A vezető testületében 12 volt állam-, illetve kormányfőt felsorakoztató Külkapcsolatok Európai Tanácsa nevű agytröszt igazgatója, Mark Leonard szerint a globális versengésben Kína nem az USA helyébe akar lépni, hanem egy egészen másfajta stratégiában utazik, ám, ahogy azt a szerző a Project Sydicate-en megjelent, majd a bécsi Der Standard által átvett cikkében állítja, nem tud célt érni.
A jelenlegi és az előző tajvani elnök ellenkező irányú útja és Emmanuel Macron francia államfő pekingi látogatása a hangsúlyos diplomáciai gesztusokon túl is jelezte, milyen kusza a helyzet Kína, az USA és Európa viszonyában, illetve Tajvan ügyében.
Emmanuel Macron francia államfő szerint az Európai Uniónak nem kellene sem az Egyesült Államokat, sem Kínát követnie a tajvani kérdésben.
Az Európai Bizottság elnöke április 5-7. között Emmanuel Macron francia elnökkel együtt Kínában tartózkodik, hogy magas szintű egyeztetéseket folytasson a kínai államfővel és más magas rangú kínai tisztségviselőkkel.
Fordulatot hozhatnak az EU és Kína viszonyában Macron és Von der Leyen kínai tárgyalásai. Egyes elemzők szerint a duó a „jó zsaru, rossz zsaru” szerepét tölti be.
Komoly szigorítást eszközölt a Midjourney, amivel a világ több vezető politikusáról is készült már deepfake fotó: letiltották annak lehetőségét, hogy bárki a világban a kínai elnökről készíttessen fotót.
Évszázados kihasználásért és személyes megaláztatásokért vehet bosszút Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő, ha segítségre szoruló partnerként kezeli Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Sok tanulsággal szolgál a szocialista múlt ahhoz is, milyen szerep jut a kis Magyarországnak a nagyhatalmak játszmáiban.
A minap miniszterelnökké avanzsáló Li Csiang a kínai elnök, Hszi Csin-ping bizalmi embere, és soha nem számított a riválisának. HVG-kontúr.
Peking minden érintett féllel, beleértve Ukrajnát is, kapcsolatban áll – egyelőre konkrétumok nélkül ennyi a kínai válasz arra, hogy az ukrán elnök meghívta kínai kollégáját Kijevbe.
Gigahitelek után gigamentőöveket dobál Kína az Övezet és Út Kezdeményezés országainak. A mentőövek együttes összege már 240 milliárd dollárra rúg.
A szunnita Szaúd-Arábia és a síita Irán kibékülése fordulópont a közel-keleti diplomáciában, a közvetítő Kína nyert, az USA hoppon maradt. De az összkép koránt sem ilyen egyértelmű.
Egy folyamatosan zűrzavaros világban szükség van olyanra, aki megoldja a bajokat és békét teremt. E célra Amerika sokkal alkalmasabb, mint Hszi Csin-Ping, Vlagyimir Putyin vagy a hasonszőrűek, írja a brit lap külpolitikai szemleírója, Simon Tisdall.
Moszkvában megerősítették Kína és Oroszország barátságát Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin negyvenedik csúcstalálkozóján, de nem állapodtak meg a Szibéria ereje 2 földgázvezetékről, amely pedig különösen fontossá vált az oroszok számára, miután elveszítették az európai piac nagy részét.
A pekingi javaslatban vannak olyan pontok, amelyek összhangban állnak az európai elvekkel, az indítványból csak egy pontot kell kategorikusan elutasítani. Lapszemle.
Két autokrata találkozik. Így szól az egyik: Sto gyelaty? Mire a másik: Titok.
A kínai elnök az orosz–ukrán háború kezdete óta most először látogatott el Oroszországba.
Háromnapos állami látogatáson vesz részt Oroszországban a kínai elnök.
Putyin szerint „a legmelegebb kapcsolatok” alakultak ki Hszivel, aki úgy látja, hogy az „örök barátság és kölcsönösen előnyös együttműködés” koncepcióját követik.
Orbán és Erdogan időhúzása után a NATO-nak vissza kellene tartania érzékeny információkat. Hszi azért megy Moszkvába, hogy ő legyen a háború egyetlen győztese, egy Nyugat-barát orosz elnök stratégiai rémálom lenne számára. Netanjahu szétszakítja Izraelt? Mi lesz a bankokkal? Donald Trump ismét hergeli híveit. Válogatás a nemzetközi lapok írásaiból.
A jövő hét elején – az ukrajnai orosz agresszió kezdete óta először – Moszkvába látogat Hszi Csin-ping kínai elnök és többször is találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Bár egyelőre nem lehet pontosan tudni, miről születik majd megállapodás a kétoldalú találkozókon, az biztosra vehető, hogy a tárgyalások elsősorban Peking nemzetközi befolyását növelik majd.
