Kisiklik a vonat, megsüllyed a töltés, és hasonló bajok adódhatnak abból, hogy a klímaváltozás a közlekedést sem hagyja érintetlenül. Megoldásként faültetést és más zöldmódszereket javasolnak a Glasgow-i Egyetem munkatársai, elvetve a „szürke”, azaz jórészt betonozásra épülő védekezést.
Meddig hajlandó egy ember elmenni a tudomány érdekében: képes fájdalmat okozni egy állatnak, vagy akár meg is ölni? Erre a kérdésre kereste a választ Laurent Begue-Shankland francia szociálpszichológus új könyvében (Face aux animaux, nagyjából: Szemtől szemben az állatokkal).
A testmozgáshoz és a meditációhoz hasonlóan a zene is segíthet a mentális egészség megőrzésében, az életminőség javításában – vélik német kutatók, miután áttekintettek és értékeltek több mint két tucat korábbi tanulmányt.
Ma is érvényes a majdnem klasszikus tudományos kutatás eredménye, amely szerint a megtévesztés hatszor gyorsabb a valóságnál.
Nők eddig nem utaztak a Holdra, és a férfiak sem maradtak sokáig, de ez hamarosan másképp lesz, ezért fel kell készülni a sugárveszélyre. A próbát Helgára és Zoharra bízzák.
Hamarosan lesz elég oltás Afrikában, és ezzel rengeteg emberéletet lehet majd megmenteni. A rossz hír, hogy továbbra sem a Covid elleni vakcináról van szó, a jó hír viszont, hogy sok évtizedes hiábavaló próbálkozás után az idén megjelenik az első maláriaoltás azon a kontinensen, ahol a betegség a legtöbb áldozatot szedi.
A nevelés nem az egyetlen módja annak, hogy az anyák és az apák befolyásolják utódaik viselkedését. A gének szerepét régóta kutatják, nemrég ebbe a kérdéskörbe vonták be a nembéli különbségeket.
Kínos kényszereszközből egészségügyi indok nélkül is viselt divatos kiegészítővé váltak a fogszabályzók. Most először vizsgálták meg a hatásukat.
A fejlett országokban már 240 millió dózis koronavírus elleni vakcinának járt le a felhasználhatósági ideje az oltási kampány kezdete óta (ennek 73 százaléka a Pfizer, 18 pedig az AstraZeneca készítménye).
A külföldi nevek használatára vannak persze szabályok, de nem éppen egyszerűek. Nyelvészkedünk.
Kapcsolatot talált az elszenvedett szívroham és a Parkinson-kór későbbi kialakulásának nagyjából 20 százalékkal kisebb kockázata között a dán Aarhusi Egyetemi Kórház kutatócsoportja.
Cipőlevételre hívja fel a figyelmet az a nemzetközi kutatócsoport, amelyik egy évtizede vizsgálja, milyen káros anyagok kerülnek be a háztartásokba a kosszal.
Egyelőre senkinek sem ajánlják, hogy a söröskorsó vagy a stampedli helyett bűvös gombához nyúljon, de hamarosan ennek is eljöhet az ideje.
Megemeli a vérben a kalciumionok szintjét, ezért is hasznos a parathormon (PTH). Segít csontritkulástól szenvedő betegeken földi körülmények között, és rendszeres beinjekciózásával megelőzhető a nagyobb baj azoknál az űrhajósoknál, akik hosszabb utat tesznek meg, így egyre veszélyeztetettebbek.
A Kaliforniai Egyetem tudósai szerint van magyarázat arra, miért nem kell mindenkinek feltétlenül napi 8 órát aludnia.
Óriási változást jelenthet az autizmus egészen korai felismerésében ausztrál kutatók több mint egy évtizedig fejlesztett módszere.
A nyugati, iparosodott társadalmak életmódja lehet az egyik oka a demencia kialakulásának – állítják amerikai kutatók.
A természet és az innovatív technológia nászából fog megszületni az a síterep, amely hamarosan egész évben várja majd a környezettudatos (és anyagilag is jól eleresztett) ökoturistákat – a sivatagi Szaúd-Arábiában.
Genetikai alapon fogtak hozzá a burgonyanemesítéshez német kutatók, hogy gyorsabban és hatékonyabban lehessen létrehozni jobb fajtákat, mint a hagyományos módszerekkel.
Mikor állítsák helyre a bizonytalan nemi identitással születettek „valódi nemét”, és lehet-e ebbe beleszólása a szakembereken kívül az érintettnek is? Efféle kérdések kerültek terítékre az interszex személyek jogairól zajló franciaországi vitában.
