Egy francia és egy egyesült arab emírségekbeli cég fogott össze, és kifejlesztettek egy egészen parányi, rizsszem méretű szilárdtest akkumulátort. A parányi energiaadót a következő generációs intelligens kontaktlencsék tápellátására tervezték, választ adva a méretbeli és biztonsági kihívásokra.
Mi lenne, ha a tegnap üvegéből a holnap építőanyaga válna? – tette fel a kérdést egy amerikai startup. A munkatársak kidolgoztak egy olyan, 3D-nyomtatáson alapuló módszert, amellyel nagyértékű termékeket tudnak gyártani olyan kidobott üvegekből, amelyek amúgy a hulladéklerakóban végeznék.
Hiába van tűz- és/vagy betörésjelző a lakásban, ha valaki hallássérült, és az éjszakai alvás során nem hallja meg a szirénázást. Bár vannak eszközök számukra is, azonban Nottingham város egyetemén egy minden eddiginél kényelmesebb megoldást dolgoztak ki.
A napelemek eltéveszthetetlenek, feltűnően trónolnak a háztetőkön. Szingapúri kutatók újdonsága éppen ezt a szembetűnőséget szüntetné meg. Olyan, szó szerint hajszálvékony napelemekről van ugyanis szó, amelyeket alig lehet észrevenni, így olyan helyen lehetnek ideálisak, amelyekről eddig elképzelhetetlen volt, hogy hozzájáruljanak az energiatermeléshez.
Egy nemzetközi kutatócsoport talált egy módszert arra, hogy működés közben nézzenek bele egy processzorba anélkül, hogy szét kellene szedniük az áramkört. Ehhez egy speciális sugárzást vetettek be.
Ma már nem az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia belépett-e a gyerekek világába, hanem az, hogy a felnőttek képesek-e lépést tartani vele. Miközben a technológia egyre mélyebben átszövi a mindennapokat, a valódi kihívás az, hogyan őrizhető meg a kapcsolat szülő és gyerek között. Erre a dilemmára keresett választ a 4iG Csoport edukációs eseménye, amely megmutatta: a mese még az AI korában is lehet az a közös nyelv, ami összeköt.
A kijelzős intelligens kártya ötlete nem új, számos koncepció és prototípus létezik már. Ezúttal viszont egy olyan intelligens kártya (tulajdonképpen számítógép) készült, amelyik tényleg hitelkártya méretű, beleértve azt, hogy mindössze egyetlen milliméter vastag.
Új lehetőséget nyit a magyarországi általános iskolák előtt a STRABAG Klassz Room Programja, amely három hazai intézmény számára biztosít esélyt arra, hogy akár bruttó 10 millió forintból megújítsa tantermeit. A kezdeményezés célja túlmutat egy egyszerű felújításon: olyan korszerű, inspiráló tanulási környezetek létrehozását támogatja, amelyek valódi hatással lehetnek a diákok mindennapjaira és teljesítményére.
Amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk, a legtöbben a generatív AI-ra, azon belül is a nagy nyelvi modellekre gondolnak: olyan rendszerekre, amelyek szöveget írnak, összefoglalnak, válaszolnak, keresnek vagy épp dokumentumokból dolgoznak. De mi történik akkor, ha a mesterséges intelligencia megszólal és szóban kommunikál az emberrel?
Fölöttébb frusztráló „élmény” lehet a hallókészülékkel élők számára, amikor olyan helyzetbe kerülnek, hogy többen beszélgetnek egymás hangját elnyomva. Ilyenkor nehéz kiszűrni a zajból a kiválasztott beszélgetőpartner szavait. A mesterséges intelligencia viszont ebben az esetben is segíthet.
Csipesz, óvszer, sebtapasz – elsőre talán nem tűnnek életbevágó dolgoknak. Aztán jön egy váratlan helyzet a városban, és hirtelen pont ezek hiányoznak a legjobban. Egy rosszkor letört köröm, egy sarkat feltörő cipő, egy elfelejtett apróság egy fontos találkozó előtt – és máris ott állunk, hogy nincs nyitva bolt a közelben, vagy egyszerűen nincs időnk bemenni egybe.
Képzelje el, hogy a lakását díszítő szobanövényei éjszaka diszkrét irányfényekké válnak. Kínai kutatók éppen ezt valósították meg, ráadásul a színárnyalatokkal sem spóroltak, és még genetikai módosítást sem vetettek be.
A március végén ismét megrendezték a LogiMAT 2026 anyagáramlási szakvásárt. A közel 70 000 látogatót vonzó stuttgarti szakmai rendezvényen a résztvevők megbizonyosodhattak arról, hogy az intralogisztika fejlődése új szintre lépett. A hangsúly immár nem az egyedi eszközökön, hanem a teljes, végponttól végpontig optimalizált anyagáramlási rendszereken van. A digitalizáció, az automatizálás és az elektromos hajtás pedig együttesen formálják át a raktári és gyártási logisztikát, miközben a gyártók egyre komplexebb, mégis rugalmasan skálázható megoldásokat kínálnak.
A jelenlegi elektronika alapépítőköveit jelentő chipek sík szilíciumfelületeken alapulnak. Egy kínai kutatócsoport ettől merőben eltérő megoldást jelentett be: ultravékony, rugalmas szálakba ágyazott integrált áramköröket.
Időnként jó volna, ha egy hosszas beszélgetést egy mellettünk álló/ülő asszisztens jegyzetelne. Valami ilyesmit kínál most a kínai Mobvoi cég, még ha ez az „asszisztens” ezúttal nem ember, hanem egy 4G kapcsolattal felruházott fülhallgató.
Az LG Rollable, azaz a dél-koreai vállalat feltekerhető kijelzős okostelefonja egy villanásra megmutatta a jövőt, hogy azután eltűnjön a süllyesztőbe, magyarán: sose jelenjen meg. Az okostelefonokat rendszeresen szétszedő youtuber jóvoltából viszont most kiderült, hogyan is épült fel ez korát messze megelőző eszköz. Motorok, rugós mechanikák és egy elképesztően bonyolult szerkezet tárult fel, ami bizonyítja az emberi mérnöki kreativitás csúcsát, miközben azt is megmagyarázza, hogy miért nem jutott el soha a boltokig ez az innováció.
Dél-Koreáról sokaknak a világszerte népszerű kultúra (K-pop, K-dráma) jut eszébe, másoknak a szintén globálisan ismert koreai technológia és innováció. Az országban járva az utóbbi témában gyűjtöttünk össze néhány érdekességet, de persze mindegyik visszahat a helyi társadalomra és formálja a koreai kultúrát is.
A nyertes cég mögött NER-közeli tulajdonost talált a független országgyűlési képviselő.
A gyémánt a világ legkeményebb anyagaként ismert, de úgy tűnik, ez még mindig nem elég a kutatóknak. Évtizedek óta sejtik, hogy létezik a hagyományos gyémántoknál is keményebb gyémántváltozat. Egy kínai kutatócsoport most azt állítja, hogy sikerült előállítaniuk tiszta hexagonális gyémántot, amely a szerkezetéből adódóan a létező legkeményebb ilyen ásvány lehet, és új ipari alkalmazások előtt nyithat utat.
A robotizációról legtöbbször gyárak, raktárak vagy önvezető autók kapcsán hallunk. Pedig a technológiai átalakulás jóval csendesebben, de ugyanilyen látványos módon jelenik meg egy egészen más területen is: a zöldfelületek kezelésében. Ma már nemcsak kísérleti projektekben, hanem ipari méretben dolgoznak autonóm gépek sportpályákon, ipari parkokban és napelemparkokban – sokszor úgy, hogy a környezetükben dolgozók észre sem veszik a változást.
