A térbeli tájékozódás és a memória károsodását okozó betegségek kezelésénél is hasznosulhat az a felfedezés, amit magyar kutatók tettek az agy vizsgálata közben.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói megfejtették, hogyan tudnak az idegsejtek egységes jeleket küldeni egymásnak. A felfedezés azért is fontos, mert ezek zavara számos problémához vezethet.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) agykutatói egy rendkívül nagy felbontású mikroszkóp segítségével feltárták, mi történik pontosan az idegsejtek közötti kapcsolódási pontokon, az úgynevezett szinapszisokon.
Érdekes felfedezést tettek amerikai kutatók: a teltségérzetben szerepe lehet az ízérzékelésben részt vevő sejtekből érkező jeleknek is, nem csak azoknak, amelyek a belekből erednek.
Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatóinak legújabb felfedezése szerint egy evolúciósan ősinek tekintett agytörzsi idegsejtcsoport is szükséges a negatív emlékek raktározásához és előhívásához.
Egy nemzetközi kutatócsoport egy agyi ritmus, a gamma oszcilláció újabb funkcióját fedezte fel a neurális kódolásban. Ez elsőre viszonylag száraz információnak hangzik, de úgy talán izgalmasabb, ha hozzátesszük, hogy sikerült bizonyítaniuk, hogy agyunk idegsejtjei erre a ritmusra hangolódva kódolják a teret és navigálnak minket. Ez megerősíti azt a feltevést, miszerint a gyors ritmus a szükséges előfeltétele minden magasabb rendű agyi funkciónak.
Nem zavarja meg a rendszeres kávéfogyasztók alvását a koffein egy új, fiatalokkal végzett kutatás szerint. A stimulálószer azonban csökkenti a szürkeállomány, tehát az idegsejtek térfogatát az agyban.
Hamarosan más állatoknál is kipróbálhatják azt a különleges eljárást, amely sérült egereknél már működött: a bénult rágcsálók 2-3 hét alatt visszakapták a járáshoz szükséges képességet.
Amerikai molekuláris biológusoknak egérkísérletekben sikerült újonnan képződő neuronokkal helyettesíteniük azokat az idegsejteket, amelyek neurodegeneratív betegségeknél az agy bizonyos régiójában elpusztulnak. Ilyen módon enyhítették a Parkinson-kór jellegzetes szimptómáit (a súlyos mozgászavarokat, a lelassult mozgást, a bizonytalan járást, a remegést).
A brit kutatók által kifejlesztett apró "agyi chipek" olyan betegségek gyógyításához jelenthetnek új utakat, mint az Alzheimer-kór.
Az MTA felfedezésének köszönhetően számos hangulatzavar, de még akár a depresszió kezelésére új terápiás módszer állna rendelkezésre.
Az elhízott embereknek kisebb lehet az agyuk – ezt állapította meg egy kutatás, amely szerint a legnagyobb különbség a sok hasi zsírral rendelkezőknél jelentkezik.
Amint az idegsejtek az Alzheimer-kór jeleit kezdik mutatni, az agy támogatásért felelős sejtjei elpusztítják azokat – olvasható a Journal of Biological Chemistry legutóbbi számában.
Kaliforniai tudósok egérkísérletekben bőrsejtekből közvetlenül hoztak létre olyan sejteket, amelyekből az agy fő "alkotóelemei" fejlődtek ki, a kutatásokról az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában jelent meg tanulmány.
Minél mókásabb dologról van szó, annál erőteljesebb aktivitás mutatkozik az agy jutalmazó központjában.
Hosszú évek óta létezik a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amely doktori vagy kandidátusi címet szerzett hazai tudósoknak nyújt némi anyagi támogatást. A posztdoktori támogatások ügye azonban máig rendezetlen, a kutatók egy része így csak nehezen tudja áthidalni a doktori és a fix tudományos állás megszerzése közti időszakot. A Magyar Tudományos Akadémián a napokban három olyan Bolyai-ösztöndíjas mutatkozott be, akiknek a meglévő, szerény támogatásból sikerült látványos eredményeket felmutatniuk. Bár egymástól rendkívül távoli területeken dolgoznak, kutatásaik közös jellemzője, hogy járatlan úton járnak, tudományosan fel nem derített kérdéseket vizsgálnak.
Egy lépéssel közelebb vannak brit tudósok az agy számítógépes modelljének kifejlesztéséhez, miután elsőként találtak módszert arra, hogy egyidejűleg térképezzék fel az agy idegsejtjeinek kapcsolódását és funkcióját.
Új terápiás eljárást mutattak be az Alzheimer-kór kezelésére a németországi Greifswaldban dolgozó tudósok.
Kanadai kutatók választ kaptak arra a kérdésre, hogy éjszaka – a nappali időszaktól eltérően – miért nem kell rendszeresen innunk, illetve felkeresnünk a mellékhelységet.
Áttörést jelent a pszichiátriai kórképek természetének kiderítésében és gyógyításában a Vizi E. Szilveszter akadémikus vezetésével végzett kutatás, amellyel ki lehet mutatni, hogyan változik különböző betegségeknél az idegsejtek receptorain a felszabaduló ingerületátvivő anyag mennyisége, s miként fejtik ki a gyógyszermolekulák e receptorokon a hatásukat.
