Kevesebb lesz a szúnyog a szárazság miatt?
A csapadékszegény időszakokat is átvészelhetik a szúnyogok a szakember szerint, pláne városi környezetben.
#HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Megállíthatatlanul melegszik a Duna vize egy friss kutatás szerint
Az öt legmelegebb év 2018, 2022, 2023, 2024 és 2025 volt a Duna történetében.
zCast: Faanyagként pazaroljuk aranyat érő erdőinket
Nagyságrendekkel értékesebbek a védett területek idős erdői, ha békén hagyjuk őket, mintha faanyagként kivágjuk és eladjuk tüzelőnek. Mégis sok helyen követik az utóbbi gyakorlatot. Erről is szó esik a zCast erdős adásában, melynek vendége Aszalós Réka erdőökológus. Mennyi erdőnk van, és hogy állunk nemzetközi összehasonlításban? Mitől egészséges egy erdő? Min vitáznak az erdőgazdálkodók és a természetvédők, és jó-e, ha a lelkes laikus is közbeszól? És vajon kik rágcsálják le nyáron a tölgyfák leveleit?
A faültetés már kevés, másra van szükség a klímaváltozás megállításához
Az éghajlatváltozás problémája nem oldható meg olyan egyszerű intézkedésekkel, mint a fák ültetése – mutat rá egy friss kutatás. A természetes szárazföldi élőhelyek helyreállítása sokkal kevesebb szén-dioxidot képes eltávolítani a levegőből, mint azt a korábbi modellek sugallták. A kutatók szerint most az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban csökkenjen a kibocsátások mértéke.
Ez már a vég kezdete? Olyan súlyos az aszály Magyarországon, hogy már a szárazságtűrő fűfélék sem bírják
Szomorú megállapításokat tettek magyar kutatók: elmúlt évek rendszeressé váló szélsőséges aszályaiban a Kiskunság egyes területein nagyon sok olyan évelő fű is elpusztult, amelyek a „normális” szárazsághoz alkalmazkodtak. Van azonban némi remény.
Azt hinnénk, hogy vidéken mindenhol gazdagabb az élővilág, de néha a városok rávernek a falvakra
Az erdők övezte falvak jobbak a biológiai sokféleségben, de még a városok erdős agglomerációs övezetei is rávernek a mezőgazdasági tájak közt fekvő kistelepülésekre, ha fajok számát nézzük. Igaz, itt van egy kis turpisság. Magyar kutatók jóvoltából most először kaphattunk képet a falvak biodiverzitásáról, és kiderült, lenne mit javítani rajta.
Rá sem ismer majd az időjárásra – drámai változások jönnek, ami elég nagy baj
Az éghajlatváltozás a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásában is komoly átalakulást hozhat, állapították meg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudósai.
Úgy kezdődött, hogy visszaharapott? A népszigeti hódincidens háttere
A hód vadon élő állat, de nem támad, csak védekezik. Budapesten is szép számmal jelen van, de könnyű elkerülni. A múlt heti népszigeti incidenshez hasonló esetek extrém ritkák, és igazolja, nem jó ötlet városi emberként a hóddal parolázva kerülni közelebb a természethez. Kutatóval eredtünk a hódharapás tanulságainak nyomába.
Reális-e most egy járvány kirobbanása? Tigrisszúnyogok és veszélyes kórokozók keringenek
Egyelőre nem az invazív, hanem az őshonos szúnyogfajokban mutatták csak ki a nyugat-nílusi lázat, de a jövőben több kórokozót is terjeszthetnek a betolakodó fajok. A képlet azonban nem ilyen egyszerű, és szerencsére akad egy-két jó hír is.
Már nemcsak az ágvégeken állnak lesben a kullancsok, szaladnak is utánunk a behurcolt új fajok
Bár nem lehet kizárni, hogy a klímaváltozás miatt enyhébb telek után több lesz a kullancs, nem ez a fő probléma. Sokkal inkább az, hogy egyre szélesebb időintervallumban találkozhatunk a betegségeket terjesztő vérszívó parazitákkal, ráadásul újabb, további veszélyes kórokozókat is terjeszteni képes fajok jelennek meg.
Veszélyes új kullancsfaj terjedhet el Magyarországon
A tavaszias februári időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén korábban lehet találkozni az őshonos és a behurcolt fajokkal egyaránt – hívja fel a figyelmet a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont.
A komor történelem mementói, de hasznosak és gazdag élővilágnak is otthont adnak a Kiskunságban található bombatölcsértó-hálózatok
Sokan talán nem is gondolják, milyen gazdag élővilág lapul a nem túl szép időkre emlékeztető bombatölcsérekben. Egy új tanulmány most arra is rámutatott, hogy a térbeli elhelyezkedés is fontos szerepet játszik az ilyen kistavakban előforduló közösségek összetételében.
Nagy túlélői voltak a jégkorszaknak a Kárpát-medencében a növények, ezért lehetett utána akkora gazdagság
A Kárpát-medence őshonos növényfajaink zöme valószínűleg nem vándorolt délre, hanem helyben élhette túl a jégkorszakot – mutat rá egy friss magyar tanulmány.