Három javaslattal fordul a Tisza-kormányhoz a Restart Hungary annak érdekében, hogy sikeresebbé tegyék a magyar startup-ökoszisztémát, és elérjék, hogy az ilyen cégeknek ne az legyen sokszor szinte az egyetlen lehetőségük, hogy külföldön próbálnak szerencsét.
A Restart Hungaryt idén májusban hívta életre többek között Balogh Petya (STRT Holding), Oszkó Péter (O3 partners), Csillag Péter (HunBAN) és az azóta ebből a szerveződésből kicsit már hátrébb lépett Sárospataki Albert (Billingo), a célja pedig az, hogy konkrét szakpolitikai javaslatokat fogalmazzon meg a technológiai vállalkozások, innovációk és a gazdaság újraindítása érdekében.
A három javaslatot bemutató hétfői sajtótájékoztatón Vámosi Róbert, a PV Partners ügyvédi iroda társalapítója úgy fogalmazott: az utóbbi időben többször felmerült az a kérdés, hogy miért kevésbé sikeresek a magyar startupok. Az nem kifogás szerinte, hogy nem vagyunk jók salesben, mert akkor a Baltikum se lenne sikertörténet, ahogy az állam elmúlt években túlzott jelenlétére se lehetne panasz, hiszen erre Izrael és az Egyesült Államok is jó ellenpélda.
Van viszont a fejlett startup-ökoszisztémáknak egy olyan előnyük, ami Magyarországon nincs meg: a gyorsaság.
Ott elterjedt az úgynevezett jövőbeni részesedés megszerzésére irányuló befektetési megállapodás (Simple Agreement for Future Equity, SAFE), aminek köszönhetően akár néhány óra alatt is meg tud állapodni egy befektető és az adott, korai fázisban lévő startup – magyarázta Vámosi.
Miről is van szó? A két fél jellemzően sok tárgyalást lefolytat egymással, mire meg tud állapodni, ez pedig értelemszerűen lassú folyamat. Az amerikai Y Combinator inkubátor által kifejlesztett befektetési szerződés ennél sokkal egyszerűbb: a SAFE nem konvertálható hitel, azaz nincs lejárati dátuma, a felek, mivel korai fázisban ezt szinte lehetetlen megállapítani, nem is akarnak céges értéket beletenni a szerződésbe.
Lényegében a két fél letölt egy mintát, „beleírom a cégnevet és az összeget, majd jöhet az aláírás” – mutatta be az eljárást Vámosi, aki hangsúlyozta, hogy a SAFE természetesen csak a kifejezetten korai fázisra jellemző, komolyabb cégértéknél, amikor már van létjogosultsága a szigorúbb ellenőrzéseknek, nincs.
A két fél abban állapodik meg, hogy a befektető tőkét ad a startupnak, cserébe pedig jogot kap arra, hogy egy későbbi időpontban – ami lehet a következő körös befektetés – részvényeket vagy tulajdonrészt kapjon a cégben, esetleg diszkont, jellemzően 10-20 százaléknyi kedvezményes áron. A befektetés nagysága eltérő: a 10-20 eurótól a több százezerig is terjedhet, bár nyugaton volt már néhány milliós nagyságrendű SAFE-szerződés is. Igen, néhány millió euró úgy, hogy a SAFE tulajdonosának az átalakulásig nincs szavazati joga, nem kap osztalékot, és nem ül az igazgatóságban sem.
Bár ez a szerződés már a nyugati, baltikumi, sőt még a régiós országokban is elterjedt és kedvelt megállapodásforma, magyar jogi megfelelője egyelőre nincs. „Ez nem kölcsön, nem tagi szerződés, valahol a kettő között van félúton, ráadásul a jelenleg számviteli szabályokba se fér bele” – mondta Vámosi, aki szerint emiatt sokan félnek ilyen szerződést kötni, hiszen a felügyeleti szervek, például a Magyar Nemzeti Bank, a jogi szabályozás hiányossága miatt könnyen beleköthetnek. Amikor rákérdeztünk, hogy azért létezik-e ilyen szerződés Magyarországon, Balogh Petya úgy fogalmazott: „Hallottam róla, hogy van ilyen”.
A javaslat megalkotói szerint ha a SAFE-szerződést nem emeljük be a magyar jogba, akkor továbbra is sok magyar cég fog külföldön vállalatot alapítani, ahol jóval könnyebb megkötni az ilyen szerződést. A beterjesztők szerint a SAFE-kör hetek helyett napok alatt zárható, a dokumentációs költség pedig akár felére-harmadára is eshet egy teljes körű tőkeemeléshez képest. Becsléseik szerint a SAFE-szerződés megjelenésével évi több tíz, középtávon több száz korai fázisú tranzakció maradhatna Magyarországon, ráadásul a költségvetést minimálisan (pár százmillió lenne a kodifikáció, a cégeljárási nyomtatvány- és IT-fejlesztés, illetve a NAV-/cégbírósági felkészítés) terhelné az ilyen lépés, míg ha ezek a cégek itthon maradnának, természetesen itt adóznának, ami még növelné is a bevételeket.
Könnyebb cégrészvényjuttatás a munkatársaknak
Senki sem akar fizetni azért, hogy egyszer majd kap valamit
– mondta Csővári István ügyvéd és adószakértő, a Csővári Legal partnere, amikor áttértünk a sajtótájékoztató következő témájára, az ESOP-ra, vagyis amikor a munkavállalót részvénycsomaggal ajándékozná meg a cége.
Csővári ezt arról szólva mondta, hogy ha a dolgozó kap egy részvénycsomagot, az is bérjövedelemnek számít, míg értékesíteni csak jóval később tudja, így előre fizeti a terheket. Szerinte a 2024-ben bevezetett induló vállalkozások szja-kedvezménye jó lépés volt az állam részéről, ám nagy hátránya, hogy meglehetősen szűkösre szabottak a feltételek. Bár a munkavállalói résztulajdonosi program szerinte jó lehetett volna a techcégeknek is, „túl robusztus, drága és nem mellesleg bonyolult is”.
Ezért szeretnék elérni, hogy terjesszék ki a kedvezményezetti kört, miután a maximum ötéves és legfeljebb ötvenfős korlát kizárja a hosszabb érésű startupokat és a sikeresen növekvő, úgynevezett scaleup cégeket is. A javaslat: legyen tíz év a határidő a vállalkozás indulásától, és száz főnél legyen meghúzva a korlát. „Részben azért, mert öt évbe nem férnek bele a később érő cégek, és az ötven munkavállaló is szűk határ” – fogalmazott Csővári.
Ahogy fentebb is említettük, sok magyar startup hoz létre külföldön anyavállalatot, amiben az is szerepet játszik, hogy a külföldi befektetők nem feltétlenül szeretnek közvetlenül magyar cégekbe fektetni, hiszen idegen számukra a magyar jogrendszer. Márpedig a kedvezmény jelenleg a kétszintű cégstruktúráknál nem terjed ki az ott szerzett részesedésre, ezért itt is hozzányúlnának a kezdeményezők a szabályokhoz. Azt is szeretnék elérni, hogy ne kelljen legalább három évig megtartani a részvényeket, egy- vagy kétéves korlát Csővári szerint sokkal reálisabb lenne.
Támogatni az innovációt
Minden kutatás-fejlesztésre költött adóforint térüljön meg – nyitotta a harmadik javaslat bemutatását Gulyás Gergő az Iscalehubtól, aki szerint el kellene végre érni, hogy a Magyarországon létrejött innováció a hazai ipart erősítse, és a multinacionális cégek ne olcsó munkaerőt, hanem innovációs hotspotot lássanak az országban.
A magyar innovációs szektor ma sokszor olyan, mint egy virágcserép: locsoljuk folyamatosan, de nem raktunk bele magot – mondta Gulyás, aki szerint el kellene érni, hogy ma már ne legyen nyűg egy startuppal együtt dolgozni, és megfelelő ösztönzők legyenek arra, hogy olyan terméket vagy szolgáltatást fejlesszenek az innovációs szektorban, amilyenekre van valós kereslet.
Ennek hiánya miatt gyakran előfordul, hogy a közpénzből létrejött kutatási eredmények egy része nem jut el a vállalati alkalmazásig, a startupok, innovatív kkv-k referencia nélkül, nagyobb kockázattal lépnek piacra, az első ügyfelet sok esetben külföldön szerzik meg. Mindezt az sem segíti, hogy amíg az Unióban 10,5 százalék az innovációs célú közbeszerzések aránya, itthon csak 5,9 százalék.
Balogh Petya arról is beszélt ezzel kapcsolatban, hogy sokszor gond, hogy hiába van egy új fejlesztés, azt itthon nem nagyon tudják tesztelni. „Egy rákszűrés kapcsán például külföldön megkapjuk a kérdést, hogy az mennyire csökkentette az esetszámokat. Vagy ha éppen Szingapúrban akarunk bemutatni egy új technológiát, akkor megkérdezik, hogy idáig kellett eljönni, hogy valaki érdekeljen?” – említett két problémát, hozzátéve, hogy Izraelben ez nem így működik, ott mindent helyben próbálnak ki először.
És hogy mit javasolnak?
- Pilotkeretrendszer: egységes pilotéletciklus, mintaszerződések, Pilot Registry, Pilot Passport, valamint teljesítményalapú koordináció. Célja a pilotok tranzakciós és adminisztratív költségének csökkentése és az eredmények mérhetővé tétele.
- Keresletoldali pilotfinanszírozás: validációs és értékesítési voucher, kockázatmegosztó forrás, pilotgarancia és venture clienting adókedvezmény, a vállalat belső integrációs költségeinek elismerésével.
- Az állam mint első referenciavevő: az állami és önkormányzati vállalatoknál dedikált pilotgazda és éves pilotcélok, kihívásalapú szerződések, gyorsított pilotbeszerzés és szabályozott ágazati tesztkörnyezetek. A meglévő közbeszerzési volumen egy részének más allokációjával új forrás nélkül is kereslet teremthető.
- A hasznosítási oldal ösztönzői: egységes hasznosítási indikátorok, kiszámíthatóbb IP-kezelés, technológiatranszfer-együttműködés, kutatói vállalati kiküldetés és a meglévő K+F-adókedvezmények célzott kiterjesztése.
- A felvevőpiac bővítése: a BSC/GCC szektor önálló innovációs szereplőként való kezelése, a magyar midcap- és kkv-k innovációs kapacitásának fejlesztése, valamint pilotfókuszú open innovation programok.
- A pilot továbbvezetése: pilothoz kötött bridge finanszírozás az első komoly vállalati pilot és a következő befektetési kör között, valamint korlátozott lehetőség külföldi innovátorok magyarországi pilothoz kapcsolódó finanszírozására. Cél, hogy a hazai pilotból első nemzetközi referencia és exportképes növekedés következzen.
