2018-ban maradt az élénk forgalom, és a vártnál is nagyobb mértékben nőttek az árak az ingatlanpiacon – derül ki az összefoglalóból, amiben az idei év „leg”-jeit válogatta össze saját adatai alapján a Duna House.
41 szoba van az épületben, amelyhez tartozik egy francia-, egy angol- és egy japánkert, benne madárházzal és pávaudvarral is.
Bár még papíron is albérletként említjük a kiadó ingatlant, annak tiszta formája alig létezik Magyarországon.
Budapesten három év alatt átlagosan 30-35 százalékkal nőtt a használt lakások ára a folyó közvetlen közelében, az új lakásoknál ennél is drasztikusabb volt a drágulás.
A szupergazdagok tavaly több mint 150 olyan házat vagy luxuslakást vettek, melynek értéke meghaladta a 25 millió dollárt. Hongkong, New York és London a listavezető.
A kisebb lakások négyzetméterára ráadásul drágább is, mint a nagyobbaké.
Félnek a lakók abban a budapesti társasházban, amelynek hátsó lépcsője szombaton szakadt le egy férfi alatt. A pincébe zuhant, súlyosan megsérült, kórházba került. A régi társasházban így most nem használhatják a hátsó lépcsőházat. A lakók aggódnak, hogy a főlépcsők is balesetveszélyesek, mert nem tudják: mikor látta azokat statikus. A közös képviselő azt mondta: elfoglalt, ezért nem nyilatkozik.
Már a 20 négyzetméter alatti ingatlanokért is sorban állnak a vevők.
A keddi Magyar Közlönyben jelent meg az erről szóló kormányrendelet.
Negatív hatást gyakorolnak Budapest világszinten is egyedülálló városképére a mostani ingatlanberuházó tendenciák, és ennek forintosítható kára is lesz – derül ki a Magyar Urbanisztikai Társaság és több más egyesület közös nyilatkozatából.
A dél-alföldi város bérlakásprogramja mintaprogramként indult, de immár kétségtelen, hogy nem csodaszer. Sokan kiszorulnak a rendszerből, mert nem érik el a bejutáshoz szükséges alsó jövedelemhatárt. A rászorulók helyzetét súlyosbítja, hogy az államra sem számíthatnak, miután az kivonult az adósságkezelésből.
Három év alatt megtriplázódtak a lakbérek, a közepes jövedelműek a fizetésük harmadát is elkölthetik a lakhatásra, a szegények pedig vagy eladósodnak, vagy botrányos állapotú lakásokba kényszerülnek. A csok sem segít sokat: a lakásárak jobban emelkednek, mint amekkora támogatást a legtöbben kérnek.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet értelmében Szijjártó Péternek meg kell kezdenie a tárgyalásokat a tulajdonosi körrel.
A drágulás és forgalomélénkülés miatt az olcsóbb, kevésbé frekventált városrészekben lévő lakások iránt megnőtt a kereslet; az egy lakáshirdetésre jutó érdeklődések száma a XXII., XXI., XX., XVII., és a XV. kerületekben volt a legmagasabb.
A pénzügyi-számviteli feladatellátásban és a vagyongazdálkodásban tárt fel szabálytalanságokat a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) és a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt. ellenőrzése során az Állami Számvevőszék (ÁSZ) - közölte az ÁSZ pénteken az MTI-vel.
A csok bővítésével a kormány egy a kedvezményes áfánál sokkal rugalmasabb lakáspolitikai eszköz mellett döntött. Az építőipar némi levegőhöz jut, de a kétgyerekesek könnyített hitelfelvétele még nem oldja meg az ágazat problémáit.
A helyi lakástulajdonosok és a kiadásban gondolkodók számára is hasznos lehet az összeállítás.
Az ingatlan-adásvételek 24 százalékának hátterében áll első lakás vásárlása a fővárosban, és a vidéki statisztikák sem sokban különböznek ettől. Az ingatlanpiaci boom előtt a tranzakciók 40 százalékát első lakásvásárlók bonyolították.
A módosítás kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben.
Már talán csak a mai nap áll azok rendelkezésére, akik lakás-takarékpénztári szerződést szeretnének kötni vagy hosszabbítani az eddigi feltételek szerint, mert a Fidesz és a kormány gyorsított eljárásban fogadja el azt a hétfőn beterjesztett módosítást, amely megszünteti a konstrukció állami támogatását.
