Balog Zoltán minisztériumától hiába kértek támogatást, önkéntes adakozók viszont maguktól segítenek: már 5 millió forint felett jár a pénzhiány miatt bezárással fenyegetett hospice ház számára felajánlott összeg.
Több mint tízezer betegnek és családjának segítettek a legnehezebb időszakban.
Öt halálos beteg gyerek helyett ezentúl tízről tudjanak gondoskodni – ez volt a célja a Tábitha Gyermekhospice Ház támogatására indult decemberi akciónak, amelyen elárverezték Vujity Tvrtko Pulitzer-díját. A licitből és a felajánlásokból összesen 2,5 millió forint gyűlt össze.
Az volt a halálos betegségben szenvedő kisfiú utolsó kívánsága, hogy találkozhasson a Mikulással.
Hogyan élhető túl, ha meghal a gyerek? Miért távolodnak el a gyászoló családtól? Ki és hogyan segíthet? Kemény kérdések a gyászoló családokat segítő Lélekmadár Táborról szóló filmben és a vetítés után tartott kerekasztal-beszélgetésen.
Évente 300-350 gyereknél diagnosztizálnak rákos megbetegedést, és bár a betegség arányaiban jobban gyógyítható, mint a felnőtteknél, minden negyedik-ötödik beteg gyerek belehal. Ott is súlyos kérdések maradnak, ahol a gyerek már meggyógyult. Találkoztunk a most 10 éves Leventével, aki elmesélte, hogyan élte meg a kezelést, de beszéltünk szakemberrel is, aki arról mesél, mitől fél egy gyerek, mikor a halálról kérdez.
2015. márciusban a kormány kilátásba helyezte, hogy tb-támogatásokat csatornáz a gyermekek számára életvégi ellátást nyújtó házakba, de ez máig nem történt meg, így a hasonló intézmények komoly anyagi gondokkal küzdenek. Az egyszeri ötmillió forintos támogatásra is hónapok óta vár az ország első gyermekhospice-központja, a pécsi Dóri Ház.
Most éppen lakást keres a Toni Kroos Alapítvány egy dialízises kislánynak és testvéreinek. A focista nem csak adományoz, hanem adományokat szervez, akciókat koordinál, és amikor tud, személyesen is jelen van az alapítvány életében.
Az eutanáziáról nálunk még vita sincs. Pedig a halál kérdésére válaszolni kell.
A halál sokszor a felnőttek körében is tabutéma, a gyerekek gyászára ez hatványozottan igaz. Nem rögtön látszik, ha gyászolnak, holott ezzel ugyanúgy foglalkozni kell, mint a felnőttekével. A veszteség feldolgozásában ma már csoportos foglalkozások és táborok segítenek.
