Agyi képalkotó vizsgálatokkal nyert adatok segítségével készítette el az új lábbelijeit. Az ígéret szerint olyan lesz viselni őket, mintha mezítláb lenne az ember, csak biztonságosabban.
Mindössze egy köbmilliméternyi terület, mégis rengeteg dolog látszik rajta: amerikai tudósok átfogó térképet készítettek egy egér agyának apró szegletéről, ez pedig több betegség kezelésében is fontos lehet.
Sokak számára kritikus kérdést tettek fel svájci kutatók, akiket e sokak számára nehéz döntés idegtudományi alapja érdekelt.
Megtalálták a vágy ujjlenyomatát, biológiai aláírását amerikai kutatók. Állatkísérletek segítségével, idegtudományi alapon adtak lehetséges magyarázatot arra, hogy miért akarunk jobban együtt lenni néhány emberrel, mint másokkal, mi történik az agyban, ha szerelmesek vagyunk, illetve mi változik meg a nagy érzelmek elmúltával.
Az M-páciensként ismert spanyol polgárháborús sérült 1938-ban kapta meg azt a fejlövést, aminek következményeként az aggyal kapcsolatos tudományos nézet is megváltozott.
Az idegrendszer fejlődési és a felnőttkori zavarait vizsgálják a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és hat partnere által életre hívott Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium (TINL) keretein belül – tájékoztatott a baranyai felsőoktatási intézmény csütörtökön.
Az alvásbénulás jelensége többnyire ártalmatlan, de okairól a kutatók keveset tudnak.
Kizárólag hím egereket és más állatokat használtak az idegtudományi kísérletekben évtizedeken át, mert a nőstényekről azt tartották, túlságosan érzelmi lények, és jobban megviselik őket a hormonokhoz köthető hangulatváltozások, mint a hímeket.
Az Alzheimer-kór kutatásáért ítélték oda négy tudósnak idén az idegtudomány legjelentősebb elismerését, az egymillió euróval (312 millió forint) járó Agy-díjat – jelentette a BBC.
Hiába tudunk nagyságrendekkel többet agyunk működéséről, mint fél évszázaddal ezelőtt, még mindig csak a felszínt kapargatjuk – mondja a 2013-ban az idegsejtek kommunikációjának területén végzett úttörő munkájáért orvosi Nobel-díjban részesült Thomas C. Südhof, akivel az Idegtudományi Társaságok Európai Szövetségének idei, pécsi regionális találkozóján sikerült hosszabban beszélgetnünk. Az Alzheimer-kórról, az autizmus kezelésének esélyeiről és arról, hogy az emberek talán túlértékelik a tudomány jelenlegi állását.
