet szobra Magyarországon az 1944-es német megszállást követően játszott szerepe miatt - jelentette ki L. Simon László kormánybiztos szerdán az Eltiporva - A vészkorszak és az Országos Széchényi Könyvtár című kiállítás megnyitóján, Budapesten.
Orbán ugyanazt üzeni híveinek, mint ellenfeleinek: kuss legyen. Emlékműről, és minden másról is.
Gárdos Péter édesapját kétszer ítélték halálra. Egyszer zsidóként, egyszer halálos tüdőbetegként. Mindegyiket túlélte. Ami fontos, az a koncentrációs tábor után következett. Feleségével való megismerkedése és házassága felért egy csodával, Gárdos ennek állít most emléket a Hajnali láz című filmben. Milyen egyezséget kötöttek egymással zsidók és nem zsidók? Mire képes egy jókor kiosztott atyai pofon? Megéri-e tapintatlannak lenni? El lehet-e felejteni az elfelejthetetlent? A filmrendezővel beszélgettünk.
1941-ben a vilniusi gettóban 80 ezer embert gyűjtöttek össze, akik közül csak pár ezren maradtak életben a háború végére. Létrejött azonban egy színház, amely minden este tele volt nézőkkel. Joshua Sobol erről a színházról írta a Ghettót, amit május 27-28-án mutat be a Vígszínház közönségének a tel-avivi Cameri Színház. Mit kell tanulnunk a történelemből? Miért vagyunk mindannyian rasszisták? Omri Niztannal beszélgettünk, akit Márton László, a Vígszínház főrendezője „az évtizedek óta legjelentősebb izraeli rendezőnek” nevezett.
Ilan Mor Izrael magyarországi nagykövete Szegeden járt, ahol hangsúlyozta, az antiszemita jelenségek ellen az oktatás segítségével lehet föllépni.
Áder János köztársasági elnök közbenjárását kérte az Együtt-PM szövetséget vezető Bajnai Gordon annak érdekében, hogy ne épüljön fel a német megszállás áldozatainak emlékműve.
Az izraeli nemzeti könyvtár mutatta be a 23 évesen kivégzett ejtőernyős, Szenes Hanna levelét. A britek által zsidómentésre küldött nőt a magyar katonák megkínozták, de nem árult el részleteket a küldetéséről.
Auschwitz-Birkenauba, az egykori náci koncentrációs táborba látogatott Áder János köztársasági elnök. Máig ható fájdalom, hogy a magyar állam nem szegült szembe "a német megszállók ördögi tervével", a végső megoldás kikényszerítésével, sőt annak kiszolgálójává vált.
Silvio Berlusconi haladéktalanul kérjen bocsánatot a soá túlélőitől és Németország állampolgáraitól - ezt kéri Jean-Claude Juncker luxemburgi politikus. Berlusconi egy kampányrendezvényen azt találta mondani, hogy "a németek szerint sosem voltak koncentrációs táborok".
