Az írországi Cork Egyetemen kutató Jens Walter és csapata arra a megállapításra jutott, hogy a korábbi feltételezések tévesek voltak, és a magzat sem baktériummal, sem vírussal nem találkozik az anyaméhben.
Kétszáz éve, 1822. december 27-én született Louis Pasteur francia kémikus, bakteriológus, a veszettség elleni védőoltás, a róla elnevezett tartósítási módszer, a pasztörizálás felfedezője, az immunológia, a mikrobiológia és a járványtan megalapozója.
Magyar szabadalom teheti lehetővé annak megállapítását, hogy mikor esedékes az újabb oltás a koronavírus ellen.
A pánik eddig megvédett a tömeges megbetegedésektől, de valószínűleg nem fog a koronavírus-járvány második hullámánál. Ez pedig lehet, hogy keményebb lesz, mint ez a mostani volt, de vakcinával a legoptimistább becslések szerint is csak jövő év elején találkozhatunk. Sokkal több teszttel, monitorozással és átláthatóbb kormányzati kommunikációval kell felvérteznünk magunkat. Szakértők vonták le az elmúlt két hónap tanulságait.
Baranyi Lajos immunológus úgy véli, az általa kidolgozott módszer képes lehet meggátolni a koronavírus-fertőzés által kiváltott túlzott immunreakciót.
Ne higgyék, hogy a veszély elmúlt – figyelmeztet Falus András immunológus. Az akadémikus szerint nem szemrehányásnak szánták a kormánynak tett ajánlásaikat, de a jelenlegi rezsim különlegesen furcsa és indokolhatatlan lépéseket tesz. Hiába próbálnak segítő jobbot nyújtani, választ sem kaptak, a kommunikáció csődje, ami most történik – fogalmazott Falus.
Dénes Ádám és csapata jelentős nemzetközi visszhangot keltő kutatásai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy javítani lehessen a gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségben szenvedők életminőségén.
Miközben minden hatodik magyar pár küzd a meddőséggel, mindössze minden harmadik mesterséges megtermékenyítési kísérlet jár sikerrel. Ezt az arányt hamarosan, a hétköznapok szintjén is jelentősen növelheti egy úttörő magyar felfedezés, és nyomában egy új gyors, egyszerű és fájdalommentes vizsgálati módszer.
