A Bolyai-ösztöndíjat nem egyszerű diplomások, hanem PhD-vel, azaz doktorátussal vagy kandidátusi fokozattal rendelkezők nyerhetik el. Idén 191 tudós kapott ezen elismerésből, melynek összege nem éri el a havi bruttó 125 ezer forintot. Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének régi terve, hogy Magyarországon egységes posztdoktori ösztöndíjat hozzanak létre, vagyis a doktori cím megszerzése és a fix tudományos állás megszerzése közötti időszak anyagi nehézségeit áthidalhassák a kutatók.

A szerdai átadón három tudományterület képviselője tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián. Az előadást tartó kutatók - akik már korábban megkapták az ösztöndíjat - az idegsejtek vizsgálatában, a kommunista elitkutatásban illetve a portugál építészet történetének elemzésében elért eredményeikről számoltak be.

Aki meghámozott egy idegsejtet

Lőrincz Andrea a nem túl népszerűen hangzó „feszültségfüggő ioncsatornák polarizált eloszlása idegsejtek felszínén” témában tartott előadást. Ennél azért sokkal izgalmasabb dologról van szó: Lőrinczék a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) ugyanis új vizsgálati módszereket vezettek be. Voltaképpen „meghámoztak” idegsejteket, és azok mennyiségi jellemzőit kezdték tanulmányozni. A kvantitatív (mennyiségi) vizsgálatokra azért van szükség, mert az idegsejtekről nagyon keveset tudunk, ezért a további kutatások előtt néhány alapvető jelenséget akartak tisztázni. Ilyen alapvető folyamat az ioncsatornák működése.

wellcome.ac.uk

Az ioncsatornák a sejtfalakon átnyúló fehérjék, fontos szerepet játszanak az idegsejtek működésében, és elsősorban az ingerületek továbbításában. Vagyis az élő szervezetek információfeldolgozási képességét vizsgálták, méghozzá újszerű és bonyolult fagyasztásos-töréses eljárással. Vizsgálták az ioncsatornák mennyiségét, elhelyezkedését, és ezzel megtették az első lépéseket ahhoz, hogy a Google-mapshez hasonlóan elkészítsék a sejt felszínének, a sejt membránjának a térképét. (Mint említettük: az ioncsatornák a sejtmembránban helyezkednek el, olyan fehérjék, amelyek például a sejtekbe bejutó és kiáramló nátrium és kálium ionokat szabályozzák.) Persze ennek a munkának még csak az elején járnak a világ különböző pontjain dolgozó tudósok.

Rákosi-Kádár-show

Könnyebben érthető volt a közönség számára az a szinte show-szerű előadás, amelyet Majtényi György tartott. A történész-levéltáros, a Magyar Országos Levéltár munkatársa többször is megnevettette az összegyűlteket, amikor fényképeket mutatott be a nem is annyira vicces kommunista diktátorok és pártvezetők luxuséletéből. Az álszent módon  "puritánságát" sugalló Kádár és az erre nem is annyira kényes Rákosi vadászatokon, Apró Antal és Farkas Mihály együtt vitorlázgatva tűnt fel a képeken. Nagy Imre, Vas Zoltán, Kádár János és Rákosi Mátyás villái, Kádár Mercedese, valamint Rákosiék Chevroletjei és BMW-jei is szerepeltek a fotókon.

Kádár János

Wikipedia

A „K-vonal. Uralmi elit és luxus a szocializmusban” című kötet szerzője, aki a posztdoktori ösztöndíja idején gyűjtötte össze a történelmi bestseller alapanyagát, részletesen kifejtette, miként vette át a horthysta elit szokásait a kommunista pártvezetés a második világháború után. Budapesten ugyanis sokáig a fényűző Andrássy számított a legelőkelőbb negyednek, legalábbis így volt ez a XIX-XX. század fordulóján. Aki számított, itt igyekezett berendezkedni a fővárosban. A budai hegyvidék csak a harmincas évektől kezdett népszerűbbé válni az elit körében.

A kommunista vezetők elkülönülési törekvései pedig egyértelműen a pasaréti és rózsadombi „káderdűlő” kiépülését eredményezte a második világháború után. Jól mutatja a kezdeti ingadozást, hogy Rákosi Mátyás is eredetileg Zuglóban szerzett magának villát a második világháború után, amikor visszatért a Szovjetunióból. Ám gyorsan kiderült: kínos, hogy a hétköznapi emberek látják, hogy Rákosi elvtárs mikor indul dolgozni, kik jönnek hozzá, kik őrzik minden lépését, így aztán a XII. kerületi Lóránt utcai villába költözött át Sztálin elvtárs legjobb magyarországi tanítványa.

A hírhedt Államvédelmi Hatóságnak különleges szerep jutott a kommunista elit kiszolgálásában. Emberei, ha kinéztek egy villát, akkor onnan kiköltöztették - zsarolással, fenyegetéssel - az addigi lakókat, majd a kommunista elit tagjainak tették szabaddá az ingatlant. Végül a II. és a XII. kerület számos pontján került állami kezelésbe vagy tulajdonba ilyen villa, ezeket az akciókat idővel Vas Zoltán – maga is az elit tagja – kezdte összefogni. Érdekes, hogy maga Vas egy modern stílusú villát szerzett magának, jóllehet a villa tervezőjének, a ma már – joggal – elismert Kozma Lajosnak az építészeti körét és folyóiratát éppen Vas Zoltán hatására oszlatták fel, illetve szüntették meg Majtényi szerint.

A kortárs portugál építészet csúcsteljesítményei

A legirigylésreméltóbb kutatási területe talán Vukoszávlyev Zoránnak akadt a három előadó közül: ő a Kortárs portugál építészet című könyv társszerzője (Szentirmai Tamással közös műve ez). A Műegyetem építészettörténeti és műemlékvédelmi tanszékének docense korábban foglalkozott a hazai szerb templomokkal és a holland kortárs építészettel is. Ezután járta be Vukoszávlyev Portugáliát. Mostani, Bolyai-ösztöndíjas előadásában saját fotóit mutatta be és az ibériai ország modern és hagyományos építészete között vont évszázadokon átívelő párhuzamokat.

Álvaro Siza Vieira uszodaépülete Leca de Palemeirában

Wikipedia

A modern portugál építészet a tájba komponált, a „természettel együtt élő” épületeket hozott létre az elmúlt években, évtizedekben, és a kutató szerint nem véletlen, hogy Portugália két olyan építészt is felmutathatott, akik megkapták a lehetséges legkomolyabb szakmai elismerést a világon: Pritzker-díjat kapott idén Eduardo Souto de Moura, miután 1992-ben Álvaro Siza Vieira vehette át ugyanezt a díjat.

A portugálok nemzetközi sikerét magyarázza, hogy ötvözik római, korai keresztény, középkori, arab-mór és tradicionális népi hagyományaikat a modern struktúrákkal, és mindezt igyekeznek a természeti környezethez is igazítani. A Vukoszávlyev által bemutatott épületfotók ezért sokszor nem is az emberi konstrukciókat, hanem a természeti környezetet, elsősorban a tengert, a tengerpartot ábrázolták, hiszen szinte kutatni kell a fotókon magukat az épületeket.

MTA