#Horthy Miklós

Mementó: se Rákosi, se Horthy nem szerette március 15-ét

Kevés ünnepünk annyira közös és egyöntetűen elfogadott, mint március 15., mégis egy évszázadon át csak ímmel-ámmal emlékeztek meg róla hivatalosan. A nyíltan ellenforradalmi Horthy-rendszer 1920-ban nem lelkesedhetett semmiféle revolúcióért, a Rákosi-rendszerben pedig a szabadságeszményekkel gyűlt meg az ideológusok baja. Éppen ezért mindkét kor megpróbálta elsősorban ifjúsági és irodalmi ünnepnek beállítani az emléknapot, a szabad sajtó ünnepén pedig zavaros magyarázatokat adtak arra, hogy nálunk miért olyan a sajtószabadság, amilyen…


Mementó 1920: hazai koncentrációs táborok és zsidózó kampány

Kilencven évvel ezelőtt, 1920. január 25-én és 26-án választott nemzetgyűlést Magyarország. A kétnapos szavazás előtt a tiszti különítmények gyilkoltak, kormányon lévő szocdemeket tartóztattak le. Az országban heves zsidózás folyt azok részéről is, akik évekkel korábban összeugrasztották a nemzetiségeket, és így a történelmi Magyarország felbomlását idézték elő.


A Gárda, Horthy és a rendőrök – videó

Miután többször elhangzott az utóbbi napokban, hogy a rendőrség nulla toleranciát tanúsít az egyenruhás gárdistákkal szemben, szimpatizánsok és érdeklődők kíváncsian várták, hogy alakul a Jobbik vasárnapra tervezett megemlékezése. A Móricz Zsigmond körtér előtt, a rendőrök kordonnal zárták el a gárdistákat a civilektől. Többüket igazoltatták, majd elengedték. Közben, a Gellért téren, megkezdődtek a Horthyra emlékező beszédek.


Így kerítették be a gárdistákat a rendőrök - Nagyítás

Rendbontás nélkül ért véget a Jobbik Magyarországért Mozgalom Horthy Miklós budapesti bevonulásának 90. évfordulójára szervezett vonulása vasárnap a főváros XI. kerületében; a rendőrség ugyanakkor nem engedte, hogy a feloszlatott Magyar Gárda tagjai alakzatba rendeződve kövessék a Jobbik menetét. A rendőrség nyolc embert állított elő a rendezvényről.



Mennyi áldozata volt valójában a fehérterrornak?

Alig több mint 300 emberről lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a Tanácsköztársaság leverését követő fehérterror során különítményesek áldozata lett – ez derül ki egy közelmúltban az ELTE történész diákjai által készített, a megtorló akciók körülményeit feltáró, eddig publikálatlan szakdolgozatból.