Tetszett a cikk?

A pánik eddig megvédett a tömeges megbetegedésektől, de valószínűleg nem fog a koronavírus-járvány második hullámánál. Ez pedig lehet, hogy keményebb lesz, mint ez a mostani volt, de vakcinával a legoptimistább becslések szerint is csak jövő év elején találkozhatunk. Sokkal több teszttel, monitorozással és átláthatóbb kormányzati kommunikációval kell felvérteznünk magunkat. Szakértők vonták le az elmúlt két hónap tanulságait.

Koronavírus-világjárvány
Már meghaladja az ötmilliót a koronavírussal megfertőzöttek száma a világon, és több mint háromszázezren vesztették életüket a betegség miatt, a járvány gazdasági hatásai pedig felbecsülhetetlenek. A járvány terjedése már több országban lassul, több helyen elkezdték enyhíteni a korlátozásokat, Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartson velünk, olvassa cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

A CEU Határtalan tudás nevű előadássorozatának legutóbbi, online közvetített részében

  • Falus András Széchenyi-díjas immunológus, a SOTE Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézetének egykori igazgatója,
  • Vokó Zoltán epidemiológus, a SOTE Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatója és a négy egyetem, valamint a KSH által végzett tömeges tesztelés egyik vezetője,
  • valamint Sándor Judit, a CEU Bioetikai és Jogi központ vezetője

elemezte az elmúlt két hónap történéseit járványkezelési szempontból. Kitértek a politika által elkövetett kommunikációs hibákra, a jelenleg zajló vakcinafejlesztésekre és arra is, hogy mennyire indokoltak a mostani lazítások.

A SARS-CoV-2 kilátásai

Falus András már az elején hangsúlyozta: nem szabad abban a hamis illúzióban ringatnunk magunkat, hogy ismerjük a vírust.

Az az egy biztos, hogy a 60 éve ismert koronavírusok családjába tartozó SARS-CoV-2 elképesztő sebességgel terjed, mivel nagyon gyorsan létre tudja hozni a hírvivő RNS-ét (mRNS), ezáltal villámtempóban termeli a saját, fertőzéshez szükséges felszíni fehérjéit. Azt ugyanakkor már nem tudjuk, hogy a koronavírus által okozott COVID-19 betegségnek milyen szövődményei lehetnek hosszú távon. Egyre több jelentés szól arról, hogy szív- és érrendszeri problémákat, idegrendszeri károsodást is okozhat, és a kisgyerekeknél jelentkező, nagyon veszélyes Kawasaki-szindrómával is összefüggésbe hozták már.

Falus András
©

A kutatóknak arról sincs fogalmuk egyelőre, hogy mekkora az esélye annak, hogy a SARS-CoV-2 agresszívabb lesz, vagy esetleg megszelídül, azaz: elmutál. Ez utóbbira láttunk már példákat a koronavírusok családjából. A SARS „egyszer csak fogta magát, és elmutált, tehát a virulenciája, a fertőzőképessége, a terjedése lelassult”. A korábban főként a Közel-Keleten fertőző MERS is hasonló sorsra jutott. A kutatók abban bíznak, hogy

mivel az új koronavírus iszonyú gyorsan replikálódik, egyszer csak elkövet valamilyen másolási hibát.

Ezt az is bizonyítja, hogy virológusok szerint már legalább nyolc változat létezik Európában az új koronavírusból, de ezek még csak kis mértékben térnek el egymástól. Falus András szerint ez a fajta változékonyság a vakcina szempontjából is nagyon fontos tényező lesz; nagy kérdés, hogy mondjuk, egy Oxfordban vagy Seattle-ben fejlesztett védőoltás alkalmazható lesz-e Kínában vagy Brazíliában is az ottani vírus ellen.

Vakcinadilemmák

Az immunológus professzor hangsúlyozottan optimista becslése szerint leghamarabb a jövő év első hónapjaiban lesz tömegesen hozzáférhető vakcina. Ennél reálisabb, hogy később, de még vélhetően 2021-ben forgalomba kerülhetnek az új védőoltások, és egyszerre több cég is elő fog rukkolni a maga oltásával.

Falus szerint minimum 100 laboratórium, klinikai centrum van a világon, ahol már elkezdtek a SARS-CoV-2 elleni vakcina fejlesztésével foglalkozni, és ebből két próbálkozás tűnik igazán ígéretesnek. A szakember egy, már az emberszabású majmokon sikerrel kísérletező oxfordi-mainzi együttműködést emelt ki, illetve az amerikai Moderna nevű céget emlegette.

©

Ám, hiába vannak reményteli próbálkozások, azért a védőoltás-fejlesztés rendkívül komplex, hosszú folyamat. Sándor Judit elmondta, hogy alapesetben a védőoltások tesztelése több évig is eltarthat, persze, világjárvány idején értelemszerűen nincs ennyi időnk. Vannak olyan bioetikusok, akik a felgyorsítás érdekében azt javasolják, hogy a vakcinák tesztelésére kérjenek fel egészséges önkénteseket, akiket direkt megfertőznének egy spray segítségével koronavírussal. Ez azonban elég extrém és egyáltalán nem biztonságos elképzelés.

Nem szabad hagyni, hogy a kényszer, a sietség, a presszió miatt rossz vakcinát engedélyezzenek

– mondta a szakember. Ha ugyanis egyszer kötelező lesz a már valóban megbízható vakcina, a rossz tapasztalatok, és így a bizalomvesztés miatt senki nem fogja tudni rávenni a lakosságot arra, hogy beoltassa magát.

Ha meg is lesz az oltóanyag, abból aztán sok milliárd adagot kell majd legyártani, ami szintén óriási kihívás. Kérdés, hogy egyáltalán mely országok fognak először hozzájutni a vakcinákhoz, és hogy a lakosságon belül hogy fogják azokat elosztani. Vokó Zoltán szerint a szűkösség miatt prioritásokat kell majd meghatározni: először az időseknek, a krónikus betegeknek és az egészségügyi dolgozóknak kell beadni az oltóanyagot.

Vokó Zoltán
©

Jó okunk van azt feltételezni, hogy a tudomány megtalálja a koronavírusos megbetegedés kezelésére alkalmas gyógymódokat is, így idővel a vakcinák bevonása mellett, kombinált terápiával harcolhatunk a vírus ellen. Falus András a COVID-19-ből felgyógyult emberek vérplazmájával alkalmazandó terápiát például ígéretesnek tartja, ahogy az amerikai Gilead nevű gyógyszergyár fejlesztését, a remdesivir nevű hatóanyagot is. Ez utóbbit annak idején az ebola kezelésére akarták bevetni, de ott nem bizonyult elég hatékonynak, ám úgy tűnik, hogy a SARS-CoV-2-nek épp a gyenge pontját támadja. „Azt a tulajdonságot gátolja, hogy a vírus a saját RNS-ét le tudja másolni.”

Lebirkózta a tudományos kommunikációt a politika

Amíg nincs vakcina és gyógyszer, addig viszont más módokon kell felvérteznünk magunkat.

Vokó Zoltán szerint mivel nagyon alacsony a lakosságon belül az átfertőzöttek aránya (korábban írtunk róla, hogy a 14 éven felülieknek minimum a 2,7 ezreléke, maximum az 1,1 százaléka esett már át a fertőzésen), nem alakult ki a nyájimmunitás, azaz „óriási terepe lett potenciálisan a fertőzésnek”.

A mostani lazításokról szóló döntések – emelte ki – ugyanakkor nem hasra ütésre születtek: ha az aktuálisan fertőzők száma alacsony, lehet lazítani a szigorításokon. A reprezentatív tesztelések pedig legalábbis ezt igazolják. Viszont azt is hozzátette, hogy a monitorozás nagyon fontos kell, hogy legyen, és itt jön be a „járványügyi surveillance” (megfigyelés) szerepe. Egyrészt követni kell a tünetes betegeket, de ezzel egy időben szükséges a szerológiai megfigyelés is azért, hogy az átfertőzöttek számával is tisztában legyünk, és kevés esetszámnál ismét megnő a kontaktkutatás jelentősége, hogy a fertőzésláncokat időben meg tudják szakítani.

Falus András ugyanakkor szkeptikus a mostani, gyors engedményekkel, nyitással kapcsolatban. „Megértem a társadalomlélektani és gazdasági meggondolásokat, mégis úgy gondolom, hogy egy sokkal keményebb második hullám jöhet akkor, amikor már nem leszünk ennyire megijedve, és nem fogunk ennyire vigyázni. A zsilip kinyílik, én pedig ezt nagyon veszélyesnek tartom.”

©

A vírus itt marad velünk, ne is áltassuk magunkat azzal, hogy legyőztük, az immunológus szerint pedig csak egy dolgot értünk el a magunk mögött hagyott karanténidőszakkal: időhöz jutottunk.

A nagyon alapos felkészülésre kapott időt a magyar társadalom és egészségpolitika

– fogalmazott.

Amit ugyanis eddig a társadalom és a politika megoldott pánikból, azt a következő hullámnál már nem lehet ennyire zsigeri alapon kivitelezni, a járvány második szakaszának a levont tanulságok alapján, sokkal tudatosabban kell nekivágni.

„Négy dolog számít – mondta Falus – az izoláció, a sokkal több, sokszorosan validált, valóban működő teszt (ezeknek az első pillanattól kezdve nem szerológiai teszteknek kellett volna lenniük, hanem PCR teszteknek), a rosszul álló magyar egészségügy fejlesztése, és a sokkal átláthatóbb kommunikáció.” Ha a kommunikáció nem transzparens – tette hozzá a szakember – , akkor hitelét veszti, és mikor valóban farkas kiáltanak a döntéshozók, már senki sem fog rájuk hallgatni. „Nagyon veszélyesnek tartom azt a kommunikációs lyukat, ami az elmúlt két hónapban jellemző volt. Amikor az operatív törzs és az országos tiszti főorvos azt mondja, hogy X új fertőzöttet találtak és Y haláleset történt, akkor tulajdonképpen nem jó számokat tudunk. Mert nem tudjuk, hogy például hány vizsgáltra jutott ennyi haláleset.”

©

Sándor Judit szerint ennek a járványidőszaknak a jellegzetessége lett, hogy „a tudományos információkat gyakran a politikai szóhasználaton keresztül ismertük meg”; a bizalomvesztéshez hozzájárult, hogy „lebirkózta a tudományos kommunikációt a politikai kommunikáció”. Erre szélsőséges példaként hozta fel Donald Trump elnököt, aki többször hangoztatta, hogy a hidroxiklorokin hasznos gyógymód a koronavírus ellen, és elutasította a saját élelmiszer- és gyógyszerügynökségének figyelmeztetését, miszerint a szóban forgó hatóanyag nem, hogy nem hatásos, de kifejezetten veszélyes a COVID-19 betegekre. Ugyanígy a tudomány és a hatásos védekezés látta kárát a politikai érdekeknek akkor is, amikor a kínai orvoskutatók nem jelezhették időben a világ felé, hogy az új koronavírus már nem sak állatról emberre, hanem emberről emberre is terjed.

A szakemberek úgy vélik, hogy globális szinten védelmet kellene nyújtani egy orvosnak, kutatónak akkor, ha valamilyen – a politikai érdekekkel esetleg nem összeegyeztethető – anomáliát észlel, és azt időben szeretné közölni. Így elkerülhető lenne egy újabb, a vuhanihoz hasonló eset.

Sándor Judit
©

Végül Sándor Judit kiemelte azt is, hogy fel kell becsülnünk a járvány okozta járulékos károkat is. „A hetvenes évektől kezdve a bioetika az egyéni autonómiát helyezte fókuszba, ami azt jelentette, hogy ha valakin kutatást, gyógykezelést végeznek, akkor megfelelő tájékoztatás alapján ő döntheti el, hogy ahhoz hozzájárul-e. Március közepén azonban hirtelen becsapott egy teljesen más etikai paradigma, ami kötelező intézkedéseken alapul, nem az egyéni autonómián. Átalakultak a fogalmaink egy hét alatt, picit katonás lett (a hozzáállás).”

A kutató szerint túlságosan hamar, a katasztrófaelhárítás logikája mentén alakult a járvány kezelése, ami oda vezetett, hogy a világon gyógykezelések, szűrések milliói maradtak el.

Aránytévesztés történt, nem figyeltünk azokra, akik időközben más megbetegedésben szenvedtek.

Azt is gondolja, hogy emiatt megrendült az orvos-beteg kapcsolat, amit viszont „nagyon nehéz lesz majd visszaállítani, mert most a betegek, de az egészségügyi dolgozók sem érzik biztonságban magukat a kórházakban".

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Elhalasztják a G7-csúcsot, Kína nem, Oroszország viszont ott lehet a találkozón

Elhalasztják a G7-csúcsot, Kína nem, Oroszország viszont ott lehet a találkozón

"Ha az edzőm azt mondta, át tudok ugratni 30 emeletet, tudtam, képes leszek rá"

"Ha az edzőm azt mondta, át tudok ugratni 30 emeletet, tudtam, képes leszek rá"

Biztató nyár előtt: Szlovéniában harmadik napja nincs új fertőzött

Biztató nyár előtt: Szlovéniában harmadik napja nincs új fertőzött