A délkelet-ázsiai országnak óriási szüksége volna tőkére, technológiára és piaci hozzáférésre, míg Washington a félvezetőipar következő központját, illetve ígéretes energetikai partnert lát Hanoiban.
Az elnök indiai látogatását követően Vietnámba utazik.
Kusza kritériumok alapján enged be új tagokat a BRICS-csoport, amely a multipoláris világrendben akar saját erőközpontot létrehozni Amerikával és szövetségeseivel szemben, de könnyen a nagyhatalmi célokat tápláló Kína segédcsapata lehet.
Repedések mutatkoznak a kínai gazdaság több tartóoszlopán is, amiket a pekingi vezetés egyelőre gazdaságpolitikai ráolvasással próbál befoltozni. Az export motorja akadozik, az egyetemekről kikerült fiatalok nem találnak a végzettségüknek megfelelő munkát, az ingatlanszektor az összeomlás szélére sodródott, aminek globális következményei lehetnek.
Ritkán látható malőr történt Johannesburgban.
A Nyugat immár távolságot tart Kínától, már csak azért is, mert egyre valószínűbb, hogy Peking lerohanja Tajvant. Emiatt a külföldi cégek kétszer is megfontolják, vigyék-e a pénzüket Kínába. A gazdasági válság pedig még lökést is adhat Hszi Csin-ping elnök-pártfőtitkár terjeszkedési terveinek.
Az autokraták nem mindig békésen tűnnek el a színről.
Párhuzamosan forgatja fel a kínai és az orosz vezető saját országának gazdaságát, és vágja el a Nyugattal összekötő szálakat. Ezzel mindenki veszít.
Csökken Donald Trump esélye, hogy újra az Egyesült Államok vezetője legyen, miközben a volt elnök elleni eljárás összefolyhat a jövő évi elnökválasztással. Az Orbán-rendszer maradt Kína egyetlen lojális partnere Kelet-Európában. Ismét elhatalmasodott Európán a migráció okozta félelem, sőt kezd pánik kialakulni, Afrika pedig világpolitikai hatalmi küzdelmek helyszíne. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Kína polgári titkosszolgálata nyilvános fiókot nyitott az egyik legnagyobb közösségi médiaplatformon, hogy „a társadalom minden tagját” felszólítsa, hogy csatlakozzon a kémkedés elleni küzdelemhez, jutalmat és védelmet kínálva azoknak, akik információt szolgáltatnak.
Izrael közeledik az illiberalizmushoz. Az európai konzervatívok és a szélsőjobb közti fal inog. A jövő évi választás fordulópont lehet az Egyesült Államok történetében. Mi lesz a sorsa az eljárás alá vont Donald Trumpnak? Ártanak-e a szankciók az Egyesült Államoknak? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A volt amerikai külügyminiszter egyszer már kulcsfontosságú diplomáciai szerepet játszott a Washington és Peking közötti kapcsolatok normalizálásában.
A jobboldali és baloldali jelző használata fölöttébb ártalmas, mert mindkettő átfogja a demokrácia híveit és ellenségeit, márpedig a fő törésvonal ezek között van, írja szerzőnk, és megoldást is kínál erre a problémára. Vélemény.
Az országban a múlt század közepén 45 millióan haltak meg az éhezés miatt, így szigorúan bánnak az élelmiszer-pazarlással.
Egy online csúcstalálkozón vesz részt, először a Prigozsin-lázadás óta.
Nem sokat sikerült olvasztani a befagyott amerikai–kínai kapcsolatokon, és a Peking kémkedésének erősödéséről érkező hírek újabb jelét adják a hidegháborús nagyhatalmi verseny kialakulásának.
Erre hívja fel a figyelmet a Global Times, amely a kommunista pártközpont véleményét tükrözi, és több cikkben is kiáll az orosz elnök mellett, aki a hétvégén a Wagner-csoport furcsa akciójával került szembe Oroszországban. A kínai külügyminiszter személyesen nyugtatta meg a Pekingbe érkezett orosz külügyminiszter-helyettest.
Új eszközöket kell találniuk mindazoknak, akik elő akarják mozdítani a demokrácia ügyét. Ez különösen lényeges most, amikor a jogállam már nem csillog annyira fényesen a világban, írja az amerikai lap.
A kínai külügyi szóvivő szerint az amerikai elnök súlyosan megsértette a diplomáciai protokollt.
