Miért nem írjuk Kijevet Kijivnek, ha Harkovból Harkiv lett?

A külföldi nevek használatára vannak persze szabályok, de nem éppen egyszerűek. Nyelvészkedünk.

Miért nem írjuk Kijevet Kijivnek, ha Harkovból Harkiv lett?

Kijev magyar volt és magyar marad. Bocs, Volodimir.

Félreértés ne essék: ez pusztán nyelvészeti, nem pedig politikai válasz arra, hogy immár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is bevetette magát. Ő is csatlakozott az évek óta zajló – #KyivNotKiev címszó alatt futó – kampányhoz, amely eltanácsolja a külföldi sajtót és politikát az ukrán nevek oroszos formájának használatától. A kampányt még 2018-ban indította az ukrán külügyminisztérium, és a kérés különösen aktuális lett most, amikor az ukránok nem pusztán nyelvüket, hanem függetlenségüket védelmezik az oroszok ellen.

A kérés jórészt meghallgatásra talált. Sok más magyar laphoz hasonlóan a HVG is már Harkivot ír Harkov helyett, és a monarchiabeli Lemberget, a lengyel Lwówot, az orosz Lvovot feledve Lvivet használunk (a régi magyar Ilyvó amúgy sem játszana). Az azonban nem biztos, hogy a fogalommá vált Csernobil ezentúl Csornobil lesz mifelénk.

Ukrajnai útjelző nemzetközi átírással /// Hol van már Ilyvó?
torange.biz

Kijevvel más a helyzet. Itt nem átírásról van szó, hanem exonimáról. Ez a nyelvészeti szakkifejezés a külföldiek által adott, az eredetitól eltérő – hol fordított, hol torzított, hol egészen más eredetű – neveket jelöli. Sok ilyen van, és nem is szokás vitatni őket: például Bécs, Velence, Varsó, Fokváros, Fekete-erdő, Sziklás-hegység, Alsó-Szászország.