Bár a számítógépes egér egyszerű kiegészítő, azonban ez nem jelenti azt, hogy időnként ne indítaná be a szakemberek, dizájnerek fantáziáját. Legutóbb egy indiai hardvergyártó cég gondolta újra, mire is lehetne (még) használni egy ilyen egeret.
A digitális infrastruktúra manapság már a gazdasági fejlődés egyik meghatározó tényezője. A gigabitképes internet elérhetősége a vidéki térségekben ugyanúgy alakítja a közösségek jövőjét, mint a nagyvárosokban, a TARR Kft. pedig olyan térségekben is megerősíti ezt az infrastruktúrát, ahol eddig korlátozottabbak voltak a nagy sávszélességű kapcsolódás lehetőségei, becsatlakoztatva az ott élőket az ország és a világ digitális vérkeringésébe.
Azt gondolnánk, hogy egy számítógépes egér esetében már nemigen várhatunk innovációkat. Azonban egy amerikai cég bebizonyította ennek az ellenkezőjét, és elkészítette a világ legkisebb vízszintes egerét, ami kellően ergonomikus, és méreteinél fogva tulajdonképpen bárhol, akár a combunkon is használható.
Több jut beruházásokra és innovációra, a Magyar Falu programtól megint elvesznek pénzt.
Ha létezik igazán sokoldalú gépezet, akkor egy új, lágy, humanoid robot mindenképpen annak mondható. A feladatnak megfelelően képes változtatni a méreteit, egészen szűk helyekre is befurakszik, sőt akár repülni is képes, vagy jár a vízen. A mindössze négy és fél kilós prototípus betekintést nyújt abba, hogy milyen lehet a robotika jövője.
Mindössze hat perc alatt összejött az előrendelésekből a tervezett finanszírozási összeg a Kickstarteren egy egészen különleges, moduláris billentyűzetre. Az érdeklődés érthető: a különféle csatlakoztatható kiegészítőknek köszönhetően a billentyűzettel a legkülönfélébb feladatok végezhetők.
Mintha csak egy kecses táncosnő libbentené a szoknyáját, olyannak képzelte el egy tervező az olasz kávékultúra ikonikus tárgyát, a klasszikus kotyogós kávéfőzőt. Sugárhajtóművek által inspirált spirális alsó résszel cserélte ki a megszokottat, ami nem csupán a kinézetet teszi korszerűbbé, hanem a kávéfőzési időt is felturbózza. Jó példa arra, hogyan lehet egy közel százéves konyhai eszközt a modern igényekhez hangolni.
Az intralogisztika területén a raktárautomatizáció a legdinamikusabban fejlődő szegmens – így sok vállalat számára jelentős versenyelőny is lehet, ha időben és megfelelő módon változtat saját rendszerein, sőt a folyamatos fejlesztést üzleti stratégiájának egyik fontos elemének tekinti. Szakértők szerint 2025 végére ez a piaci szegmens meghaladhatja a 29 milliárd dollárt. De mi a helyzet Magyarországon? Mennyire készültek fel a magyar cégek? Hogy állnak saját automatizálási és fejlesztési folyamataik? Cikkünkben ennek járunk utána!
A piaci helyzetre hivatkozva állítja az Oppo, hogy ugyan vannak már működőképes három részbe hajtható telefonjai, azonban ezeket most még nem kívánja megosztani a szélesebb nyilvánossággal.
A jelenleginél jóval olcsóbb, ugyanakkor rendkívül hatékony lehet az a szélerőmű, amit a japán Kjúsúi Egyetem mérnökei alkottak meg.
Idén 150 ezer látogatót vonzott az évindító technológiai show, a Las Vegasban tartott CES. Több mint négyezer kiállító mutatványaiból válogattunk érdekes újdonságokat.
A tavalyi kérdések mellé újabbakat is felvet majd az év, de nem innovációról lenne szó, ha nem érkeznének válaszok is. Technológiai és tudományos előrejelzésekből szemezgettünk.
Decemberben sokan érzik úgy, hogy túl sokat dolgoznak, hiszen gyakran nagy rohanással kell lezárni az év végét, közben pedig intézni kell a karácsonyi vásárlásokat is. Ilyenkor jut szerephez az e-kereskedelem, amelynek hátterében egy egészen különleges, a fogyasztók számára láthatatlan rendszer lép működésbe, hogy minden csomag időben megérkezzen a karácsonyfa alá.
Magyarországon évek óta zajlanak klinikai kutatások, és az ország előkelő pozíciót foglal el a globális gyógyszerkutatás területén is. Kiemelkedő magyar részvétel tapasztalható az onkológiai, immunológiai, hematológiai és idegrendszeri betegségeket célzó kutatásokban, és ez csak tovább nőhet a következő években, köszönhetően egy friss stratégiai együttműködésnek is, amely az amerikai AbbVie magyarországi leányvállalata és az Országos Onkológiai Intézet között jött létre. A tervekről, a magyarországi kutatási körülményekről és a gyógyszerkutatás jövőjéről is beszélgettünk Javier Aracil Corma-val, az AbbVie adriai és magyarországi ügyvezetőjével.
Az akkumulátorokra, minden hasznosságát elismerve, felesleges plusztömegként gondolunk. Svéd kutatók újdonsága, tovább fejlesztve az eddigi megoldásokat, egy lépéssel közelebb visz a felesleges tömeg nélküli energiatároláshoz.
Nagyjából 13,8 milliárd évre teszik az univerzum korát, szóval nem mondhatni, hogy rövid időről lenne szó. Egy új tárolási technológia most ilyen léptékekben gondolkozva állítja, hogy ennyi ideig megmaradnak a rá bízott adatok. Higgyük el, mert az ellenőrzésre ezúttal legfeljebb csak elméletileg van lehetőség.
Méretcsökkenés és védelem a zavaró rádiójelekkel szemben: a Genevation Aircraft Kft. és a Rotors & Cams Zrt. együttműködésének köszönhetően új fejlesztések valósulhatnak meg.
Rekord számú kérelmet nyújtottak be a munkájukat védő szellemi tulajdonjogokra az innovátorok és a tervezők 2024-ben világszerte. A globális formatervezési mintaoltalom iránti igény 2,2 százalékkal emelkedett. Mindeközben a márkákat népszerűsítő védjegyek iránti kereslet stabilizálódott – a Szellemi Tulajdon Világszervezetének nemrég megjelent jelentése a nyers adatok ismertetése mellett számos érdekes trendre is rávilágít, amelyeket az innovatív vállalkozásoknak érdemes szem előtt tartaniuk, különösen, ha nemzetközi porondra lépnek.
Mindenben segítheti-e az embert a mesterséges intelligencia? Vagy ellenkezőleg: előbb-utóbb átveheti a hatalmat az emberiség fölött? Olyan vélemények között tallózunk, amelyek józan középutat keresnek.
A kirigami nevű japán papírhajtogatási technika ihletett egy különleges ejtőernyő-megoldást, amellyel biztonságosan, a cél közelében juttathatók a földre a különféle szállítmányok, humanitárius segélyek, de segíthet a drónnal szállított csomagok kézbesítésében is.
